Álnéven benyújtott feljelentés cunami zúdult a Biokomra tavaly ősszel. Egy „jóakaró” a városüzemeltetési társaság minden létező telephelye ellen kifogással élt. A hatósági vizsgálatok tucatja végül a legtöbb helyen elmarasztaló határozat nélkül zárult, azonban a a Tüskésréti úti földdepója és zölddepója miatt többmillió forintra bírságolta a Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága a Biokomot, amely vitatja a határozatok indoklását, ezért bíróságra viszi az ügyet. A társaság célja a jogszerű működés, és bíznak abban, hogy a bírósági eljárás eredményeként a Kormányhivatal jogértelmezése, gyakorlata kedvező irányba változik.
Talán csak véletlen egybeesés, de tavaly ősszel, a választások után, pár héttel az új közgyűlés felállása előtt kezdtek sorban egymás után érkezni a feljelentések a Biokom ellen. Meixner Barna, a társaság ügyvezetője lapunknak arról számolt be, hogy a cég valamennyi telephelye ellen feljelentés érkezett.
– A katasztrófavédelemnél, a munkavédelmi hatóságnál, a népegészségügyi hatóságnál, a környezetvédelmi hatóságnál és néhány esetben a rendőrségnél is feljelentést tett ellenünk egy ismeretlen személy, vagy személyek, nyilvánvalóan álnéven – nyilatkozta Meixner. – Ez hetekre, sőt hónapokra szinte lebénította a munkánkat, hiszen valamennyi hatóság kijött az összes telephelyünkre helyszíni ellenőrzést végezni. Persze a legtöbb esetben legfeljebb kisebb észrevételekkel éltek, amelyeket megfogadtunk, és ha bármilyen apróbb beavatkozásra szükség is volt, azokat elvégeztük. Ezek az eljárások le is zárultak, nem marasztalták el a társaságot.
Van azonban két helyszín, ahol a környezetvédelmi hatóság eljárást indított, és a közelmúltban a céghez érkezett határozatokból kiderült, hogy többmilliós bírságot és a lassan egy évtizede folyó tevékenység megszüntetését rendelte el.
– A Tüskésréti út mellett található két telephelyről, a városi földdepóról és a zölddepóról van szó – árulta el Meixner. – Előbbinél 10, utóbbinál 6 milliós bírságot szabott ki a Kormányhivatal, azonban az indoklásukkal nem értünk egyet, így bíróságon támadjuk meg a határozatokat. Az már számomra eleve furcsa, hogy csak 2019-től kezdve vizsgálták a tevékenységet. Persze erre lehet az a hivatalos magyarázat, hogy az azt megelőző időszakban történt események már elévültek, azonban megítélésünk szerint egy ilyen típusú ügyet érdemes kontextusában vizsgálni.
Az ügyvezető felvetése azért elgondolkodtató, mert mind a két depót még a 2019-et megelőző, fideszes városvezetés idején létesítette az önkormányzat és az akkori cégvezetés.
– Hozzáteszem, álláspontunk szerint a két telephelyen folyó tevékenységek indítása már akkor is ésszerű döntés volt– hangsúlyozta Meixner Barna. – A zölddepó még 2013-ban nyílt meg, akkor adta a város a Biokomnak ingyenes használatba a területet azzal a céllal, hogy a városüzemeltetési, parkerdei fenntartási munkáink során keletkező faanyagokat, ágakat, fatörzseket itt lehessen ideiglenesen tárolni. Ezeket később mulcsként, aprítékként vagy szociális tűzifaként a társaság újra tudja hasznosítani, pl. a közparkokban, a Meseerdőben, vagy a városi csemetekertben.
Idővel ezt a területet üzemi gyűjtőhelyként is használta a Biokom, azaz a városban összegyűjtött lomot, gumiabroncsokat, kevert csomagolási, takarítási hulladékokat készletezte itt ideiglenesen.
– A közpénzek ésszerű felhasználásának elvét szem előtt tartva és fenntarthatósági szempontok mentén alakult ki ez a gyakorlat – magyarázta a cégvezető. Lényege, hogy ha pl. egy társasháznál összeszedtünk 20 kiló lomot, ne kelljen azonnal kivinni a kökényi hulladéklerakóba, hanem egy teherautónyi hulladék összegyűlését követően, egyben lehessen elszállítani a depóból.
Ennek azonban könnyen lehet, hogy vége. A hatósági határozat ugyanis a 6 milliós bírság mellett a telephely felszámolását is elrendelte. A büntetést az indokolja, hogy a Kormányhivatal jogi álláspontja szerint a zölddepóban lévő faanyag hulladéknak minősül, ennek a tárolására és mulcsként való hasznosítására pedig nem volt engedélye a társaságnak.
– Először is, a jogszabály szerint minden szolgáltatónak és termelőnek lehetősége van üzemi gyűjtőhelyet létesíteni, pont az előzőekben megfogalmazott észszerűségi szempontok miatt, ahol legfeljebb egy évig lehet tárolni ezeket a hulladékokat – szögezte le a Biokom álláspontját Meixner Barna. – A hatóság szerint nekünk mégsincs ehhez jogunk, holott tudomásunk szerint a települési önkormányzatok bevett gyakorlata a fanyesedékek és a köztisztasági hulladékok átmeneti tárolása.
A városüzemeltetési társaság szerint a depóban tárolt faanyag egyébként nem is hulladék, a nyesedéket a Biokom mulcsként hasznosítja.
A hatóság indoklásában szereplő érdekesség még, hogy üzemi gyűjtőhelyet csak a hulladék keletkezésének helyén lehet létesíteni, és a hivatal szerint ezért is volt szabálytalan a Biokom gyakorlata.
– Ha ezt a minimum sajátos jogértelmezést komolyan vennénk, akkor a például a Széchenyi téren megmetszett fák levágott ágainak, vagy az itt összegyűjtött takarítási hulladéknak csak a Széchenyi téren lehetne üzemi gyűjtőhelyet kialakítani, és aztán ott lehetne egy évig tárolni, ami, valljuk be, teljesen életszerűtlen
– jegyezte meg az ügyvezető.
Még ennél is vastagabban fogott a környezetvédelmi hatóság ceruzája a Biokom városi földdepója kapcsán. Az indoklás nagyon hasonló – a föld nem föld, hanem hulladék –, a büntetés azonban ebben az esetben már 10 millió forint.
– Ez egy mélyen fekvő, vizenyős városi terület – mondta Meixner Barna. – Annak idején, 2016-2017 környékén a Biokom azt a feladatot kapta, az önkormányzattól, hogy az önkormányzati területekről parkolóépítés, támfalépítés, útépítés, parkrendezés során kikerülő önkormányzati föld kerüljön ide, ezen, szintén önkormányzati földterületre, azon közcél érdekében, hogy így egy értéktelen területből egy hasznosítható alakulhasson ki, idővel. Ez egyébként a Pécsi Építési Szabályzattal is összhangban van, amely itt közút és rekreációs funkciót jelöl. Amikor 2020-ban a cég élére kerültem, abban a hiszemben voltam, hogy ez egy évek óta jól működő, senki által nem kifogásolt gyakorlat, mely egyébként a város érdekeit is szolgálja.
Az ügyvezető hozzátette, hogy amikor a területen a hatósági vizsgálat megtörtént, valóban találtak ott lomhulladékot és építési, bontási törmeléket is, vélhetően illegális lerakásból. Az ezzel kapcsolatos megállapítást nem is vitatja a városüzemeltetési társaság, amelynek vezetője, amikor ez tudomására jutott, azonnal el is rendelte a terület teljes megtisztítását.
– Ez egyébként minimális mennyiség volt: 120 kiló lomot és 80 tonna törmeléket vittünk el – mondta Meixner. – Összehasonlításképp: csak 2019 óta 40 ezer tonna föld érkezett a depóba. A vizsgálat szerint ebből 5 ezer tonna magánépítkezésből származott – erről azonban nem volt tudomásunk, és nem is adtunk rá megbízást. Az ezzel kapcsolatos jogi eljárást a társaság még a héten el fogja indítani.
Az önkormányzati föld esetében is az a cég jogi álláspontja, hogy nem hulladékról van szó. Az ügyben a rendőrség is vizsgálódik, mivel a névtelen bejelentő ott is feljelentést tett.
– Nem értünk egyet a hatósági döntésekkel, és bízunk benne, hogy a bíróság is így látja majd – zárta Meixner. – A jelek szerint a depók megnyitásakor, még 2013-ban és 2015–16 körül az önkormányzat és a Biokom nem egyeztetett a hatósággal – különben nem állt volna elő a jelenlegi helyzet –,
vagy ha mégis, akkor akkoriban ez a gyakorlat még nem okozott problémát. Az mindenképpen örömteli és figyelemre méltó, hogy a hatóság megállapítása szerint is környezeti kár nem keletkezett.
