Minden idők egyik leghosszabb és legjobb filmje egy alkalommal Pécsett!

A filmművészetért lelkesülők örülhetnek, hiszen megismételhetetlen és kihagyhatatlan mozieseményt rendeznek november 16-án a pécsi Apolló moziban: Tarr Béla kultikus, legendás, 7 órás mesterművének felújított változatát vetítik, egyetlen alkalommal. A Sátántangót így még senki nem láthatta, a műértőknek kötelező! Ráadásul a világhírű rendező pécsi születésű!

hirdetés

Idén 25 éve mutatták be a hazai és az egyetemes filmtörténet szó szerint legnagyobb remekművét, Tarr Béla monumentális, 439 perces, azaz több mint 7 órás alkotását, a Sátántangót. A negyedszázados kultikus mestermű az évforduló apropóján Pécsett is látható lesz, egyetlen alkalommal, november 16-án 13.30-kor, az Apolló moziban. Aki látta már a filmet, annak is érdemes lesz jegyet váltani erre a hiánypótló filmünnepre, hiszen a 25 éves Sátántangó felújított, 4K-felbontásban érkezik az ország egyik első mozijába. Természetesen a filmet nem egyben kell végigülnie a nézőknek, két szünettel vetítik majd.

A Sátántangó digitálisan felújított változatának a premierje az idei Berlinalén volt, a magyar közönség elsőként, egy nappal a pécsi újra-bemutató előtt, a fővárosi – szintén 25 éves – Cirko-Gejzír moziban láthatja majd.

Az egyik legismertebb kép a filmből

Ha van olyan, akinek új a Sátántangó és nem igazán tud róla többet hírhedt hosszán túl, annak dióhéjban annyit kell róla tudnia, hogy a Krasznahorkai László azonos című könyve alapján készült film főhősei egy termelésből kikapcsolt mezőgazdasági géptelepen élnek. Számukra már megszűnt minden érték, amihez képest életük értelmét meghatározhatnák, lassan ők maguk is az enyészet részeivé válnak. Az egész filmet átjáró elhagyatottság érzését csak egyetlenegy vágy töri meg, az egyre erősebben jelentkező menekülés vágya. Mindannyian kicsinyes terveket szőnek, természetesen egymás kárára, mintha attól jövőjük élhetőbbé válhatna. Valójában mindannyian egy Messiásra várnak, arra, aki kivezeti őket ezekből a nyomorult hétköznapokból, megmenti őket a Tarr filmjeire szinte egytől egyig jellemző mindent elnyelő esőből és sártömegből.

Tarr Béla

Érdekesség, hogy némi pécsi kapcsolódási pontja is van a nem mindennapi mozieseménynek. Egyrészt kevesen tudják, hogy Tarr Béla 1955-ben Pécsett született és innen ment Budapestre, a Színház és Filmművészeti Egyetemre. A másik pedig az, hogy Kovács András Bálint „Tarr szerint a világ” című Filmvilágban megjelent cikkéből kiderül, hogy a rendező Kárhozat című – Sátántangóhoz hasonló – klasszikusának is van pécsi szála. A cikkben ugyanis a szerző idézi Tarr állandó díszlettervezőjét, Pauer Gyulát, aki a Kárhozat forgatási helyszíneinek kapcsán a következőket nyilatkozta:

„Szándékosan igyekeztünk elhagyni a környezetből az aktuális politikai és gazdasági viszonyokra utaló jelzéseket. Olyanná alakítottuk a helyszíneket, hogy azokban egy világkorszak végső játszmája, a teljes eltűnés előtti utolsó pillanat állapota tükröződjék. A helyszínek valóságosak, de a filmet nem egy, hanem nagyon sok helyszínen forgattuk. Volt, ahol csak egy utcarészletet vettünk föl, volt, ahol csak egy házfalat, és van olyan ház is a filmben, amelynek külsője Budapesten van, belsője meg Ajkán, a házhoz közel eső bolt pedig Pécsett. A film világa tehát valóságos elemekből áll, de nem valóságos teret alkot.”

Hirdetés