Szélesednek a repedések a dunaszekcsői löszdombon

Szakemberek mérései szerint szélesebbek lettek a márciusban észlelt új repedések a dunaszekcsői löszdombon, de nem lehet pontosan megmondani, mikor következik be ismét komoly földmozgás a területen.

hirdetés

Fábián Szabolcs Ákos, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének igazgatóhelyettese kedden az MTI érdeklődésére azt mondta: a baranyai településen található Várhegyen, a korábbi csuszamlástól délre száz méter hosszan kialakult repedések 20-25 centiméterrel szélesebbek lettek, s a földtömeg 25-30 centiméterre függőleges irányban is elmozdult.

Hozzátette: a folyamatot nagyban befolyásolja az időjárás változékonysága és a Duna vízállása is. A korábbi csuszamlás lefolyását figyelembe véve a helyszínen a legkorábban fél év, de inkább másfél év múlva várható komolyabb földmozgás.

Az adjunktus hangsúlyozta, hogy a repedés “kifutása” is bizonytalan. Nem tudni, mekkora lesz a partoldalról a Duna irányába elmozduló földtömeg, a jelenség veszélyeztethet-e további lakóházakat, befolyásolhatja-e a dunai hajóforgalmat.

Fábián Szabolcs Ákos úgy véli, a dunaszekcsői löszprobléma rendkívül költséges beruházásokkal, támfalak építésével megoldható, ahogy azt egy új lakótelep védelmében Dunaújvárosban is tették az 1960-as években. A kiadás és a várható nyereség viszonylatában azonban mérlegelni kell, hogy megéri-e ez egyáltalán.

Az MTI úgy értesült, hogy a baranyai védelmi bizottság kedd délután szemlét tat a helyszínen, s annak függvényében dönt a szükséges intézkedésekről.

A dunaszekcsői löszdomb 2007 szeptemberében került a figyelem középpontjába, akkorra ugyanis a mintegy 8,6 hektáros Duna-parti képződményen az esőzések következtében több száz méter hosszú repedés keletkezett, emiatt veszélybe került a helyi vízellátás és négy hétvégi ház.

A megrepedt partfal félmillió köbméteres darabja 2008 februárjában leomlott és egy kisebb szigetet alakított ki a folyóban. A területen lévő négy, üresen álló hétvégi ház közül egy összedőlt, a többi súlyosan megrongálódott; személyi sérülés nem történt. A partfal közeléből később biztonságos helyre telepítették át a 2600 lakosú község egyik víztároló tartályát, így az ellátásban nem volt komolyabb fennakadás.

A dunaszekcsői löszfal felső, méteres talajrétege a nagy mennyiségű csapadék hatására 2010 márciusában ismét megmozdult, s több köbméternyi föld hullott alá a lakóházak szomszédságában. Az év júniusában 100-150 köbméternyi föld omlott le a löszdombról, de az lakóingatlanokat közvetlenül nem fenyegetett.

Szakemberek az idén márciusban észlelt újabb repedésekről tavasszal azt mondták, hogy azok közvetlenül nem fenyegetnek lakóépületeket, de szükségesnek látták egy a föld mozgását jelző monitoringrendszer mielőbbi kiépítését.

Időközben a partfalnál megkezdődtek a védekezési munkálatok, amelyekre 420 millió forintot költenek. A kivitelezéshez korábban elnyert 353 millió forintos pályázati forrásnak köszönhetően megoldják a löszdomb csapadékvíz-elvezetését, támfalat emelnek a partfal további omlásának megakadályozására, és monitoringrendszer kiépítését tervezik a löszdomb mozgásának figyelésére.