Pécsi útikalauz a festői Balaton-felvidékhez

Sok kis megállóbban szállhatunk fel a déli parton

Eljött a nyári pihenés ideje, és mi ismét „hátizsákos” költségvetéssel indultunk útnak Magyarország csodálatos tavához, a Balatonhoz, meglátogatva a tanúhegyeket, Tapolcát és Tihany közel ezeréves múltra visszatekintő apátságát. Élménybeszámoló és kedvcsináló következik arról, merre kiránduljunk a Balaton-felvidék környékén, ha nem csak napozni és pancsolni szeretnénk.

Badacsony

Az elmúlt néhány évben mindig a Balaton-felvidéken, Badacsonyban nyaraltunk néhány napig, ahol kirándulásra, sétákra, borkóstolóra is jutott idő a napozás és strandolás mellett – ez idén sem volt másképp.

Sétáltunk például a hegy lábánál húzódó Római úton, mely a nevéhez méltóan egy római korig visszanyúló eredetű útvonal, ami körülöleli a Balaton északi partját. Ha megpihennénk a badacsonyi séta közben, a Római úton találunk bőven borteraszokat, ahol a helyi termelők árulják italaikat. Arra azért készülni kell, hogy a borozósori átlag 150–250 forint/decis árhoz képest néhol dupla annyiba kerül itt egy deci „badacsonyi”.

Ha nem csak borozgatni, nézelődni szeretnénk, mindenképp látogassunk el az Egry József emlékmúzeumba, hiszen a művész a „Balaton festőjeként” ismert, legkedvesebb témája a varázslatos tó volt. Képeihez egyedi, vegyes technikát fejlesztett ki, a porpasztellt olajfestékkel, illetve temperával keverte, rétegezte, hogy a fényviszonyokra remekül rávilágítson. A kiállítás a festő egykori otthonában kapott helyet, ahol néhány használati tárgyát, festőfelszerelését (ecsetek, festékek, kréták) is megnézhetjük párszáz forintért.

Egry József: Badacsony

Ha pedig a festői környezetben ihletet kapunk magunk is az alkotásra, béreljünk vízibiciklit valamelyik strandon (1-2 ezer forint óránként), vigyünk papírt, ceruzát vagy pasztellkészletet és rajzoljunk egyet a nagy vízen „csónakázva” – ennél jobb kilátást nem kaphatunk (ráadásul a család is biztosan örülne egy ilyen egyedi vásárfiának!).

Tapolca

Badacsonytomaji szálláshelyünkhöz képest csak negyed órára volt Tapolca, a rövid utazás közben pedig jól megnézhettük az erdővel vagy szépen rendezett szőlősorokkal befutott tanúhegyeket: Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy, és a környező kis falvakat.

A tanúhegyek bazaltkúpjait a vízről is jól látni

A tapolcai tavasbarlangban csak előzetes időpontfoglalással fogadják a látogatókat, ezt interneten is megtehetjük. Először egy izgalmas kiállítást nézhetünk meg idegenvezetéssel, a termekben van 3D-s vetítés, sok-sok fotó, térkép, „kőtapogató”, minibarlang, majd egy rövid filmet is levetítenek Magyarország negyedik leghosszabb barlangrendszerének több mint 12 millió éves keletkezéséről, történetéről és élővilágáról. Ezután következik a csónakázás a barlangban, melyhez 73 lépcsőfok vezet a mélybe.

Azt is megtudtuk, hogy a barlang levegője gyógyhatású az igen magas (95-98 százalékos) páratartalom miatt, légúti betegeknek nagyon jót tesz egy séta itt.

A felszínre, azaz a belvárosba érve ellátogattunk a Malom-tóhoz is, mely összeköttetésben van a barlangi tóval, például a fürge cselle halacska is előbbiből úszik fel a barlangba. A Malom-tó vize kristálytiszta, áttetsző, különféle vízinövényeket, halakat láthatunk benne, és persze a tó körül tanyázik sok-sok kacsa is, melyek nem zavartatják magukat a kíváncsi kirándulók közt.

Akár egy Monet-kép

Tihany

Balaton-felvidéki kalandozásunkat a Tihanyi Bencés Apátság látogatóközpontjának bejárásával zártuk, amit mindenképp érdemes megnézni, ha arra járunk. A belépővel megtekinthettük a barokk templomot, a királyi kriptát, melyben I. András – a bencés monostort 1055-ben alapító Árpád-házi királyunk – nyugszik, az alapítólevelet, múzeumot, továbbá egy időszakos kiállítást, ami idén nyáron egy kortárs keresztény művészeti gyűjtemény.

Az egyik kortárs szőttes alkotás

Az alapítólevél egyébként az első magyar (írott) nyelvemlék, melyben a terjedelmes latin szövegben magyar szavak (58 darab) is találhatók, például helymegjelölések: Tichon (Tihany), és egy hosszabb félmondat is: Feheruuaru rea meneh hodu utu rea (Fehérvárra menő hadi útra).

A tihanyi alapítólevél – tihanyiapatsag.hu

Még egy érdekesség: IV. (Boldog) Károly magyar királynak is szenteltek egy kis részt a múzeumi tárlatból, mivel a hívő királyi pár Madeira szigeteki száműzetése előtt az apátságban tartózkodott rövid ideig. A templomban a király ereklyéjét is láthatjuk.

Jó tudni viszont, hogy a parkolás eléggé nehézkes az apátság környékén, de a faluban, távolabb az apátságtól akár ingyen is le tudjuk tenni az autót.

Ha már Tihany, a kompozást sem hagytuk ki, bár egy kis utánaszámolással egyértelmű volt, hogy nem éri meg két főnek egy jó fogyasztású személyautóval kalkulálva a pár perces hajókázás több mint 3000 forintért. Viszont időben akár másfél órát is nyerhetünk, hiszen autóval a Balaton körül néha 70-nel is alig döcög az ember (persze lakott területen kívülre értve).

A vendéglátásról

Próbáltunk idén is törekedni arra, hogy élményekben gazdag legyen a nyaralásunk, de ne költsünk túl sokat, ami nem nehéz egyébként a Balatonon. Voltak ellentmondások a vendéglátás terén, Badacsonyban ettem életem legjobb rizottóját alig kétezer forintért, de pocsék, papírvékony, vízzel hígított tejföllel épphogy lekent lángost is, melyre sajtot tényleg csak mutatóba szórtak, mindezt 850 forintért. Ez utóbbi sajnos nem ritka eset, de azért jó ételekre is van bőven példa a Balaton környékén, nem csak növényekről (paprika, muskátli) elnevezett csárdajellegű vendéglőkben.

A táj pedig gyönyörű, sok programot szervezhetünk, megéri néhány napot eltölteni a Balaton északi partján.

Íme néhány további kép:

hirdetés
Uránia Mozi
Hirdetés