Terv szerint halad a Karolina-külfejtés eltüntetése a nagyvállalatok szerint

Nemrég számoltunk be róla, hogy bár szakadatlanul folyik a munka a Karolina-külfejtésben, a rekultiváció elindítását kiharcoló civilek aggódnak. Elmondásuk szerint az ütemezés kezd elcsúszni, a kivitelezők egyike, a Pannon Hőerőmű ugyan folyamatosan dolgozik, de nem túl biztató a tempó, másikuk, a Bányavagyon-hasznosító pedig nem kapta meg a számukra megítélt kétmilliárdos állami támogatást a munkálatok megkezdéséhez.

Megkerestük mindkét társaságot kérdéseinkkel: ők hogyan kommentálják a civilek értesüléseit, valamint hol tart a rekultiváció.

A Pannon Hőerőmű Zrt. a munkálatokkal kapcsolatban azt közölte, a munkák megkezdése, azaz 2018 márciusa óta a külfejtés tavából 2 millió köbméternyi vizet szivattyúztak ki, ezzel párhuzamosan közel 700 ezer köbméter meddőt töltöttek vissza a közeli meddőhányóból. Jelenleg az első lépésben kialakított szűrőgáttól északra lévő tómeder feltöltése zajlik.

A szűrőgát már kész, a tó vize szépen apad

A kivitelező az időjárási viszonyoktól függően, általában két hidraulikus kotrógéppel, egy dózerrel, egy homlokrakodó géppel és körülbelül 8-12 teherautóval dolgozik általában a helyszínen.

Azt is elmondták, hogy a munka a jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervnek megfelelően halad. 2018 februárjában egy lakossági fórumon tájékoztatták a megjelenteket az ütemezésről, amit azóta is sikerült tartani. A munkálatok megkezdése óta a civil egyesülettel többször egyeztettek.

A Bányavagyon-hasznosító Kft.-t is felkerestük. Érdeklődésünkre elmondták, a 2018 februárjában közösen aláírt nyilatkozat jelenleg is hatályos, és az ütemezésről szóló műszaki terv szintén összhangban van ezzel.

Óriási, sokéves munka vár a kivitelezőkre

A tájrendezés második, a Bányavagyon-hasznosítóra vonatkozó ütemét 2023. március 1-től kezdik majd meg, és várhatóan 2026. március 1-ig tart – az ütemterv szerint. A Pannon Hőerőmű 2022-ben zárja a tervek szerint a munkát, az egy éves szüneteltetés műszaki okok miatt szükséges (a töltőanyag tömörödés miatt).

Az állami támogatásra rákérdezvén azt írták, a tájrendezést önállóan, a központi költségvetés szerint biztosított forrásokból, a „rájuk irányadó közbeszerzési előírások betartása mellett valósítják meg”.

2018 tavaszán, ünnepélyes keretek között kezdődött a munka

Ahogy a vállalatok beszámolóiból kiviláglik, rendben folyik a munka, minden megy a maga útján, folyamatos az egyeztetés. A pécsbányai civileknek mégis aggályai támadtak. Mindenesetre az egyre zöldülő Pécsnek lenne a legrosszabb, ha a rekultiváció folyamata akadályba ütközne. Az óriási tájseb ugyanis nem csak a peremén épült lakóházakra veszélyes, de jelentős szénpor-koncentrációt bocsát a levegőbe.

Tavaly márciusban kezdődött meg a munka a külfejtésben, miután pécsbányai civilek egy csoportja aláírásgyűjtéssel kezdte szorgalmazni a betemetését, hangjuk pedig elért a polgármesterig, az önkormányzati és az országgyűlési képviselőkig, illetve sikerült megszólítani a Pannon Hőerőmű vezetőit is.

Hirdetés