Egy külföldi iskolában eltöltött év minden pécsi középiskolásnak hatalmas kaland lehet, mely felejthetetlen élményeket nyújthat, és akár örökre meghatározhatja a diákok életét. A külföldi cserediákprogramokba bejutni azonban nem mindig egyszerű, és bizony nem is kifejezetten olcsó mulatság egy ilyen utazást megoldani.
Több olyan cserediák-programokat szervező cég is működik az országban, melyeket akár a pécsi középsulis diákok is kihasználhatnak. Alapvetően hasonlóképpen működnek: mindegyik szervezet közeli és távoli országokba is kínál pár hetes, vagy akár egy éves iskolai csereutakat is, a világlátásra szomjazó diákoknak pedig csupán annyit kell tennie, hogy jelentkeznek, egyeztetnek, bemennek egy megbeszélésre, utána esetleg írnak egy nyelvi tesztet.
De milyen egy jó csereprogram-jelölt, és milyen megmérettetések vezetnek el az utazáshoz? Ki az igazán alkalmas? Bangáné Jarecsni Rita, a nonprofit American Field Service Magyarország nemzeti igazgatója lapunknak elmondta, hogy a kiutazásra jelentkezők egy kétnapos, játékos kiválasztáson vesznek részt, amelynek célja, hogy személyes interjúk és szituációs játékok segítségével megbizonyosodjanak arról, hogy a diákok valóban rátermettek-e az egy tanévnyi külföldi programhoz. Ezek során felmérik a diákok tájékozottságát, talpraesettségét, általános műveltségét, illetve a választott országtól függően a nyelvtudásukat is.
Így lett kiválasztott a pécsi Tóth Zsófi is, aki lapunknak elmondta, hogy 10 hónapot töltött a németországi Bitburgban, jelenleg pedig a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára jár. Szülei örültek, hogy meghozta ezt a döntést, pár éven belül a testvére is ki szeretne utazni valahova.
A barátai viszont nem voltak oda az ötlettől, de ez sem állította meg, akik igazán fontosak voltak, azok hazatérte után is a barátai maradtak – mondta. Zsófi a pénzügyi szektorban szeretne dolgozni. A csereév ebben sokat segítheti, hiszen visszatérte után a német érettségiére magas pontszámot kapott, így állami támogatott helyre került a pécsi egyetemen. A jelenlegi munkahelye egy német telefonos ügyfélszolgálat, ezt is a csereprogramban megedzett nyelvtudásának köszönheti.
A 2016/2017-es tanévre egyébként Baranya megyéből már két középiskolás is jelentkezett cserediáknak az AFS-hez, ők Japánba és az USA-ba fognak kiutazni.
Hasonlóképp működik a rendszer az YFU Hungary Nemzetközi Csrediák Programban, az Into Cserediák Programban, és a Bron-Y-Aur Külföldi Oktatászervező Központban is. Takács Nóra, a Bron-Y-Aur Központ oktatási tanácsadója elmondta, hogy náluk a elsősorban azt figyelik meg, hogy a jelöltek mentálisan mennyire érettek a csereprogramra, mennyire alkalmasak arra, hogy hosszabb időt a szüleitől távol töltsenek, mennyire képesek váratlan helyzeteket megoldani.
Az értékelések alapján döntenek a befogadó családok. A lényeg az, hogy a külhoni családok döntenek arról, hogy a sok-sok jelentkező közül melyik gyerek szimpatikus nekik a leginkább. Ez érthető is, hiszen jól megfontolandó, hogy egy család kiért vállalna egy évig felelősséget.
Takács Nóra hozzátette, hogy náluk egy nyelvismereti teszt elengedhetetlen a „felvételi” során. Németből a nyelvtan a fontos, az angolszász nyelvekből inkább a szövegértés – de a középfokú nyelvtudás mindenképp alapfeltétel. További különbség, hogy ők nem csak állami, hanem magángimnáziumokba is küldenek Magyarországról diákokat.
A cserediákságnak azonban van egy komoly hátulütője is, mégpedig az, hogy anyagilag eléggé húzós tud lenni. Takács Nóra elmondta, hogy a központ utazásai önköltségesek, és ösztöndíj lehetőség sincs. Természetesen rengetegféle árajánlatot kérhetünk, és a költségek sok tényezőtől függenek – mondta – de ha az Egyesült Államokba kíván valaki utazni, állami suliba (a magániskolák szerinte nem az átlag magyar pénztárcának valók), akkor minimum 6-7 ezer dollárral számoljunk, ami közel 2 millió forint. Ebben ugyan benne van a felvételi eljárás díja, a suliban történő elhelyezés, a fogadó család költségei, de nincs benne például a vízum ügyintézés, ami körülbelül plusz 350 dollár (100 ezer forint), és ehhez még hozzájön a havi költőpénz, ami Takács szerint lehetőleg ne legyen kevesebb, mint 300 dollár (85 ezer forint).
Az AFS esetében kicsit más a helyzet. A csereprogramban való részvétel költségét alapesetben náluk is a kiutazó családja állja, viszont ehhez az alapítvány is jelentős támogatással tud hozzájárulni bizonyos feltételek teljesülése esetén. A család anyagi körülményeitől és az AFS számára végzett önkéntes tevékenységüktől függően az árak akár 30 százalékát is fedezheti a cég. Az pedig pénztárcánknak egyszerre jóleső és rettenetes érzés lehet, hogy ez a 30 százalék egy Egyesült Államokbeli út esetében 1 millió forint is lehet.
