Új cikksorozatunkban a következő hetekben egyenként mutatjuk be azokat a népszerű városi természetvédelmi területeket, amelyek felmérésében és megóvásában közvetve vagy közvetlenül nagy szerepet játszhat a HungAIRy LIFE integrált projekt zöld katasztere. A városközpont zöldtereivel és sétányaival kezdjük a sort.

hirdetés
Uránia Mozi

A 2019-ben indult HungAIRy LIFE integrált projekt fő célja 10 magyarországi település, köztük Pécs levegőminőségének javítása. Ahogy arról már többször is beszámoltunk, a projekt egyik elemének köszönhetően sokat tehet az önkormányzat a városi zöldfelület megóvásáért, fenntartásáért, illetve fejlesztéséért, és ezáltal a levegőminőség javításáért:

ez az úgynevezett pécsi zöldfelületi kataszter, azaz a pécsi zöldfelületek szisztematikus nyilvántartása.

A kataszter készítői felmérik, számszerűsítik, minőségi szempontból értékelik és besorolják a város zöldterületeit és zöldterületeit, így látni fogják, hogy például mikor van szükség egyes növények cseréjére, növényvédelmi beavatkozások elvégzésére. A projekt első, előkészítési fázisa tavaly év végén lezárult, a 3 darab kétéves szakaszra bontott megvalósítási fázis pedig idén január elsejétől 2026-ig tart. A felmérés nem terjed ki a város közigazgatási területén belül található összes közterületre: azok a városrészek kerülnek a felmérésbe, amelyeket a Biokom kezel és felügyel, hiszen a későbbiekben a katasztert főként a városüzemeltetési cég fogja használni.

A felmérés során tehát a város közterületein található fák, cserjék számát, méretét, állapotát és számos egyéb jellemzőit rögzítik, ami hasznos lehet többek között az útfelújítások, építkezések tervezésekor (például meghatározhatják, hogy mely fákat kell kikerülni és megvédeni, vagy épp ápolni, netán cserélni), ugyanakkor a kataszternek – közvetve vagy közvetlenül – nagy szerepe lehet a Pécs „zöld tüdejét” jelentő helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek megóvásában és gondozásában is.

Annak érdekében, hogy a pécsiek behatóbban megismerjék ezeket az egyébként méltán népszerű és megóvandó városi természetvédelmi területeket, jellegzetességeiket és megannyi értéküket, a következő hetekben egyenként mutatjuk be azokat Pécs főkertészének, Nagy Ervinnek a segítségével.

Kezdjük elsőként a városképet talán leginkább meghatározó védett belvárosi terekkel és zöldterületekkel.

A Káptalan utca fái

Nagy Ervin elmondta, hogy a város természeti értékeinek gondozását és védelmét szabályozó 2011-es önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a belváros szívében a Szent István tér, a Sétatér, a Barbakán-árok és a várfalsétányok állnak védettség alatt (egészen pontosan „helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek”). Ezt jelzik az ezeknek a területeknek a határain található táblák is, amelyeket bizonyára sokan láttak már.

A történelmi városközpontban összesen több mint 73 ezer négyzetméteren elterülő területre térve a főkertész kifejtette, hogy a rendelet azért helyezte védettség alá, hogy a kiterjedt városi közparkrendszer és önkormányzati tulajdonú intézmények környékének értékes, koros dísznövényeit megőrizzék, továbbá a védelem célja, hogy a városközpont legfontosabb többé-kevésbé összefüggő zöldfelületét megvédjék.

A város egyik legnépszerűbb pihenőhelye

– Mivel a területet sűrűn látogatják, emiatt fontos az idős fák folyamatos ápolása a balesetveszély megelőzése érdekében, az öreg fákról a száraz, korhadt ágakat folyamatosan el kell távolítani, még azok leszakadása előtt. De persze az itt található összes növény gondozása is legalább ilyen fontos, mind a látogatók, mind a növények érdeke szempontjából. Abban egyébként, hogy ezek a zöldterületek egytől egyig kedvelt sétálóhelyek és szabadtéri rendezvények helyszínei, nagy szerepet játszik, hogy az itt élő növények igen kedvezően befolyásolják a klímát – mondta.

A várfalsétány növényei is védettek

Fontos továbbá, hogy a koros faállomány a terület igen jelentős építészeti elemeihez is megfelelően illeszkedik. Azoknak olyan környezetet biztosít, melynek köszönhetően egységes, esztétikus városkép, turisztikailag bemutatható, de a helyiek számára rekreációra kiválóan alkalmas városközponti terület áll rendelkezésre.

Hozzátette, hogy a Szent István tér és környezete teljes mértékben mesterséges kialakítású, a dísznövények között ezért nem honos fajok és a nem természetes növényegyüttesek vannak túlsúlyban, ezért az itt található díszfák, cserjések, virágágyások és gyepek is régóta intenzív kezelés alatt állnak. A terület leggyakoribb díszfa faja a vadgesztenye, de a Káptalan utcában találhatók egyedileg védett tiszafák is.

Nagy Ervin hangsúlyozta, hogy a területen tilos többek között a cserjék és a fák tördelése, nyesése, engedély nélküli kivágása, a lágyszárú növények és virágok szedése-gyűjtése, a dísznövények között invazív fajokat ültetni, továbbá a növények életfeltételeinek fenntartása érdekében nem növelhető az aszfaltburkolat mérete és mennyisége, engedély nélkül pedig – természetesen – nem lehet kivágni a fákat, nem lehet sem átrendezni, sem újratelepíteni a növényeket.

Végezetül kiemelte, hogy a HungAIRy LIFE integrált projekt zöld katasztere rendkívül fontos eszköz lehet annak érdekében, hogy az ilyen és ehhez hasonló természetvédelmi területeket a jövőben hatékonyabban tudják felügyelni és kezelni a város területén.

A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.