A pécsi borvidék jobb, mint a villányi?

Már szőlész-borász mérnököket is képeznek a Pécsi Tudományegyetemen. A természettudományi és a vidékfejlesztési kar, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet együttműködésében induló képzés nagy űrt tölt be a régióban, vallják a szakemberek – akik közül van, aki úgy véli, hogy a pécsi borvidék adottságai jobbak, mint a híres villányi vagy szekszárdi régióé.

A pécsi egyetemen induló képzés kapcsán megnéztük, hogy milyen lehetőségek előtt áll az ország egyik legkisebb bortermelő vidéke. Bakó Attila, a pécsi hegyközség hegybírója szerint nagy szükség van szakemberek képzésére, hiszen ha nem is helyben, de a régióban mindenképpen tudják alkalmazni őket.

– A mai technológia és a szőlészeti-borászati követelmények igénylik, hogy megfelelően képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Azt is mondhatnám, hogy az itteni, magas színvonalú képzéssel még a szomszéd országokban is lehet jó állást szerezni, hiszen csak Keszthelyen, a Kertészeti Egyetemen és talán Szegeden van hasonló oktatás.

A hegybíró szerint a pécsi borvidék kiváló adottságokkal rendelkezik, bizonyos tekintetben alkalmasabb szőlőtermesztésre, mint a neves villányi vagy szekszárdi borvidék.

– Az adottságaink messzemenően jobbak az országos átlagnál, a pécsi régióban arányaiban nagyobb százalékban találhatók meg a szőlőtermelésre alkalmas első osztályú területek, mint akár Villányban, vagy akár Szekszárdon. Ezeket a területeket művelés alá is lehetne vonni, hiszen be vannak sorolva a szőlőtermesztésre alkalmas területek kataszterébe.

A gond azonban az, hogy csak néhányan vállalkoznának erre, de egyelőre nem sok eséllyel.

borászat3
Több borászatra lenne szükség

– Vannak néhányan, akik szőlőt telepítenének és borászatot működtetnének, ám saját területeik nincsenek a borvidékbe sorolva. Ezért azon fáradozunk, hogy néhány Pécs környéki települést bevegyünk a borvidékbe. Ez azonban nem egyszerű, hiszen az uniós szabályozás eléggé megkötötte a kezünket, a borvidékek bővíthetőségét.

Nagy gond tehát, hogy minőségi bort előállítani csak borvidékhez tartozó településen lehet. Emellett szeretnék, ha lennének olyan nagyobb vállalkozók, akik nemcsak szőlőt termesztenének, hanem borászatot is működtetnének. Ekkor nem vinnék el – mint sok esetben – az Alföldre vagy más borvidékre a pécsi szőlőket, hogy ott esetleg már nem pécsi név alatt, hanem beházasítva, a származási hely megjelölése nélküli borként kerüljenek forgalomba.

Sok konfliktus származik abból is, hogy a művelésre alkalmas szőlőhegyeken – ahol szőlőt lehetne termelni – például akácot telepítenek, vagy éppen szántőföldi növényt termesztenek, amit gyomirtóznak a gazdák.

Az mindenesetre biztos, hogy a mintegy 800 hektárnyi területet magában foglaló pécsi borvidék előtt a Pécsen elinduló szakemberképzés segítségével fényes jövő állhat – rajtuk biztosan nem fog múlni.