Akar Pécsen ingyen élni?

Az első helyezet a tervpályázaton ez az épület lett

Létezhetnek olyan családi házak, melyek nem használnak fel szinte semennyi energiát sem? Ha ránézünk egy pécsi tervpályázaton díjazott épületdizájnokra, akkor a válaszunk egyértelműen lehet az, hogy igen! Megmutatjuk a jövőt a jelenben!

A Pécsi Tudományegyetemen „Közel 0” címmel írt ki tervpályázatot, amelyen olyan értékesíthető családi ház megtervezése volt a cél, mely nem csak környezetbarát, hanem szinte semennyi energiát sem használ fel. Mért is van szükségünk olyan házakra, melyek a lehető legkevesebb energiát emésztik fel? Azért, mert bizony nem csak az autók, a munkagépek, a háztartási eszközeink fogyasztanak sok energiát, hanem házaink is.

Az első helyezet a tervpályázaton ez az épület lett
Az első helyezet a tervpályázaton ez az épület lett (Pető Alexandra munkája)

Épületeink az összes felhasznált energiánk 40 százalékát viszik el, de ha az épület alapanyagainak gyártását, berendezési tárgyainak előállítását, életciklusát, és újrahasznosítását is figyelembe vesszük, akkor ez akár 60 százalékot is elérheti. Olyannyira nagy probléma ez, hogy a Párizsi Klímacsúcs által meghatározott szén-dioxid kibocsátás csökkentése szakértők szerint a legeredményesebben épületeink energiahatékonyságának növelésével érhető el.

A jövő épületei nem fogyasztanak semmit (Pető Alexandra)
A jövő épületei nem fogyasztanak semmit (Pető Alexandra)

Mivel 2016-tól már alkalmazni kell a közel 0 energia felhasználású épületek előírásait, és 2020-tól már csak ilyen energiatakarékos épületek épülhetnek, ezért a pályázat kiírói fontosnak tartották, hogy a jövő új építésznemzedéke időben megismerkedjen a rájuk váró feladattal, és az napi rutinná váljon.

Természetesen szerettük volna az épületekkel kapcsolatban megkérdezni Pető Alexandrát, a pályázat első helyezettjét, de sajnos nem tudtuk elérni.

A második helyezett épület (Jánszky György)i
A második helyezett épület (Jánszky Györgyi munkája)

Szerencsére azonban Jánszky Györgyi, a Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájának hallgatója, és egyben a pályázat második helyezettje segített nekünk. Lapunknak elmondta, hogy az ilyen gazdaságos és környezetbarát épületekre azért van szükség, hogy a Föld kifogyóban lévő erőforrásaiból a lehető legkevesebbet használjon fel. Úgy, hogy maximálisan kihasználja a környezet adta lehetőségeket – megfelelő tájolás adta lehetőségek hasznosítása, energia tárolása, természetes és újrahasznosított anyagok használata , – ezáltal energia-hatékonyan működtethető és gazdaságosan fenntartható. Az épület ökológiai lábnyoma minimalizálható.

Megfelelő tájolással, hőszigeteléssel, hőtárolással, árnyékolással és szellőzéssel optimalizálható az évszaknak megfelelően a belső lakótér klímája.

A környezetünk jövője az építészeken is múlik (Jánszky Györgyi)
A környezetünk jövője az építészeken is múlik (Jánszky Györgyi)

A „Közel 0” tervpályázatra ezért olyan favázas technológiával épülő energiagazdaságos családi házat kellett tervezniük a jelentkezőknek, melynek megalkothatóságában a funkcionális, az ökológiai, a szerkezeti, és az esztétikai szempontok is azt a célt szolgálják, hogy a ház a lehető legkevesebb (közel 0 Kwh/m2/év) energiát használja el.

A harmadik helyezett épülete (Borbás Renáta)
A harmadik helyezett épülete (Borbás Renáta)

Figyelembe kellett venni a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a sorozatgyárthatóságra való törekvés, az újrahasznosított vagy éppen természetes anyagok használatának szempontjait, és persze azt is, hogy mennyire gazdaságos az épület kivitelezése és fenntartása.

De mitől lesz egy épület a lehető leginkább energiatakarékos? Mert kihasználja azokat a természet adta lehetőségeket (nap – napsugárzás – energia, szél – átszellőzés) melyek a környezetben fellelhetőek és megfelelően hasznosítja azokat. A napsugárzásból származó energiát – mindamellett, hogy biztosítható többek között az épület meleg víz ellátása, és elektromos áram előállításra is használható, téli időszakban déli tájolású üveg felületekkel napcsapdaként lehet a belső térben felhasználni. Megfelelő hőszigeteléssel ezt az energiát az épületben lehet tartani. A hőszigetelés ebben az esetben védi az épületet a kihűléstől.

Mindenre oda kellett figyelni a tervezéskor (Borbás Renáta)
Mindenre oda kellett figyelni a tervezéskor (Borbás Renáta)

 

Nyári időszakban ezeket a napcsapdákat külső árnyékolókkal kell védeni a napsugárzástól. A hőszigetelés ebben az esetben védi az épületet a felmelegedéstől.

A nyári hűtés dupla energiát használ fel a téli fűtéssel szemben. Ha az épület megfelelő védelemmel rendelkezik a nyári felmelegedéssel szemben és biztosítva van az épület átöblítése, átszellőztetése akkor a hűtésre nem kell energiát fordítani feleslegesen.

Bazsali Gábor munkája dicséretben részesült

Bazsali Gábor munkája dicséretben részesült

Ha tehát megfelelő a tájolás, a hőszigetelés, az árnyékolás és a szellőzés, nem kell feleslegesen működtetni a kazánokat és a légkondicionálókat, a ház megoldja magától.

A pályázat díjazottjainak műveit a kivitelező cégek kínálatukba is felveszik, így ezek a tervek szerencsére nem csak az íróasztalfiókok számára készültek el, hanem egyszer meg is épülhetnek. A tervekből készült egy kiállítás is, mely megtekinthető a Pécsi Tudományegyetem Boszorkány utca 2. szám alatti épületének aulájában.

A díjazottak: 

Első helyezett: Pető Alexandra
Második helyezett: Jánszky Györgyi
Harmadik helyezett: Borbás Renáta
Dicséretben részesült: Bazsali Gábor

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Igen, jogos az észrevétel, és köszönöm az építészek nevében is! Sajnos pongyola a cikk fogalmazása, és ez egy szakcikknél nem lenne megengedhető, de bántás nélkül tegyük itt gyorsan helyre: “Régen a tájolás pozitív hatásait, igy a napsugárzásból adódó nyereséget nem tudták így figyelembe venni, mert nem tudtak vele megbizhatóan számolni, másrészt egy régi tipusú nyilászárón nem lehetett pozitív energiamérleget elérni. Azaz hiába sütött a nap egy fagyos téli napon hétágra, éjszaka elszökött a meleg. Most viszont méretezhető már a nagyméretű, jóminőségű délre tájolt ablakok hőnyeresége.”

  2. Nem értek egyet azzal, hogy régen nem vették figyelembe a tájolást. A falvakban az utcák úgy épültek, hogy tudták, az épületek melyik fala nézzen észak avagy dél felé. A saját 40 éve épült házunk tájolása is tökéletes. Ilyen szempontból régen sem terveztek rosszabb házakat. A másik, amit hiányolok, az árnyékolást másképp el sem tudjuk képzelni, mint zsalugáterekkel? Fákat kell ültetni, azok megoldják az árnyékolást is, és ráadásul a levegőt is tisztítják, egyéb szemnek való gyönyörűségekről nem is beszélve.

  3. Örvendetes, hogy a téma előtérbe került, de a “közel nulla” energiafelhasználású épületek sajnos nagyon is sok energiát felhasználnak! Igazából ezt sem tudom, honnan a megtévesztő elnevezés! Mellesleg a nulla eneregiaigényű épület az maga lenne a perpetum mobile!

Comments are closed.