Már a születés előtt életet mentenek Pécsett!

Harminchat gyermek életét már biztosan megmentette az a pécsi orvoscsoport, akik pár éve vágtak bele egy különleges műtéti eljárásba Pécsett. Szinte kisebb csoda, amit egy fiatal szülész – nőgyógyász szakorvos, dr. Molnár Gábor a pécsi Szülészeti Klinikán végez. Halálos kórképpel, úgynevezett iker-iker transzfúziós szindrómával fejlődő ikermagzatokat műt, anyaméhen belül. 

hirdetés

Dr. Molnár Gábor Magyarországon elsőként hajtott végre várandós nőknél méhen belüli sikeres műtétet. Ő operált ugyanis hazánkban először úgy ikreket, hogy azok még világra sem jöttek. Az orvos 2010-ben kezdett kollégáival, dr. Vizer Miklóssal és dr. Labossa Gusztávval dolgozni azon, hogy egy – más országokban már alkalmazott – új műtéti eljárást végezhessenek magzatokon. Ezzel életet, sőt egyszerre akár két életet is megmenthessenek.

Az új műtéti eljárással súlyos, életveszélyes rendellenességgel fejlődő magzatokon is tudnak segíteni Pécsen

– Az Egyesült Államokban már a ’90-es évek eleje óta alkalmazzák ezt az eljárást, Magyarországról viszont egészen a közelmúltig Ausztriába, a grazi központba irányították az ikrekkel várandós anyukákat, akiknek magzatai súlyos, életveszélyes rendellenességgel fejlődtek az anyaméhben – mondja Molnár Gábor.

De mi is ez a rendellenesség, az iker-iker transzfúziós szindróma?

Az iker-iker transzfúziós szindróma egy ritka, kezelés nélkül a magzatok számára majdnem biztosan halálos kimenetelű terhességi kórkép. Nagyjából 2700 terhességre jut egy ilyen eset, de csak az egypetéjű ikerterhességek közül az úgynevezett monokoriálisokat érinti. Ez azt jelenti, hogy a monokoriális ikerterhességekben a két magzat keringése a közös lepényen keresztül, a lepény magzati felszínén futó érösszeköttetések útján áll egymással kapcsolatban. Tehát a vér köztük oda-vissza áramlik.

Szerencsés esetben, ami az ikerterhességek nagyobb részében látható, a két baba keringése között nincs összeköttetés. Ennek a kórképnek a lényege leegyszerűsítve az, hogy a véráramlás egyirányúvá válik, az ikerpár egyik tagja folyamatosan vért ad az érösszeköttetéseken keresztül a másiknak. Amelyik magzat a vért adja, annak egy idő után elfogy a magzatvize, a vért kapónak ellenben túlságosan is sok lesz – akár több liter.

Azon érintett terhességekben, ahol a babák nem kapnak időben megfelelő segítséget, nagy valószínűséggel meghalnak, a túlélőknél pedig nagyon súlyos rendellenességek, elsősorban idegrendszeri károsodások maradhatnak vissza.

Dr. Molnár Gábor első ilyen műtétjét 22 hetes lányokon végezte, mindketten egészségesen születtek

Dr. Molnár Gábor – szó szerint – belevágott, egészséges gyermekek születtek

Magyarországon 2014 óta kizárólag a pécsi klinikán a Bódis József professzor által vezetett munkacsoport végez olyan speciális műtétet, amivel az iker-iker transzfúziós szindrómával sújtott terhességek kimenetele jelentősen javítható. Dr. Molnár Gábor első ilyen műtétjét lányokon végezte, akiket 22 hetes korukban kellett az anyaméhen belül műteni.

– Emlékszem, adottak voltak a feltételek. Pályázatokból és adományokból a szükséges eszközöket beszereztük, minden készen állt a műtéthez. Majd hívtak Debrecenből, hogy van egy anyuka, aki harmadik stádiumú, azaz előrehaladott állapotban van. Nem volt min gondolkozni, műteni kellett. Elsőként őt az ikerlányaival. A műtét sikerült, megszűnt a probléma, és a 35. héten mindkét gyermek egészségesen jött a világra klinikánkon – emlékszik vissza Molnár Gábor.

A műtét során lézer fényt alkalmazva átégetik az összekötő ereket, ezáltal választják szét az ikermagzatok keringését


Hogyan kell elképzelni a műtétet?

Az úgynevezett “fetoszkópos lézer koaguláció” elnevezésű műtéti eljárást helyi érzéstelenítésben végzik. A várandós hasfalán egy apró metszésen keresztül a méh üregébe jutnak, ahol egy 2-3 mm átmérőjű endoszkóp – a fetoszkóp – segítségével látótérbe hozzák a lepény magzati felszínét, majd lézerfényt alkalmazva átégetik az összekötő ereket, ezáltal választják szét az ikermagzatok keringését. Sikeres szétválasztás esetén a véráramlás megáll a magzatok között, ami az iker-iker transzfúziós szindróma megszűnését eredményezi.

Pécs volt az úttörő
Magyarországon egyedül a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti Klinikáján kezdték el először ezt a beavatkozást és azóta sem végzik máshol az országban. A 2014 nyarán végzett első műtét óta már több mint 30 ilyenre került sor.

– Mind a klinikán, mind az egész országban sok ember közös munkájára volt és van szükség ahhoz, hogy hazánkban az eddig gyakorlatilag gyógyíthatatlan kórkép hatékony kezelésére lehetőség nyílt. Van még hova fejlődnünk, de van értelme a megkezdett munkának, eredményeink remélhetőleg tovább javulnak a jövőben – összegzi a kezeléseket végző orvos.

Hirdetés