Bizonyára minden pécsi, de még a legkisebbek is hallottak már a mecseki Tripammer-fáról. Kedvelt kirándulóhely minden korosztály számára. Sokan viszont nem ismerik a tölgyfa legendáját, még kevesebben az a jeles polgárt, a Mecsek első erdőgazdálkodóját akiről nevét kapta a természetjárók egyik kedvenc célpontja.
Iskolások számára népszerű kirándulóhely a Tripammer-fa és környéke. Nyaranta több száz kiránduló keresi fel, táborozik, túrázik a közelben. Az asztalokkal, padokkal, tűzrakó hellyel kialakított emlékhely nagy előnye az is, hogy az erdő mélyén van, mégis könnyen megközelíthető autóval.
A hely nagy események helyszíne volt a régmúltban is: az Országos Erdészeti Egyesület 1958-as vándorgyűlésének egyik helyszínéül szolgált. A szabadban felszolgált ebédet és vacsorát a Tripammer-fa alatt fogyasztották el az erdészek, baráti beszélgetések kíséretében.
Ki is a névadó?
Tripammer Károly a Mecsek egyik igazi „védőangyala” volt. 1872-ben született Nagykanizsán, Selmecbányán végezte az erdészeti tanulmányait. Fiatalon, 1894-ben lett erdőhivatali segédtiszt, 1912-ben pedig Pécs szabad királyi város erdőhivatalának vezetője egészen haláláig. Ezen időszak alatt csak a szerb megszállás idején távolították el pozíciójából.
Útjára indította az erdőgazdálkodást: áttért a házi termelésre és értékesítésre, a fakitermelést szerződött munkásokkal végeztette. Erdészeti fagazdaságot állított fel tíz pár lóval és tíz igáskocsival. Az irtások helyén létrehozta az első előnevelő csemetekerteket. Mecseknádasdon községi malmot tervezett. Mindemellett tagja volt az Országos Erdészeti Egyesületnek is.
Nagyon sokat tett a túrázókért is. Segített a turista útvonalak kijelölésében, 1923-ban pedig erdei kövesutak építéséhez kezdett, ami a Mecsek kaputól a Manduláson keresztül a Lapisig, a Keresztkunyhó és a Kozári erdészház érintésével a mánfai országútig tartott. Miután véget ért a munka, 1926-ban új szakaszokon kezdtek el dolgozni, de ekkor váratlanul elhunyt az erdőmester nagyon fiatalon, ötvenöt évesen.
A tölgyfa legendája
A neves erdőmester a kozári vadászházban lakott. Egyik nap, mikor Melegmányból hazafelé tartott, egy sebzett vadkant vett észre felé közeledni. Az egyre közelebb ért, megtámadta Tripammert. Ő menekülni kezdett, más lehetőséget pedig nem látván, felmászott az egyik fiatal kocsányos tölgyfára.
Egy fél éjszakán keresztül várakozott fent a fán amíg a vadkan el nem tűnt, majd mikor biztonságban érezte magát, lemászott. Másnap visszament a tölgyfához, ami tulajdonképpen megmentette az életét, hálája jeléül összekötötte két ágát, hogy hirdesse életmentő szerepét. Később aztán egy léckerítést is eszkábált köré és egy fémtáblával jelölte meg, amire a „Tripammer-fa” feliratot írta.
A fa legendáját az ott élők mesélték tovább egymás között.
A Tripammer-fa ma
Hányattatottá vált később a sorsa a fának és több, egymásnak ellentmondó infók kezdtek keringeni. Többen állítják, hogy az 1970-es években megsérült a fa, ki kellett vágni, az erdészet egy másikat jelöltek ki utódának. De létezik egy olyan verzió is, miszerint nem vágták ki, a fa kidőlt magától egy viharban és egy másik, ma hetven év körüli kocsánytalan tölgyet ruháztak fel a táblával.
A fát és környezetét 2011-ben tette rendbe a Mecsek Egyesület az Országos Erdészeti Egyesülettel és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel karöltve. A fa elé egy tölgyfa emlékoszlop lett állítva Tripammer-fa felirattal és az oszlop két oldalára falevél szimbólumok lettek bemarva, ezzel állítva emléket a mecseki erdészek egyik nagyságának.
