Jelenleg a negyedik – és egyben utolsó – területen zajlik a pécsi zöldfelületek nyilvántartásba vétele, azaz az úgynevezett zöldfelületi kataszter. A felmérésnek köszönhetően a szakemberek többek között látni fogják, hogy mikor van szükség növényvédelmi beavatkozásokra, de azt is, hogy milyen madarakra kell vigyázni egy-egy fán.
A madarak és fák napja egy több mint száz éves hagyomány Magyarországon – az első ilyen napot a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben –, melyet minden év május 10-én ünneplünk. A madarak és fák napjának célja, hogy felhívja a társadalom, különösen a fiatalok figyelmét az őket körülvevő élővilágra, a zöldterületeink és a természet védelmének fontosságára. Ez pedig manapság talán még égetőbb, mint korábban. Épp ezért a városi zöldövezetek, erdős területek – megannyi értékes fa és madár otthonai – megóvása érdekében több programot is elindítottak a város levegőminőségének javítását célzó HungAIRy LIFE integrált projekt keretén belül.
Ezek közül a madarak és fák napja alkalmából talán a legfontosabbat, a pécsi zöldfelületek pár éve indult szisztematikus nyilvántartásba vételét, azaz az úgynevezett zöldfelületi katasztert érdemes kiemelni. A munkát végző szakemberek a Biokom által kezelt területeken ütemterv szerint, lépésről lépésre haladnak, jelenleg pedig már a negyedik – és egyben utolsó – területen dolgoznak.
Eddig több mint 466 hektárt mértek fel, összesen pedig 700 hektáron vizsgálják a fákat, bokrokat, cserjéket, gyepeket.
A munkába nem csak szakértőket és szakembereket vonnak be, hanem a pécsieket is. Mivel Pécsett a gyönyörű és különleges faegyedek mellett vannak rosszabb állapotban levők is, ezért a cél az, hogy egy idézőjeles gondnoki rendszer alakuljon ki, hogy a lakosok észrevételeikkel és javaslataikkal a későbbiekben tudják segíteni a Biokom munkáját.
De hogyan is zajlik ez a komplex munka? Ahogy azt korábban megírtuk, egy speciális, direkt erre a célra fejlesztett alkalmazással centiméterre pontosan meg kell határozni, hogy hol van egy adott fa, bokor, vagy egy cserjés terület. A felmérőket emellett saját készítésű, repülőről készült légifelvételek is segítik.
Minden egyes növénynek van adatlapja, amelyen meg kell határozni a fajt, az egyes növények állapotát, fizikai és egyéb fontos paramétereiket, az elhelyezkedésüket és például azt is, hogy vannak-e egy adott fán madárfészkek. Ebből kifolyólag többek között látni fogják, hogy mikor van szükség egyes növények cseréjére, növényvédelmi beavatkozások elvégzésére, de azt is, hogy milyen madarakra kell vigyázni egy-egy fán.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
