Korábbi devizahiteles ügyek: hiteles forrásból tájékozódjanak a fogyasztók!

A pénzügyi fogyasztóvédelem, különösen a kétezres évek deviza alapú hitelezésével kapcsolatban érdeklődő fogyasztóknak azt javasolja, hogy célszerű mindenkor a hiteles civil és/vagy hatósági forrásokból tájékozódni az esetleges félreértések elkerülésére. A deviza alapú hitelek kapcsán ugyanis újabb megtévesztő tájékoztatások jelentek meg.

Az elmúlt évtizedben a végletekig kizsigerelt adósokat számos ügyvéd és szervezet kereste meg azzal, hogy ügyében releváns segítséget tud nyújtani. Felügyeleti és bírósági beadványokat írtak a nevükben, melyekért pár tízezer forintos tagsági díjakat (egyesület esetén), vagy akár százezer forintot meghaladó ügyvédi díjakat kértek. Mindezt akkor is, amikor hasonló ügyekben évek óta nem sikerült az adósok javára ténylegesen kedvező eredményt elérni. A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének tapasztalatai alapján éppen a legkiszolgáltatottabb, anyagilag kifeszített helyzetben lévő volt deviza alapú hitelesek a legfogékonyabbak a megtévesztő tájékoztatásokra. Különösen fontos ez a megtévesztő tájékoztatás annak fényében, hogy ezek által az érintett fogyasztók esetleg maguk is újabb bírósági kereseteket próbálnának beadni, s ezzel további (akár súlyos) anyagi költséget vállalnának magukra.

Ilyen megtévesztő tájékoztatásnak tartja az egyesület azokat a híreket, elemzéseket, sajtóközleményeket és cikkeket is, melyek azt az érzetet keltik a fogyasztókban, hogy adott felülvizsgálat vagy eljárás alapjaiban fogja pozitív irányban megváltoztatni az adósok életét. Az ismételten, újra és újra felbukkanó hírek azt állítják, hogy a deviza alapú hiteles adósoknak kedvezőbb volna, ha a Kúria és az Országgyűlés az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötések miatt nem rendelkezett volna e szerződésekről (kijavítva ennek hibáját a szerződésekben). Úgy vélik, e nélkül egyéb – általuk nem részletezett – jogi fellépéssel e szerződések egészét semmissé lehetne nyilváníttatni. Így az adósoknak egyáltalán nem kellene teljesíteni azokat, és emiatt – szerintük – az árfolyamveszteség a fogyasztók helyett a bankokat terhelné.

Álláspontjuk szerint a Kúria 2/20014. sz. jogegységi határozata és az ez alapján született 2014. évi XXXVIII. törvény így „megakadályozta”, hogy a bíróságok a fogyasztókra nézve összességében kedvezőbb döntést hozhassanak a szerződések semmisségének kimondásával. Egy konkrét beadvány alapján ezért úgy látják, az Európai Bíróságnak kellene kimondania, hogy a 2014. évi törvény nincs összhangban a vonatkozó (Európa Tanácsi 93/13. sz.) uniós irányelvvel. Ez lehetőséget adna arra, hogy a hazai bíróságok megsemmisítsék a deviza alapú kölcsönszerződések egészét.

A valóság ezzel szemben az – s ezt az Európai Bíróság egy korábbi döntése (C-51/17) is megerősítette –, hogy az uniós irányelv hatálya nem terjed ki a 2014. évi törvény vitatott rendelkezésére, mert kötelező érvényű jogszabályi rendelkezés tisztességtelensége nem vizsgálható. Az elszámolással és forintosítással rendezett korábbi deviza alapú hitelek semmissé tétele pedig súlyos, sok esetben kifizethetetlen terhet rótt volna a magyarországi fogyasztók tömegeire, akiknek teljes tőketartozásukat azonnal meg kellett volna fizetniük. Ehhez vagy másik hitelszerződést kellett volna kötniük, vagy máshonnan kellett volna azonnal a hitelösszeget megszerezniük.

Különösen aggályos, hogy e szervezetek kétségbe vonják a deviza alapú hitelezés kapcsán a Kúria egy jogegységi döntésének jogszerűségét, ennek nyomán az Országgyűlés által meghozott – sok százezer hiteles ügyfél helyzetét rendező – jogszabály érvényességét. Ugyancsak jogsértőnek próbálják beállítani a magyarországi bíróságok elmúlt években meghozott ítéleteit is (függetlenül az adott konkrét ügyekben a felperes ügyfelek vagy az alperes pénzügyi intézmények pernyertességéről) a deviza alapú hiteles perekben.

Hiteles tájékoztatásért minden hitel, vagy más pénzügyi kérdésben eljáró fogyasztónak javasoljuk, hogy az ingyenesen segítséget nyújtó pénzügyi fogyasztóvédelmi szervezeteket, vagy a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat irodáit keressék. Igaz ez a még mindig bajban lévő devizahitelesekre, vagy az aktuálisabb hitelmoratórium iránt érdeklődőkre: van szakmai megoldás ezekre is!

Elérhetőségek:
Cím: 7621 Pécs, Király u. 42. // Telefon: +36 70 243 3356 (ügyfélfogadási időben) // E-mail: pecs@penzugyifogyaszto.hu // Web: www.penzugyifogyaszto.hu, facebook.com/penzugyifogyaszto

Ügyfélfogadás:
HÉTFŐ: 8:00-14:00 // SZERDA: 8:00-14:00 // CSÜTÖRTÖK: 11:00-17:00

Hirdetés