Péterffy Attila: a kormánynak nem lehet érdeke, hogy egy egész várost büntessen

Pécsnek év végéig több mint nyolc és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie az államnak az előző városvezetés által előidézett költségvetési hiány miatt érkezett kormányzati támogatás törlesztéseként. Ez Péterffy Attila szerint szinte lehetetlen, ezért a törlesztés átütemezését fogja kezdeményezni. Kiváló a kapcsolata a város gazdálkodását továbbra is kontrolláló Államkincstár szakembereivel, nem zavarja, hogy itt vannak. Együttműködésre törekszik a kormánnyal, de készül vészforgatókönyvvel is. A városi cégek és intézmények vezetőitől teljesen új szemléletet vár el, a gazdálkodást átláthatóbbá és költséghatékonyabbá tenné. Egyik fő célja, hogy a város gazdasága ne sodródjon, hanem stratégiailag kijelölt irányba forduljon. Azt mondja, a városvezető sokpárti koalíció továbbra is stabil és egységes marad. Nagyinterjú Pécs polgármesterével.

– Három hónapja polgármester. Rögtön hivatali ideje elején, október végén számháborúba keveredett a Fidesszel. Ön azt mondta, hogy ötmilliárdos működési hiányt hagyott maga után az előző városvezetés, a cégek esetében pedig 18 milliárdos adósságállományról beszélt. Páva Zsolt ehhez képest azt állította, hogy 7 milliárdos plusszal adta át a várost. Módosult az álláspontja azóta?

– Az átadás-átvétel pillanatában a 23 milliárdos működési hiány igen pontos szám volt, ezt ma is meg tudom erősíteni. Azóta több megerősítést is kaptam a tekintetben, hogy ez a szám az igaz, és nem a plusz hétmilliárd. De hogy a számháborúban igazságot tegyünk, versenyeztetés után meg fogunk bízni egy független pénzügyi céget azzal, hogy megállapítsa, mekkora is a működési hiány. Számomra nem az a fontos, hogy kinek volt igaza. Tiszta képet szeretnék kapni a helyzetről annak érdekében, hogy az ötödik év végén, amikor majd megrendelünk egy ugyanilyen auditálást, két megkérdőjelezhetetlen hitelességű szám álljon egymással szemben, és mindenki számára világos legyen, hogy a különbség a mi munkánk eredménye. Nem sopánkodni szeretnék afölött, hogy mekkora hiányt hagyott itt az előző városvezetés. Intézkedéseket hoztunk és hozunk annak érdekében, hogy működőképes maradjon a város.

– Az Államkincstár szakemberei 2017-ben érkeztek és továbbra is itt vannak, felügyelik a gazdálkodást. Milyen velük a kapcsolata?

– Tökéletes. Az együttműködés példaértékű. Már amikor legelőször leültem velük tárgyalni, világossá tettem, hogy az Államkincstár és az új városvezetés érdeke ugyanaz. Rendbe kell tennünk közösen és minél hamarabb a gazdálkodást. Ők abban nyilvánvalóan nem tudnak segíteni, hogy több bevétele legyen a városnak, de a költségkontrollban igen. Ők a múltban is igyekeztek ez utóbbi szerepnek megfelelni, de az előző városvezetésben csak részben találtak partnerre ebben. Én viszont maximálisan támogatom az ő ténykedésüket. Őszintén és tényekről beszélgetünk velük. A jobbító célú elképzeléseimet, mivel valószínűleg úgy látták, hogy a jó gazda szándékával fogalmaztam meg őket, az elmúlt három hónapban mind támogatták.

– Mennyire van szabad kezük a gazdálkodásban az államkincstári szakemberek jelenléte miatt?

– Ez majd most fog kiderülni, amikor a 2020-as költségvetést összeállítjuk. De eddig egyetlen korlátozó véleményt, aktust nem tapasztaltam a részükről. Reményeim szerint azért, mert látják, hogy minden egyes lépésem mögött racionális szándékok és célok vannak. Engem nem zavar, hogy itt az Államkincstár, mert nem felelőtlen gazdálkodásra és városvezetésre készülök.

– Az úgynevezett Hoppál-jelentésben az szerepel, hogy az önkormányzat gazdálkodási problémáinak egyik fő oka a „rezsicsökkentés”. A Pétáv, a Tettye és a Biokom ahelyett, hogy „finanszíroznák” a feladatellátást, évek óta támogatási igénnyel jelentkeznek a város költségvetésében. A másik okként az önkormányzati feladatok állami alulfinanszírozottságát említették a jelentésben. Mivel fogják tudni a jövőben mindezt ellensúlyozni, hogy ne alakulhasson ki újra és újra a csődhelyzet?

– 2016 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan a három említett szolgáltatóból kettőre ez a megállapítás nem igaz. A Pétávot és a Tettyét a város nem támogatta, nem volt rá szükség. A Biokomot támogatta az önkormányzat és a jövőben is így fog tenni. Ennek egyik oka, hogy az előző városvezetés, ahelyett, hogy szembenézett volna a problémákkal és megoldást keresett volna rájuk, a szőnyeg alá söpörte azokat, a legfontosabb városüzemeltetési feladatokat betömködte a Biokomba. Tehát nem a rezsicsökkentés volt az oka a kialakult költségvetési hiánynak. Azt viszont meg tudom erősíteni, hogy általában az önkormányzatok normatív alapú állami finanszírozása nem megfelelő, tehát az a pénz, amit a központi költségvetésből kapunk feladatellátásra, nem elegendő. A legnagyobb probléma álláspontom szerint a felelőtlen gazdálkodás volt. Csak egyetlen példa erre: a többi város a buszflottájának lecserélése előtt megpróbált uniós pályázati forrásokat felkutatni, ezt Pécs is megtehette volna. De ha már nem tette, akkor legalább ne túlárazott buszokat vásárolt volna, hanem a valódi piaci értéken szerezte volna be a járműflottát.

– Ha már tömegközlekedés: az alulfinanszírozottság talán ott jelentkezik a leginkább. A kisebbik tükebuszos szakszervezettel kialakult bérvita kapcsán mi az álláspontja?

– A cég alulfinanszírozottsága tény, évek óta az. Ennek több következménye van, amelyekkel a pécsi polgárok nap mint nap szembesülnek. Hogy milyen minőségű buszokkal tudnak közlekedni, hogy pontosan jönnek-e a járatok, és milyen útvonalon közlekednek, hogy szóló vagy csuklós érkezik, ezek mind megörökölt problémák. A pécsi tömegközlekedésre érkező normatív támogatás nem fedi le a költségeket, a városnak kell kiegészíteni azt. Ennek egyik következménye, hogy a Tüke Busznál az optimálisnál kevesebb forrás jut bérre, béremelésre. Ez egy komplex probléma, komplexen is szeretnénk a cég gazdálkodásához nyúlni, azon javítani. Például, ha már ezeket a túlárazott használt buszokat megvásárolta a város, a hitel Tüke Buszt érintő törlesztésén szeretnénk enyhíteni. A felvett hitelt egy olcsóbbal váltanánk ki, ami éves szinten százmillió forintot meghaladó költségcsökkenést jelent. Tehát összetett megoldást keresünk a cég gazdálkodásának stabilizálása érdekében, ennek az is része, hogy meg akarjuk tartani a munkaerőt. Középtávú, hároméves bérmegállapodásban gondolkodunk, de nem csak a Tüke Busznál, hanem a legtöbb közműcégünknél. A középtávú bérmegállapodás a munkáltatók és a munkavállalók számára is kiszámíthatóbb jövőt biztosít. Fontosnak tartom leszögezni, hogy január 31-éig nem akarunk bérmegállapodást, még a Tüke Busz esetében sem. A városi költségvetést legkésőbb március 15-éig kell törvény szerint elfogadni, amíg ez nincs meg, addig felelőtlenség lenne részemről ígérgetni.

– Egyes önkormányzati cégek vezetőit lecserélték, másokét nem. A ZSÖK-nél és a Vagyonhasznosítónál konkrét okot neveztek meg, ami Önök szerint indokolta az elbocsátást. A 25 éve a Biokomot vezető Kiss Tibor a hivatalos kommunikáció szerint közös megegyezéssel távozik. Másokat, például a Volvo-nyomozás által érintett közlekedési cég vezetését a helyén hagyták. A Fidesz politikai tisztogatást emleget. Ön miként magyarázza azt, ami történt?

– Sem az önkormányzatnál, sem az intézményeknél, sem a városi cégeknél nem volt és nem is lesz politikai tisztogatás. Minden egyes vezetőváltás esetében megvolt a racionális indok. A munkámat és minden egyes napomat a józan ész mint vezérelv kíséri. A Vagyonhasznosító vezérigazgatójának, Szentgyörgyi Dávidnak vagy a ZSÖK ügyvezetőjének, Vincze Balázsnak a leváltását bizalomvesztés okozta. Az általunk kifogásolt és nyilvánosságra hozott döntéseik nem a köz érdekében születtek. Ilyen vezetőkre Pécsnek nincs szüksége. Az előző fideszes városvezetés nevezte ki őket, most nyilván próbálják takargatni azokat a hibákat, amiket elkövettek. Ezek a cégvezetők vélhetően a fideszes városvezetők utasításait hajtották végre, miközben tudniuk kellett, hogy ha valakiket jogi értelemben felelősségre fognak vonni, azok ők lesznek. Kiss Tiboré másik történet. A Biokom igazgatójának szakmai alkalmassága minden kétségen felül áll. A vele való beszélgetések során az esetleges távozása mindkét fél részéről felmerült, így közös megállapodással váltak el útjaink. Ilyen hosszú idő után egy vezető elfárad, és nem biztos, hogy a frissen érkezők dinamikájával áll a feladatok elé, márpedig a Biokom kulcsszereplője a város működtetésének. Ami a Tüke Busz vezérigazgatóját, Gelencsér Gyulát illeti, ő a botrányos buszbeszerzést követően érkezett a cég élére.

– Elindult egy jogi átvilágítás és egyéb ellenőrzések is várhatók a jövőben az önkormányzati cégeknél és intézményeknél. Ezek hoztak már eddig részeredményeket, például a túlárazott ügyvédi megbízásokról decemberben sajtótájékoztatón számoltak be. Mikor ér véget ez a folyamat?

– A jogi átvilágításra fél évet adtam. Azért ennyit, mert nem szeretném, ha a kormányzásunk arról szólna, hogy öt éven keresztül mutogatunk az elődeinkre. Fél évet adtam arra, hogy feltárjuk a legfontosabb múltbeli problémákat, hogy tényeket tudjunk mondani, és ha kell, megtegyük a szükséges büntetőjogi lépéseket. Azokban az ügyekben, amelyek kapcsán el tudunk jutni nevekig, és bizonyítékokkal tudunk mindent alátámasztani, ott lesznek nevek és meg fogjuk tenni a feljelentéseket. 

– Orbán Viktor rögtön az önkormányzati választások után azt nyilatkozta, hogy nem lesz bosszú és nem fogják büntetni az ellenzéki vezetésű városokat. Két hónap alatt tapasztalta-e ennek ellenkezőjét? 

– Nem tapasztaltam az ellenkezőjét eddig a miniszterelnök által elmondottaknak. Egyelőre nem érzékelek büntető szándékot sem az önkormányzattal, sem a cégeivel szemben. Ugyanakkor vannak finom jelek, amelyek azért figyelemreméltóak. Például érkezett egy kötbérigény a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A pécsi Zsolnay-gyár nem megfelelő volumenű termelése miatt 140 milliós kötbért kíván az önkormányzattal szemben érvényesíteni az állami cég. Jó sok évet kellett visszamenniük az időben ehhez. Amikor a nemzeti vagyonkezelőtől annak idején megkapta a tulajdont a város, akkor kötbér-kötelezettséget vállalt arra az esetre, ha a Zsolnay nem valósítja meg az előírt volumenű gyártást. Amikor a Zsolnayt a város eladta, ezt a kötelezettséget kötelessége lett volna átvállaltatni a vevővel, de ennek nem tett eleget – erről jogerős bírósági döntés is van –, ezért a kötbér rajta ragadt. Furcsa, hogy az elmúlt évek során a vagyonkezelő ezt nem kívánta érvényesíteni, de most, hogy ellenzéki irányítású lett Pécs, feleszméltek. Bár ezt nem tekintem barátságos lépésnek, mégsem mennék el odáig, hogy bosszút kiáltsak. Sőt, arra számítok, hogy az együttműködésről fog szólni az állam és a pécsi önkormányzat kapcsolata. 

– Sajtóinformációk szerint, bár ezeket később a kormányzat tagadta, Budapestnek és a nem Fidesz-vezette nagyvárosoknak kevesebb uniós forrást juttatnának a 20212027-es uniós költségvetési ciklusban. Az, hogy a Bóbita volt épületének felújítására közvetlenül Brüsszelben pályázik a város, már annak előjele, hogy meg akarják kerülni a hazai forrásokat vagy csak éltek egy kínálkozó lehetőséggel?

– Egyfelől éltünk egy lehetőséggel, másfelől ebben nyilván az is benne van, hogy minden alternatív lehetőségre jobban kell fókuszálni, mint eddig. Benne van a levegőben, hogy a kormányon keresztül érkező fejlesztési források nem biztos, hogy ugyanolyan intenzitással érkeznek majd Pécsre. Nincs erről tényszerű információm, de mivel tartunk ettől, ez a helyzet egyfajta önvédelmi reflexet élesít, és megpróbáljuk minél nagyobb mértékben igénybe venni a kormánytól független uniós forrásokat.

– Polgármesterként mit tart 2020-ban a legfőbb feladatának? Milyen konkrét projektek indulhatnak el és zárulhatnak le jövőre? Itt nemcsak beruházásokra gondolok, hanem akár a nyilvánosság előtt annyira nem látható stratégiaalkotásra, háttérprojektekre? Ezek közül melyeket tartja a legfontosabbnak és miért?

– Az egyik legfontosabb kérdés, amire egyértelmű és világos választ kell, hogy kapjunk még az év első felében, hogy a magyar kormány és a pécsi önkormányzat tud-e együttműködni, és ha igen, milyen feltételek mentén. A következő öt évre azt a célt tűztük ki, hogy Pécset kimozdítsuk arról a morális és gazdasági mélypontról, ahová került. Előbbi kapcsán már eddig is több intézkedést tettünk. A gazdasági mélypontról való elmozdulást viszont a kormány nélkül nem tudom elképzelni. Az ez évi költségvetésnek stabilnak és reálisnak kell lennie, viszont 2020 végéig 8,54 milliárd forintot kellene visszafizetni a kormánynak. Tavaly egymilliárd forintot tudott törleszteni az állammal szembeni adósságából az előző városvezetés. Idén több mint nyolcszor annyit kellene. Ez szinte lehetetlen. El kell érnünk ennek a törlesztésnek az átütemezését, ennek is a végére kell járnunk még az év első negyedében. A 23 milliárdos működési hiánynak volt egy része, ami abból alakult ki, hogy az uniós, TOP-os pénzekből megvalósítandó, jóváhagyott pécsi projektekre megítélt források és a piac által diktált valós forrásigény között jelentős különbség van. Ahhoz, hogy ne csak az idei, de a jövő évi projektek is be tudjanak fejeződni, az kell, hogy a forráskiegészítést vagy forrásátcsoportosítást le tudjuk tárgyalni a kormánnyal. 

Nagyon fontos, hogy nem ötletek, hanem koncepciók mentén kívánunk változtatni a megörökölt struktúrákon. Kialakítunk például egy városi sportkoncepciót, ami amikor elkészül, ugyanúgy nyilvános lesz, mint az egyetemmel már megkezdett közös gondolkodás eredménye. Szeretnénk továbbá egy egységes vagyonkezelési koncepciót elkészíttetni, valamint a városi közműcégek működésére vonatkozó tervezetet is, amiben ezek a cégek egy akár holding jellegű vállalatcsoport részeként jelennek meg, a maihoz képest takarékosabban, a mainál sokkal inkább tulajdonosi szemlélet és nagyobb kontroll mellett működve.

Ahol csak lehet, szeretnénk bevonni a pécsi polgárokat is ezekbe a folyamatokba. Egyelőre annak előkészítése zajlik, hogy hogyan tudjuk bevonni a pécsieket, mondjuk a civil szervezeteket a koncepcióalkotásokba. 

De hogy konkrét projekteket is említsek, idén befejezzük a Ferencesek utcájának felújítását, márciusban nyit a Magasház helyén kialakított Megyeri téri játszótér és park, Kertvárosban egy nagy játszótér létesül a Nagy Ferenc téren. Hirden felújítunk egy óvodát és épül egy új orvosi rendelő, ahogy Újhegyen is. Átadjuk az első csarnokot a Déli Ipari Parkban, ahová a liciteljárás nyertese, a Matro költözik be. A kerékpárutak közül három fog idén befejeződni. Az egyik az Expo Centertől indul és az elkerülő út érintésével a pellérdi bicikliútig fut. A másik a Nagy Imre úti, ami a Maléter Pál utcától indul és az Expo Centerig tart. A harmadik pedig a Zsolnay-negyedet köti majd össze a Budai vámmal. Az Ifjúsági Ház felújítása is elkészül 2020-ban, irodaépület lesz az ikonikus ingatlanból, és mellette a Centrum-parkoló is megújul. Az uránvárosi, Veress Endre utcai rendelőintézet és a Jókai utcai általános iskola modernizálása szintén befejeződik ebben az évben. Tavasszal érkezik tíz elektromos busz a városba, Tüskésréten már megépült a csarnok, ahol ezeket a járműveket fogják tölteni és szervizelni. Úgy tisztességes, ha megemlítem, ezeket a projekteket még az előző városvezetés indította el.

– Térjünk vissza arra a nyolc és fél milliárdra, amit elvileg év végéig vissza kell fizetni az államnak, hiszen úgy tűnik, erről fog szólni az idei költségvetés tervezése. Mi van, ha az állam nem járul hozzá az átütemezéshez? Van-e vészforgatókönyv?

– Bizakodó vagyok. Azért vagyok bizakodó, mert a kormánynak nem lehet érdeke az, hogy egy egész várost büntessen azért, mert ellenzéki vezetést választott magának. Ez politikai értelemben szerintem öngyilkosság lenne. Nem látok racionális érveket egy ilyen lépés mellett. Nem arról van szó, hogy idén nem akarunk egy fillért sem törleszteni. Az idei évre egy reálisan bevállalható, teljesíthető összeget szeretnénk kialkudni. Megtehetnénk, hogy azt mondjuk, nem fizetjük vissza a támogatást, ez ugyanis támogatás, nem hitel. De nem tesszük, hanem elfogadjuk azt, hogy a város olyan gazdasági helyzetbe került, amit az elődeink idéztek elő, de a kormányt arra kérjük, hogy az ő színeiben politizáló ex-városvezetés által okozott problémát közösen oldjuk meg. Nem célom, hogy állandóan a Fideszre mutogassak, a célom az, hogy ebből a gödörből Pécset kirángassuk. Ez ügyben még nem tárgyaltunk, de hivatalos levelet küldtem Varga Mihály pénzügyminiszternek, amiben a tárgyalásokat kezdeményezem. Optimista vagyok, de a cég- és intézményvezetőket, valamint jegyző urat a napokban levélben tájékoztattam arról, úgy döntöttem, hogy idén két költségvetési tervezetet készítünk. Az egyik arra az esetre szól, amikor nem tudjuk átütemezni a nyolc és fél milliárd visszafizetését. Ebben a pillanatban beláthatatlan, ez milyen gazdasági és működésbeli következményekkel járhat, de fel kell készülnünk erre az esetre is. A másik forgatókönyvben pedig azzal számolunk, hogy sikerül átütemezni a törlesztést. Ezt a két költségvetési verziót fogjuk kidolgozni. A korábbi bázis alapú költségvetési tervezés helyett idén már stratégiai alapú tervezést kértem minden érintettől az önkormányzati szférában. Ez azt jelenti, hogy nem a „minden évben ennyit szoktunk kapni” elve kell, hogy érvényesüljön, hanem hogy egy adott feladatra mekkora forrásra van szükség és miért, valamint hogy ezért az összegért cserébe mit, milyen szolgáltatást, terméket kap a finanszírozó, azaz a város. Aki az üzleti szférából érkezik, annak ez nem ismeretlen. A tulajdonos ott megköveteli a cég menedzsmentjétől, hogy racionális érvek alapján felépített üzleti terve, költségvetése legyen. A választási programom hangsúlyos része volt a vezetői kultúraváltás, aminek ez az egyik eleme. Tehát hogy az önkormányzati szférában dolgozó vezetők tulajdonosi szemlélettel, felelősen gondolkodjanak és tervezzenek. Ne felejtsük el, közpénzről beszélünk! A nagy önkormányzati struktúrának minden egyes pécsi a tulajdonosa. Az ebben mozgó pénz a pécsi polgároké. 

– Ez nagyon más működés lesz, mint amit eddig sokan megszoktak.

– Ezt ígértem és tartom magam az ígéreteimhez ebben is. Akár tetszik az érintett vezetőknek, akár nem. Ez az út vezet oda, hogy a város gazdálkodása átláthatóbb és költséghatékony legyen, hogy a város gazdasága ne sodródjon, hanem stratégiailag kijelölt irányba forduljon. Ezen dolgozunk most.

– Állítólag pécsi fideszes körökben arra számítanak, hogy a pécsi városházi nagykoalíció nem húzza öt évig, szerintük olyan ellentétek feszülnek az azt alkotó politikai erők között, amelyek hosszabb távon kizárják a hatékony együttműködést. Önnek polgármesterként nyilvánvalóan az egyik feladat ennek a heterogén összefogásnak az összetartása. Nehéz dolga van?

– Nincs. Ha én egy politikai pártból érkeztem volna, akkor lehet, hogy most nehéz dolgom lenne. Pécs az említett nehéz pénzügyi-gazdasági problémák ellenére politikailag nagyon szerencsés helyzetben van. A városvezető ugyanis nem politikai párt tagja, ebből adódóan a koalíciót alkotó pártok szempontjából nem vagyok sem hiteltelen, sem politikailag beskatulyázható. Független vagyok és ez nem gyengíti semmilyen módon ezt a szövetséget. Ahogy ígértem, rendszereket építek ki. Az elmúlt hónapokban a polgármesteri hivatalon belül, az intézmények és cégek irányítására vonatkozóan kialakítottuk a döntéshozatali rendeket, irányítási vonalakat. Most tartunk abban a szakaszban, amikor a politikai döntéselőkészítések rendszerét építjük ki. Meglátásom szerint kialakultak azok a kompromisszumos rendszerek, amelyeken keresztül mind az öt párt érdemben be van vonva a fő irányvonalak kijelölésébe. Mitől lennének feszültségek, olyan, a széthúzás irányába mutató jelek, amiket a Fidesz remél? Persze, hogy ezt remélik. Szakadásra számítanak, de csalódni fognak. Figyelek arra, hogy ez a szövetség együtt maradjon, és együtt adja ugyanazt az erőt, amit a kampányidőszakban képes volt megjeleníteni, és amire a választók szavaztak.

– Mondjon öt dolgot, ami tetszik Önnek Pécsett, és mondjon öt olyat is, ami nagyon nem, amin, ha lehetne, változtatna! Nem feltétlenül önkormányzati hatáskörben megváltoztatható dolgokra gondolok.

Ami tetszik: 

  • A pezsgés, a sokszínűség, a sok nemzetiséggel és a sok külföldi diákkal.
  • A város fekvése, a Mecsek szépségei: az ideérkezők mind rácsodálkoznak, mi pedig itt élhetünk, ami nagyszerű.
  • Az erős és az együttműködésre nyitott egyetem.
  • A sokszínű kultúra, a sok művészeti ág rengeteg műhelye, ez nagyon jó alap a terület fejlesztésére.
  • Mintha a korábbiaknál vonzóbbá vált volna a befektetők számára a város.

Ami nem tetszik:

  • Nincs élményfürdő, ennek ellenére az előkészítésre 250 milliót már elköltött az előző városvezetés.
  • A tömegközlekedés öröksége. Túlárazott buszbeszerzés, amihez semmiféle koncepció nem társult.
  • Nyomasztó a lakáshelyzet. Elszabadult ingatlanárak és albérleti díjak, igazságtalanul elosztott szociális bérlakások.
  • A forgalmi dugók, ami ellen tenni fogunk rövidesen.
  • Kevés a zöld a belvárosban.

– Ha csak egyetlen dolgot kívánhatna a pécsieknek és Pécsnek az új évre, de az biztosan megvalósulna, mi lenne az?

– Azt kívánnám, hogy azt érezzék a pécsiek, hogy egy valódi közösséggé kovácsolódtak. Hogy politikai és egyéb nézetektől függetlenül mindenki azért szorítson, hogy a város fejlődjön, boldogabbak legyünk és a gyerekeinknek végre tudjunk helyben perspektívát adni. A megosztottságmentes közösség az, amit én kívánok.

hirdetés
Hirdetés