Emberi Jogok Európai Bírósága: Kövér megsértette a sajtószabadságot

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz való jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből – olvasható az Indexen.

Az index két munkatársa 2016. április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról kérdezte a kormánypárti képviselőket a Parlamentben, hogy mi a véleményük az akkori botrányról: „a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek”. Ezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai – írja a lap.

Másnap az említett lapok főszerkesztői levelet kaptak az Országgyűlés sajtófőnökétől, melyben az állt, hogy az újságírókat határozatlan időre kitiltja a Parlamentből Kövér László, mivel olyan helyiségekben is forgattak, ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről.

Az Index szerint az újságírók ugyanott akartak beszélni a képviselőkkel, ahol eddig is, „ám a miniszterelnök jelenléte miatt aznap a parlamenti sajtóosztály sokkal komolyabban vette a képviselők kérdezését gyakorlatilag lehetetlenné tévő szabályok betartását. Az újságírók utóbb hiába kérvényezték, hogy júniusban tudósíthassanak az Alaptörvény 6. módosításának vitájáról, nem kaptak választ, és csak az őszi ülésszak kezdetekor, 2016. szeptember 12-én léphettek be megint a Parlamentbe”.

Az újságírók végül a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordult. A TASZ kifejtette a beadványban, hogy az „indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, a Parlamentben, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal” – olvasható az Index cikkében.

A szabályozás szükségességéről egyébként a kormány érvként azt hozta fel, hogy „a Parlament folyosóin olykor nemzetbiztonsági jelentőségű titkosított iratokat is szállítanak, és aki nem megengedett helyen forgat, lefényképezheti azokat”.

Emellett további érv volt, hogy az újságírók akadályozták a parlamenti munkát, zaklatták a kormánypárti képviselőket. És tartalmi kifogások is voltak, például az, „hogy az újságírók nem a parlamenti munkáról kérdezték a képviselőket; nem tájékoztattak kiegyensúlyozottan, mert ellenzéki politikusokat nem próbáltak megállítani; eleve olyan videót akartak forgatni, amelyben a képviselők nem válaszolnak, hogy a kamera elől menekülő politikusok lefilmezésével rossz színben tüntessék fel őket, aláásva a beléjük vetett közbizalmat”.

A bíróság indoklása szerint a jegybanki alapítványok közpénzköltésének politikai megítélése olyan ügy, amire a közvélemény okkal lehet kíváncsi, de azzal azonban egyetértett, hogy a házelnöki rendelkezés a parlamenti munka háborítatlanságát szolgálná, amit tudatosan megsértettek az újságírók. Ennek ellenére a bíróság a panaszosoknak adott igazat, megállapítva, hogy az újságírók kitiltása az Európai Emberi Jogi Egyezmény véleménynyilvánításról szóló cikkelyét sértette meg – olvasható a cikkben.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie.

A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.

Mint írja a lap, a bíróság döntése azt jelenti, hogy mostantól a Parlamentből hasonló indokkal kitiltott újságírók sikerrel perelhetnék Magyarországot. Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de következik belőle, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást.

További részletek ide kattintva olvashatók.

hirdetés

Hirdetés