Már 30 éve olvashatják a pécsi horvátok is a Hrvatski glasnik hetilapot

Hazai önálló horvát nyelvű lapkiadásról és médiáról a független magyarországi horvát egynyelvű hetilap, a Magyarországi Horvátok Szövetsége által 1991. május 2-án, útjára bocsátott Hrvatski glasnik megjelenése óta beszélhetünk. Ezt a 30 éves jubileumot ünneplik ma a hazai – és persze a pécsi – horvát nemzetiségiek. 

hirdetés
Uránia Mozi

A kisebbségi médiumok a nemzeti öntudat és nyelv megőrzésének, a kultúra átörökítésének, a közösség formálásának eszközei, melyek révén a magyarországi horvátok is lehetőséget kapnak arra, hogy egymásról anyanyelvükön szólhassanak.

– Mint régebben, úgy ma is mi magunk döntünk arról, milyen fontos szerepet szánunk a kisebbségi sajtónak. Az anyanyelv és az írott szó átörökítésében kulcsfontosságú szerep hárul a családokra, hiszen csak így érhető el, hogy a felnövekvő nemzedékek megismerjék és aktív szerepet vállaljanak a magyarországi horvátok kisebbségi közéletében. A Hrvatski glasnik több mint egyszerű hetilap, önmagában felér egy kulturális intézménnyel. Úgy vélem, hogy elődeim ugyanezt vallanák, függetlenül attól, hogy a gondoktól kevésbé terhes, avagy épp a viharos időkben írtak a magyarországi horvátokról, vagy éppen nekik. A cél ma is ugyanaz: írásainkkal utat keresünk az olvasó felé, és gondolom így fogják ezt tenni az utánunk következők is – vélekedett a pécsi Blazsetin Branka, a hetliapot is kiadó Croatica Médiaközpont felelős főszerkesztője.

A “Hrvatski glasnik” (magyarul: horvát hírnök) címmel 1991. május 2-án jelent meg először, vagyis az idén ünneplik az önálló horvát írott sajtó 30 éves évfordulóját. A lap ma az Országos Horvát Önkormányzat és a Magyarországi Horvátok Szövetségének hetilapja. Szervezetileg a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Közhasznú Társaság keretében működik. Megjelenik minden csütörtökön 16 színes oldalon. Az újság oldalain megjelenik a magyarországi horvátok tájnyelvi sokszínűsége, múltja, jelene és jövője. A szerkesztőség az újság információs szerepe mellett különös figyelmet szentel az alábbi témaköröknek: gyermek- és ifjúsági mellékletnek, a magyarországi horvátok kulturális örökségének és hitéletnek, a horvát nyelv ápolásának és a nyelvjárások megőrzésének. A harmadik évezred küszöbén és az információs forradalom korszakában a hetilap a horvát közösség életében információs bázisnak számít, “a horvát írott szó oázisa Magyarországon”.

Szerkesztőségi munkatársak balról jobbra: Balatinácz István újságíró, Blazsetin Branka főszerkesztő, Blazsetin Bernadett és Horváth Tímea (hiányzik a képről: Gohér Krisztina újságíró)