Parázs vitákat hozott az év utolsó közgyűlése

A városatyák megkezdték a 2019-es év utolsó közgyűlését, ahol több mint 40 napirendi pontot tárgyalnak majd. 

A nap folyamán több hangsúlyos kérdésben is döntés születhet: a Pécsi Városfejlesztési Zrt. élére Merza Péter helyett új vezető érkezhet majd. Döntenek a képviselők bérének emeléséről, szó lesz a régóta tervezett új vásárcsarnokról, a Magasház helyén létesülő parkról.

A nyilvános, minden polgár számára megtekinthető ülést az alábbi linken lehet nyomon követni!

A közgyűlési munka megkezdése előtt a Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány elnöke, Gradvolt Szilveszter vehette át a Csonka Ferenc-díjat, elismerve az alapítvány munkáját a közösségi közlekedés terén.

A zárt ülésen a közgyűlés a Biokom és a PSN Zrt. cégvezetőjének és vezérigazgatójának a személyéről döntött. A Biokom volt vezetője, Kiss Tibor közös megegyezéssel távozott, míg Vári Attilának, a PSN volt igazgatójának közgyűlési mandátuma miatt kellett lemondania.

Elismerések adományozásában is születtek döntések: az Élet Fája Díjat mindig az a személy kapja meg, aki az adott évben a legtöbbet tette Pécs zöldebbé tételében. A Faluhelyi Ferenc-díjjal a kisebbségek érdekében tett munkát ismerik el.
A kinevezettek és kitüntetettek személyéről konkrétan nem szólt Péterffy Attila polgármester.

Ahogyan az várható volt, a képviselők tiszteletdíjának emeléséről szóló előterjesztés kapcsán hosszas vita kezdődött a képviselők között.

Csizmadia Péter szerint nem szabadna azzal kezdeni, hogy még érdemi képviselői munka nélkül, rögtön az első közgyűléseken megemelik a fizetést. Az elmúlt öt évben nem történt emelés a képviselői tiszteletdíjak terén, az előző városvezetésnek pedig rengeteg munkája volt abban, hogy kiigazítsák a költségvetést a ciklus végére. Nem ebben az időszakban kellene erre időt fordítani – előbb a munka, aztán a jutalom.

Kővári János szerint Péterffy Attila kampányában takarékos városvezetést ígért, de ezzel a lépéssel ez utólag demagógiának bizonyult. Amit a kampányban hirdettek, azzal ez a lépés homlokegyenest más.

Topán László (MPE-Momentum) szerint nagyon keveseknek van képe arról, miként, hogyan zajlik a képviselői munka. Elmondta, ő a jelenlegi és a következő díj közötti különbözetet jótékony célra ajánlja fel.

Nyőgéri Lajos (MPE-MSZP) szerint nem szerencsés, ha egy testület a saját javadalmazásáról dönt, jobb lenne egy kormány általi központi díjazás. Erre reagálva Kővári János javaslatot tett, hogy Péterffy Attila polgármester a Megyei Jogú Városok Szövetségének egyik vezetőjeként a javaslatot terjessze a kormány elé. Kővári János módosító indítványát a közgyűlés meglepően szoros szavazati aránnyal, 10 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett utasította el.

Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP) azt javasolta, a béremelést halasszák el, és csak érdemi, bizonyított munkavégzés után kerüljön sor erre (ezt később a közgyűlés nem szavazta meg).

Összességében többek között a díjazásról is szóló előterjesztést a képviselők megszavazták.

Topán László (MPE-Momentum)

Nemzetiségi tanácsnoknak Auth Istvánt (MPE-DK) választotta meg a közgyűlés.

Ennek kapcsán Kővári János, Bognár László (Fidesz) és Csizmadia Péter is méltatták az előző ciklusban a posztot betöltő Hári József munkáját. Ugyanakkor konkrét programokat is számon kértek Auth Istvántól, milyen elképzelésekkel rendelkezik a munkát illetően.
Auth István elmondta, mind sváb, mind szlovák, mind horvát gyökerekkel rendelkezik, tovább vinné az elődje által megkezdett programokat, szeretné Pécs multikulturalitását tovább növelni. Péterffy Attila elmondta, másfél hónap áll Auth István rendelkezésére, hogy konkrét programot tegyen le az asztalra, addig még van ideje.
Barkóczi Csaba (Fidesz) arra tett módosító javaslatot, hogy a nemzetiségi tanácsnok pozíciójáról szóló döntéshozatalt halasszák későbbre, mikor Auth István konkrét programot tett le. Ezt a közgyűlés elutasította, Auth Istvánt pedig megszavazták a pozícióra.

A Pécsi Városfejlesztési Zrt. élére Merza Péter helyett hat hónapra Csúcs Zoltán okleveles építészt, építési műszaki ellenőrt, műszaki informatikus mérnököt jelöli a városvezetés.

Hosszas vita kezdődött a városi cégek felügyelőbizottságába történő delegációkról is. Az ellenzék szerint aránytalanul kevés az általuk delegálható tagok száma az egyes bizottságokba.

Kővári János felszólalásában méltánytalannak, antidemokratikusnak nevezte a döntést, szerinte nem a választói akaratnak megfelelően osztanak helyet az egyes felügyelőbizottságokban – visszaköszönnek jobbikos, szocialista, DK-s párttagok is. Kóbor József is csatlakozott Kővári véleményéhez, a közgyűlésben jelen lévő politikai erőknek a szavazatok arányában kellene jelen lenniük. Kérte a döntés elnapolását – ezt a közgyűlés elutasította. Ágoston Andrea (MPE-PM) szerint a felügyelőbizottságokba csakis szakmai alapokon delegálnak tagokat, méghozzá a legjobb szakembereket. Egyébként is, a fideszes és az egyéb ellenzéki pártok már így is felülreprezentáltak a bizottságokban.

Kővári János (ÖPE-KDNP)

Az előterjesztést a közgyűlés a vita végén elfogadta.

Az ellenzék nem ment el szó nélkül a városi cégek átvilágításáról szóló előterjesztés mellett, amiről nemrég Péterffy Attila külön sajtótájékoztatót is tartott.

Cszimadia Péter szerint nem kellene az előterjesztést tárgyalni, ha a városvezetés következetes maradna az általa a választási kampányban ígért programhoz, hiszen egy önkéntes ügyvédekből álló csapat munkájára kaptunk ígéretet. Ennek megfelelően módosító indítványt kezdeményezett arról, hogy térítésmentesen végezzék el a munkát. Indítványát később elutasították.
Péterffy Attila erre reagálva elmondta, szerinte egy szó nem hangzott el tőle erre vonatkozóan, ha mégis, annak utána fog nézni.
Kővári János feltette a kérdést: ha most köttetnek szerződések, most kezdik az átvilágítást, mi alapján menesztettek eddig több városi cégvezetőt? Ruzsa Csaba alpolgármester azt felelte, több esetben nem az átvilágításhoz volt köze az intézkedéseknek, rendes felmondások, illetve bizalomvesztésből eredő döntések születtek.

Tulajdonképpen egy szimbolikus döntés született az új városvezetés részéről az új vásárcsarnok ügyét illetően, hiszen az előző közgyűlés már meghozta a lényegi döntést a források átcsoportosításáról.

Csizmadia Péter feltette a kérdést, azóta milyen változás történt a vásárcsarnok ügyében.
Péterffy Attila polgármester elmondta, a kormányzattal él az informális kapcsolat, ők a közgyűlés mostani döntésére várnak – ha ez megvan, ők is pozitív attitűddel fogják elbírálni, a pályázatot elnyert kivitelező továbbra is készen áll a tervek megvalósítására.

Hosszasra nyúlt a képviselők párbeszéde a Bóbita bábszínház volt Mária utcai épületében létesítendő innovatív könnyűzenei komplexumról. Közvetlenül Brüsszelben nyújtották be a pályázatot, így megkerülve a magyar pályázati rendszert.

Kővári János hozzászólásában elmondta, támogatja az előterjesztést, ám aggályait fejezte ki, miszerint a belvárosban élőket zavarnák a könnyűzenei komplexum velejárói. Ezért érdemes lenne őket is megkérdezni, vagy olyan technikát alkalmazni, aminek a segítségével a zaj kiszűrődése megelőzhető. Másfelől elmondta, a Janus Pannonius Gimnázium régóta keres egy közösségi térnek, aulának helyet adó épületet, ezt is figyelembe lehet venni.

Az előterjesztést egyhangúan elfogadta a közgyűlés.

A közgyűlés ezt követően megszavazta az uránbánya és a bodai atomtemető elleni határozatokat is. Kóbor József felszólalásában kiemelte, hogy ez nem pártok indítványa, hanem rengeteg pécsi civil ügye és immár sokadszorra fejezte ki aggodalmát az uránbánya újranyitása miatt. Ezt Kővári János szóvá is tette – azzal kiegészítve, hogy a témában egyetértenek – majd hozzátette, hogy népszavazást az ügyben nem lehet Pécsett kiírni, hiszen a szóban forgó létesítmények nem Pécs területén lesznek. Kővári ezután a polgármesterhez szólva elmondta, hogy Péterffy Attila a novemberi Kodály Központban tartott atomfórumon a paksi bővítés mellett állt ki. Mint mondta, a városvezetésnek javaslatot kellene tennie az Országgyűlés felé, hogy úgy módosítsák az atomtörvényt, hogy Pécs érintetté váljon.

Péterffy válaszában hangsúlyozta: kitart a kampányígérete mellett, tehát ellenzi a bodai atomtemető kialakítását és a mecseki uránbánya újranyitását, ugyanakkor a Paksi Atomerőművel nincs problémája, noha a bővítés kérdésben nincs még határozott véleménye. Mint mondta, már az említett konferencián is kiemelte: ha a paksi bővítés létrejön, abból részesednie kell Pécsnek is.

Az uránbánya újranyitása kapcsán Kővári elmondta, hogy nem a kormány ellen kell fellépni, hiszen – ahogy előtte Csizmadia is kiemelte – Orbán Viktor miniszterelnök sem támogatja például a bodai atomtemető kialakítását. Kővári szerint magáncégek akarnak uránbányát és atomtemetőt nyitni, erre Kóbor azt mondta, hogy a probléma az, hogy a korábbi fideszes városvezetés nem jelentkezett be ügyfélnek az eljárásba, majd hozzátette, hogy a Magyar Urán Zrt. mögött állami cégek konzorciuma áll, tehát nem magáncég. Ezért – folytatta – a kormányra kell hatni. Kővári szerint Kóbor a Mecsekércre gondolt, pedig a Magyar Urán Resources Kft. lehetséges bányája ellen kellene fellépni. A témához kapcsolódó módosító indítványok összegzése után azokat, valamint az előterjesztést is megszavazták, az önkormányzat pedig bejelentkezik a fent említett eljárásba ügyfélként.

A közgyűlés legközelebb januárban ül össze.

 

Hirdetés