A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központ (KK) Endokrinológia és Anyagcsere Betegségek Tanszékének, valamint a PTE Szentágothai János Kutatóközpont szakemberei szerint az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt.
A kutatás hosszú távú célja annak az előrejelzése, hogy kik lehetnek a veszélyeztetett betegek, és esetükben milyen szűrővizsgálatok segíthetnek a következő potenciális betegség minél koraibb előrejelzésében, ami jelentősen javíthatja a gyógyulási esélyeket, illetve a kellemetlen tünetek enyhítését – számolt be a PTE.
Több mint 80 féle autoimmun betegség létezik, melyek előfordulási gyakorisága a világ különböző régióiban és populációiban eltérő, de a rendelkezésre álló adatok alapján globálisan az emberek mintegy 3–10%-át érinti valamilyen autoimmun betegség az élete folyamán. Nők körében ezek gyakrabban fordulnak elő, mint férfiaknál – írja az egyetem közleményében.
Mezősi Emese professzor, a kutatás szakmai vezetője elmondta:
„Magyarországon az autoimmun betegségek előfordulási gyakorisága hasonló a nemzetközi trendekhez. A felnőtt lakosság körülbelül 6-7%-át érinti ez a betegségcsoport, ami megközelítőleg 400-500 ezer embert jelent” .
A szakember hozzátette: az elmúlt évtizedekben az autoimmun betegségek előfordulása növekvő tendenciát mutat, valószínűleg környezeti és életmódbeli tényezők miatt, de számolni kell a javuló diagnosztikai lehetőségek hatásával is. A leggyakoribbak a pajzsmirigybetegségek, mint például a Graves- Basedow kór, az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység, a rheumatoid arthritis, a szklerózis multiplex, valamint a lupusz.
A pécsi kutatás eredményeit a klinikai endokrinológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism-ban publikálták a közelmúltban. Ebben megállapították, hogy az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt – áll a közleményben.
A többes autoimmunitás egyik összetevője a betegek 94%-ában a pajzsmirigy érintettsége volt, leggyakrabban az autoimmun pajzsmirigygyulladás. Az adatok alapján javasolható egy racionális, szűkített szűrési algoritmus az első autoimmun betegség jelentkezését követően, mely révén jó eséllyel előre lehetne jelezni a társuló potenciális betegséget.
A kutatás a tervek szerint folytatódik, ugyanis a vizsgálat nagyobb esetszámra történő kiterjesztése átfogóbb képet adhat a betegségtársulások hálózatáról, és megkönnyítheti a kiindulási betegségnek megfelelő célzott követés kialakítását.
