Felpörög a Zsolnay Negyed

Tavasztól egyre hangsúlyosabb lesz a részben még átadás előtt álló Zsolnay Negyed, s lassan a működéshez szükséges forrás nagysága is körvonalazódik. Ruzsa Csaba, az üzemeltető örökségkezelő ügyvezetője szerint idővel akár el is tarthatja magát a hazánkban egyedülálló kulturális létesítmény.

A jelenlegi állapotok szerint tavasz végére, nyár elejére a tervezett formában száz százalékosra jelenthetik a 11 milliárd forintos ráfordítással elkészülő Zsolnay Negyedet. A nagyrészt uniós támogatással megvalósuló új kulturális városrészben már működik a Gyugyi-gyűjteménynek otthont adó Sikorski-ház (képünkön), a Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely szintén átköltözött, s megnyílt az intézmény kiállítótere is, valamint szinte teljesen befejeződött a Zsolnay Mauzóleum rekonstrukciója is; a gyáralapító nyughelyét tavasztól kereshetik fel újra a látogatók.

Mindezek mellett hónapok múlva látogathatóvá válik a planetárium is, a Bóbita Bábszínház pedig jelenleg is új helyén működik már, a Gyermek és Családi Negyedben. Ebben a negyedben működik majd a tudomány és technika háza is, várhatóan tavasz végétől múlathatjuk ott az időt.

Az Alkotó Negyed belső udvarának átadása ez év első felében várható, ekkor nyílik meg az Ifjúsági Ház rendezvényterme, továbbá a Míves Negyed a család- és gyártörténeti kiállítással, valamint az inkubátorházzal.

Utolsóként az egyetemi ingatlanok és az Ifjúsági Ház irodaépülete készül el, de 2011 nyaráig minden egységet átadnak.
Már csak a fenti tények miatt is időszerű arról beszélni, hogy mekkora önkormányzati forrásra lesz szükség ahhoz, hogy az egyes ingatlanrészek folyamatosan működhessenek? Ruzsa Csaba, a negyed üzemeltetését végző Zsolnay Örökségkezelő Kft. ügyvezetője lapunknak azt mondta: ma még csak tervezett számokat tudna mondani, becsléseik vannak arra vonatkozóan, hogy mekkora lesz a negyed kiadási és bevételi oldala.

Jó tudni azonban, hogy teljes kapacitás esetén, azaz az első teljes évtől, 2012-től évi legalább 150-200 ezer látogatóval számol a menedzsment. Biztos, hogy a városi költségvetés legfeljebb a korábbi fesztivál-felhozatalhoz teremt megfelelő önerőt, ugyanakkor van egy 140 millió forintos központi ígéret, mely az EKF levezető eseményeire, az új intézmények bevezetésére alkalmas.

Ruzsa Csaba azt mondta, nagyon sok fog múlni a saját bevételeken. A bérlemények áráról még tárgyalások folynak, s az egyetemmel sem véglegesedtek még a művészeti kar és a bölcsészkar bizonyos tanszékeinek bérleti díjai, így előre nem kalkulálható, mennyi pénz érkezik majd kívülről.

Példaként elmondta Ruzsa, hogy a Gyugyi-gyűjtemény szinte bizonyosan el tudja majd tartani magát, ezzel együtt lesznek olyan intézmények, amelyek továbbra is önkormányzati támogatásra szorulnak – ilyen jellemzően a galéria és a bábszínház. Sok múlik azon is, hogy a Kodály Központ fenntartását miként képzeli el az állam, hiszen a negyed részeként működő hangversenyterem az egész Zsolnay-projekt legköltségesebb része, fenntartása biztosan több állami-önkormányzati ráfordítást igényel, mint a teljes negyed.

A programokat tekintve mindenesetre ősztől vesz részt „teljes mellszélességgel” a pécsi kulturális életben a Zsolnay Kulturális Negyed. Az új szabadtéri és fedett kultúrhelyszínekkel az év harmadik harmadától már jelentkezik például a létesítmény kínálatát összekapcsoló és évről évre megismétlődő Zsolnay Fesztivál.