3121 hazai vállalkozás: nincs kereslet, alig van tartalék, heteken belül leállások jöhetnek

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara készített egy kifejezetten részletes kérdőíves felmérést arról, hogy a hazai vállalkozásokat hogyan érinti a járványhelyzet és a járványügyi rendelkezések. A több mint 3 ezer vállalkozás részvételével készült felmérés eredményeinek kiértékeléséből többek között kiderül, hogy a vállalkozások miként látják jövőjüket, hogyan terveznek előre, mennyire felkészültek és hogy mi lesz dolgozóikkal. Összefoglalva és nagyon általánosítva: a helyzet közel sem rózsás.

A koronavírus terjedése erőteljes hatást gyakorol a világgazdaságra, így természetesen Magyarország gazdaságára is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig annak érdekében, hogy minél alaposabban felkészülhessenek a járvány várható gazdasági hatására és következményeire, összeállított egy internetes, önkitöltős kérdőívet, amelynek segítségével feltérképezhetik a hazai vállalkozásokat ért aktuális változásokat, gazdasági viszonyokat.

Finoman szólva is kedvezőtlenül érinti a gazdaságot a járvány

Az alábbiakban a kamara kérdőíves felmérésnek összefoglalója olvasható. A vizsgált eredmények a felmérés keretében március 24-ig beérkezett válaszok alapján születtek, a válaszadó vállalkozások elsődleges reakciói alapján. A kérdőívet 3121 hazai vállalkozás töltötte ki. A felmérés elemzését a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is közzétette.

Nem kedvező, nagyon nem kedvező és inkább nem kedvező kilátások

A kérdőív egyik első és legfontosabb kérdése az volt, hogy a vállalkozások miként ítélik meg gazdasági-üzleti kilátásaikat a koronavírus terjedésének fényében. Nagyon nem érkeztek biztató válaszok: a megkérdezettek 94 százaléka kedvezőtlennek látja ezeket a kilátásokat. A felmérés ezt részletezi is. A válaszadó cégek 64 százaléka saját helyzetüket tekintve nagyon kedvezőtlennek véli az elkövetkező, előre alig látható fél évet, míg 30 százalékuk „inkább kedvezőtlennek”. Kiderül a felmérésből az is, hogy a vállalkozások 74 százaléka szerint a vírusjárvány „nagymértékben” ront jövőbeni üzleti kilátásaikon.

Már most is nagy a baj

A járvány gazdasági hatása nem csak a jövőben lesz érezhető, már most is nagyban érinti a hazai vállalkozásokat, szinte az összes válaszadó cég érzi már a hatásait. A számadatok újfent kemények: 64 százaléka a válaszadóknak „a cég működését jelentősen akadályozó zavarokat” tapasztal jelenleg, 19 százalékuk pedig „nagyobb” illetve „közepes hatású” problémákat észlel a működésben. Kiderült továbbá, hogy a cégek kevesebb, mint ötöde érzékel mindössze „kisebb zavarokat”, de ide tartoznak azok a vállalkozások is, akik nem tapasztalnak változást.

Heteken belül számítanak a járvány komolyabb hatásaira

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy adott vállalkozástípusok mennyi időn belül várják a járvány okozta kedvezőtlen hatásokat. A válasz átlagosan 3 hét, de részleteiben érdekes a kérdés: a már jelenleg is nagyobb nehézségeket megélő vendéglátók, szálláshely-szolgáltatók, szállítmányozók és raktárosok inkább 2 és fél héten belül, míg a kevésbé érintett mezőgazdasági és építőipari cégek 4-5 héten belül várják a járvány gazdasági hatásait.

A normális kapacitásuk töredékén működnek tovább

A vállalkozások működése a járvány gyorsan tapasztalható gazdasági és társadalmi hatásai miatt egyre kevésbé kihasznált, azaz csökken a kapacitásuk kihasználtsága. Ez már most is egyértelmű. A felmérés szerint a cégek átlagosan a járvány előtti, normális kapacitáskihasználtságuk 35 százalékán működnek.

A kereslet csökkenése a legnagyobb gond

Itt is az ágazatonkénti részeredmények az igazán érdekesek (és szomorúak). A vendéglátók és a szállodások esetében esett vissza legjobban a kapacitásuk használtsági aránya, jelenleg átlagosan 25 százalékon működnek. A személyszállítók esetében is súlyos a visszaesés, mindössze átlagosan 33 százalékos a kihasználtságuk jelenleg. Az oktatási és egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások sincsenek sokkal jobb helyzetben, az eredeti kihasználtságuk 34 százalékán állnak.

Pár hétig lesznek még fizetőképesek

Ilyen állapotokban kérdéses, hogy meddig tarthat a cégek pénzügyi tartaléka? A kérdőívben erre is rákérdeztek, a válaszok pedig elkeserítőek. A válaszadó cégek 30 százaléka úgy látja, hogy tartalékuk – amennyiben nem érkezik hozzá forráspótlás – átlagosan 4 hétre elegendő (ennyi ideig tudják teljesíteni „pénzügyi kötelezettségeiket”). A válaszadók 29 százaléka 1-2 hétig marad fizetőképes, 11 százalék 6 hétig, 14 százalék 2 hónapig, további 15 százalék pedig 3 hónapig vagy ennél hosszabb ideig. A kisebb cégek azzal számolnak, hogy rövidebb ideig tudnak fizetőképesek maradni, az egyéni vállalkozók 36 százaléka pedig arra számít, hogy 1-2 hétig tartanak ki tartalékaik, míg a mikrovállalkozások többsége (27 százalék) és a kisvállalkozások többsége (31 százalék), valamint a közép- és nagyvállalatok többsége (együttesen 29 százalékuk) arra, hogy legalább 4 hétig még tudnak tovább működni egyéb plusz forrás nélkül.

A következő ágazatokban látják úgy, hogy 4 hétig vagy annál rövidebb ideig elegendő tartalékuk: kereskedelem (69 százalék), szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (66 százalék), szállítás és raktározás (63 százalék), egyéb szolgáltatások (61 százalék).

A járvány okozta konkrét problémák

A válaszadó cégek nagy többsége, 72 százaléka látja úgy, hogy a járvány és a járványügyi intézkedések okozta legfőbb, működésüket akadályozó-nehezítő tényező a kereslet csökkenése. Ez leginkább a szálláshely-szolgáltatást és vendéglátást nyújtó cégekre, valamint a kereskedelem, a javítás valamint az egyéb szolgáltatás ágazataiban jellemző.
A járványügyi rendelkezések miatt a cégek 35 százaléka jelezte, hogy teljes leállásra kényszerül. Ez főként az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, a személyi szolgáltatások és a szálláshely-vendéglátás ágazataiban jellemző.

Kérdés: A koronavírus járvány milyen okból érinti hátrányosan a cége tevékenységét? A válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek (forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)

A válaszadók 21 százalékának tevékenységét a rendezvények betiltása és a rövidített nyitvatartási idő érinti hátrányosan. Itt szintén a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást, valamint a kereskedelmet kell megemlíteni, mint főbb érintetteket. Továbbá a válaszadók 19 százaléka jelezte, hogy problémát jelent az, hogy az a hazai vállalkozás vagy vállalkozások, amelynek beszállítanak, csökkentette a rendelések számát és mértékét. Egyértelmű, hogy ez leginkább az ipar, a szállítás és a raktározás vállalkozásait érinti. A vállalkozások 10 százaléka jelezte, hogy gondot okoz számukra, hogy importhelyettesítésre szorulnak (tehát a megszokottól eltérő, más módokon kénytelenek beszerezni a szükséges árukat). Ez a probléma leginkább a kereskedelmi és az építőipari cégeket érinti.

A válaszadó cégek 6 százaléka számolt be a felmérés keretében munkaerőhiányról, szintén 6 százalék árcsökkenésről, és mindössze 2 százalék jelezte, hogy a járvány nem érinti működésüket hátrányosan.

Mit tennének, ha egy hónapig nem lenne bevételük?

A fenti kérdésre a jelenlegi helyzetben a válaszadó vállalkozások 33 százaléka azt a választ adta, hogy a vállalati tartalékokat élnék fel, ugyanakkor 31 százalékuk úgy érzi, hogy egy ilyen szituációban nem lenne semmilyen esélyük vagy lehetőségük a fennmaradáshoz.

Egy ilyen helyzetet a cégek 14 százaléka fizetési haladék kérésével, 6 százalékuk „tagi kölcsönök” nyújtásával, 6 százalék hitelfelvétellel, 4 százalékuk pedig a szállítói tartozások átütemezésével próbálná megoldani (további 6 százalékuk egyéb megoldásokat keresne).

Válságkezelés: nincs terv, de dolgoznak rajta

Semmilyen vállalat nem lehetett felkészülve a koronavírus okozta helyzetre, hiszen az korábbi példa nélküli, teljesen új szituáció. Ezért lehet az, hogy a felmérésben a cégek több mint 70 százaléka azt jelezte, hogy nem rendelkeznek semmilyen tervvel vagy vészforgatókönyvvel egy ilyen válsághelyzetre (főként az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások). Valamelyest jó hír, hogy 43 százalékuk viszont jelenleg már dolgozik egy ilyen terv kidolgozásán. A válaszadók 12 százaléka rendelkezi ugyan válságtervvel, de azt még nem léptették érvénybe, 15 százalékuk azonban már igen.

Elbocsátások

A válaszadók 80 százaléka egyelőre nem bocsátott el alkalmazottat (itt nyilván nem beszélhetünk az egyéni vállalkozásokról). A mikrovállalkozások esetében az elbocsátottak szám átlaga mindössze 0,4 fő, a kisvállalkozásoknál 1,6 fő, az 50 fő feletti közép és nagyvállalkozások esetében azonban átlagosan 25 fő. Az elbocsátások átlaga az „egyéb gazdasági és személyi szolgáltatást nyújtó” cégeknél a legmagasabb, a mezőgazdaság esetében pedig a legalacsonyabb.

Üres üzlet az Árkádban

Kiderül a felmérésből tovább, hogy a vállalatok méretének növekedésével arányosan a cégek egyre nagyobb mértékben készülnek elbocsátásokra. Az elbocsátást tervező mikrovállalkozások aránya 52 százalék, a kisvállalkozások körében ez az arány 74 százalék, a közepes és nagyvállalatok körében pedig 71 százalék. Az elbocsátások aránya várhatóan a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazataiban lesz a legmagasabb, az ide sorolható cégek 71 százaléka tervezi, hogy valamilyen mértékben megválik dolgozóktól.

Munkából kiesettek

Átlagosan a nem egyéni vállalkozásként működő cégek dolgozóinak 38 százaléka esik ki a munkából különböző okokból (például: rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság, karantén). A leginkább érintett ágazatok ezen a területen a szálláshely-szolgáltatások és vendéglátás, dolgozóinak átlagosan 51 százaléka kiesik valamilyen okból kifolyólag a munkából.

A kieső dolgozók átlagos aránya a válaszadó vállalatok körében ágazatonként (forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)

Mindemellett szintén kiemelkedő a munkából kiesők száma a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területein is, az ezeken a területeken dolgozók 52 százaléka nem dolgozik jelenleg. A legkevésbé az ipari és a mezőgazdasági cégek érintettek ebből a szempontból, az ide tartozó vállalkozások dolgozóinak átlagosan „mindössze” 23–24 százaléka esik ki jelenleg a munkából.

Tudják, hogy kell kezelni a karantén-intézkedéseket?

Érdekes és jó kérdés ez is, a felmérés eredménye pedig az, hogy a karantén-intézkedések munkajogi kezelésével kapcsolatban a cégek tájékozottsága összefügg méretükkel. A válaszadó egyéni vállalkozások 49 százaléka, a mikrovállalkozások 50 százaléka, a kisvállalkozások 53 százaléka nyilatkozott csak úgy, hogy ismerik lehetőségeiket. Ezzel szemben a közepes vállalkozások (50–249 fő) 71 százaléka, valamint a felmérésben részt vett összes (56) nagyvállalat arról számolt be, hogy ismerik a karantén-intézkedések munkajogi kezelésével kapcsolatos lehetőségeiket és teendőiket.

A megbetegedésekkel és a karanténintézkedésekkel kapcsolatos, foglalkoztatással összefüggő intézkedések aránya a nem egyéni vállalkozó, válaszadó cégek körében (forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)

A megbetegedések és a karantén-intézkedések munkajogi kezelése ebből kifolyólag legkevésbé a nagyvállalatok számára okoz problémát, a több válaszadó vállalkozás számára bizonyos mértékben ez gondot okoz.

Fizetett szabadság, otthoni munkavégzés, rugalmas munkaidő, fizetés nélküli szabadság?

A cégek körében a megbetegedésekkel és karanténhelyzettel kapcsolatban alkalmazott foglalkoztatási intézkedések közül a leggyakoribb a fizetett szabadság (33 százalék), majd az otthoni munkavégzés jön, azaz a home office (32 százalék) és a rugalmas munkaidő bevezetése (32 százalék). A válaszadó cégek 28 százaléka ugyanakkor a fizetés nélküli szabadságot is alkalmazza. Az otthoni munkavégzéskapcsán meg kell jegyezni, hogy az a cégek 57 százaléka számára egyáltalán nem megoldható, 25 százalékuk számára „kismértékben megoldható” és mindössze 18 százalékuk számára „többségében megoldható”. Természetesen a távmunka döntő akadálya az, hogy az adott vállalat olyan tevékenységet űz, ami nem végezhető otthonról.

Óvintézkedések

Ez már nem igazán gazdasági téma, ugyanakkor fontos tudni, hogy a felmérésben résztvevő cégek miként ügyelnek dolgozóik egészségére. A vállalkozások 45 százaléka helyezett már ki kézfertőtlenítőket és papírtörlőket, 39 százalékuk biztosít védőfelszerelést dolgozóinak és38 százalékuk gondoskodik a megszokottaknál gyakoribb takarításról is. A vállalkozások 20 százaléka korlátozza, hogy azonos időpontban hányan tartózkodhatnak egy helyiségben (a kereskedelemben ez az arány egyértelműen az átlagnál magasabb) és 13 százalékuk korlátozza a külföldi utazásokat (itt az alacsony arány oka lehet az, hogy a külföldi utazás kérdése-lehetősége nem is aktuális).

A dolgozók betegséggel szembeni védelme érdekében tett lépések aránya a válaszadó cégek körében (forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)

Forintosított adatokat is ad a felmérés: a cégek hetente átlagosan 21900 forintot fordítanak higiéniai óvintézkedésekre, ugyanakkor 50 százalékuk legfeljebb hetente 7000 forintból tudja megoldani az ilyen intézkedéseket.