Pert nyert a pécsi civil szervezet a Tempus Közalapítvánnyal szemben

A Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével elsőfokon pert nyert az Emberség Erejével Alapítvány a Tempus Közalapítvánnyal szemben. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy az alapítvány jogellenesen különböztette meg a pécsi szervezetet, amikor jogellenes civil törvényre hivatkozva utasította el a pályázatukat. Ezzel párhuzamosan az Alkotmánybíróság a TASZ-nak adott igazat, miszerint a rendőrség, a honvédség és a titkosszolgálatok nem férhetnek hozzá korlátlanul az állampolgárok telefonos és internetes adataihoz. A Társaság a Szabadságjogokért közleménye alább olvasható teljes terjedelmében.

Pert nyert elsőfokon az Emberség Erejével Alapítvány a Tempus Közalapítvánnyal szemben

Az Emberség Erejével Alapítvány egyike azoknak a civil szervezeteknek, akik a TASZ-szal együtt nem voltak hajlandóak külföldi ügynökökként regisztrálni magukat a megbélyegző civiltörvény szerint. Az ellenállás nem volt hiábavaló: tavaly nyáron maga a külföldi ügynökös civiltörvény elbukott, az EU Bírósága jogellenesnek ítélte. Az Emberség Erejével ekkoriban pályázott forrásokra egy újabb projektjéhez a Tempus Közalapítványnál, amely Magyarországon egyes EU források elosztásáért felel.

A Tempus azonban – már jóval az EU Bíróság ítélete után – egyszer csak úgy döntött: ahhoz köti a pályázati pénz elnyerését, hogy az Emberség Erejével nyilatkozik: regisztrálta magát külföldi ügynökként. Az alapítvány tartotta magát az elveihez: a pályázati pénzt elvesztette, viszont a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével beperelte a Tempus Közalapítványt.

Az Emberség Erejével június 30-án elsőfokon megnyerte a pert, a Tempus Közalapítvány 600 ezer forint sérelemdíjat köteles neki fizetni, valamint nyilvánosan is bocsánatot kell kérnie. A Fővárosi Törvényszék ugyanis megállapította, hogy a Tempus megsértette az Emberség Erejével Alapítvány egyenlő bánásmódhoz való jogát. Tehát nem csak a civiltörvény bukott el, hanem a Tempus Közalapítvány is, amely álságos módon még az EU Bíróságának ítélete után hónapokkal is azzal érvelt, hogy ő csak a (jogellenes) törvényt tartatja be a pécsi civil szervezettel.

Az Alkotmánybíróság szerint sem férhetnek hozzá korlátlanul rendészeti szervek állampolgárok adataihoz

A rendőrség, a honvédség és a titkosszolgálatok nem férhetnek hozzá korlátlanul az állampolgárok telefonos és internetes adataihoz – mondta ki az Alkotmánybíróság abban az ügyben, amelyben a hatályos törvényt támadták meg.

A törvény szerint az internet- és mobilszolgáltatók kötelesek bizonyos kommunikációs adatokat fél-egy évig, de egyes esetekben az előfizetés megszűnése után is megőrizni, hogy azok a hatóságok részére hozzáférhetők legyenek. Bár magát a kommunikációt nem rögzítik, az adatok között van többek között a hívó felek kiléte, a hívás hossza, a telefonok azonosító jelei és a cellainformációk, illetve internetes kommunikáció esetén a felek IP-címei, technikai adatai.

A törvény egy uniós irányelvet ültetett át, erről azonban az Európai Unió Bírósága már 2014-ben kimondta, hogy sérti a magánszférához való alapvető jogot – a magyar törvényhozás mégsem módosított a szabályozáson. Most az Alkotmánybíróság megállapította alaptörvény-ellenességet: sokkal pontosabban meg kellene határozni, hogy milyen célból lehet elkérni az adatokat, és ez csak bírói vagy más független szerv engedélyével történhetne.

A döntést üdvözli a szervezet, azonban érthetetlennek tartja, hogy arra miért kellett kirívóan sokat – hat évet – várni, amikor az Alkotmánybíróság saját bevallása szerint is milliókat érintő problémáról van szó. Szintén nehezen érthető, hogy csak alkotmányellenes mulasztást állapítottak meg, és felhívták az országgyűlést a pontosításra, ahelyett, hogy megsemmisítették volna az alapjogsértő törvényhelyeket.

A TASZ reményét fejezte ki arról, hogy az országgyűlés teljesíti a kötelességét, és módosítja az alkotmányellenes rendelkezéseket.

További részletek itt olvashatók.


Korábbi cikkeink a témával kapcsolatban:

Emberség Erejével: már nem kell jogsértő nyilatkozatot tenni Erasmus-pályázat benyújtásakor

72 ezer eurós támogatástól esett el a pécsi alapítvány, mert nem akarták igazolni, hogy külföldről támogatják-e őket