Az Örök tél egy 2017-ben, a GULÁG-GUPVI emlékévben készült magyar történelmi filmdráma, mely a második világháború végén Magyarországot megszálló szovjetek által málenkij robotra hurcolt több százezer áldozatnak állít emléket. A film forgalmazásba nem került, a pécsi Uránia moziban megtartott díszbemutatót a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre szervezte. Az egyesület március hónapban egyébként minden szerdán a témához kapcsolódó filmeket vetített a helyszínen.  

„Amit Hitler nevében leromboltatok, azt most újra felépíthetitek a Donyec-medence bányáiban…” – mondja egy orosz tiszt a hazájukból elhurcolt – nem csak német nemzetiségű – lágerfoglyoknak a filmben. A forgatókönyv Havasi János – aki jogi és újságírói pályáját egyébként Pécsett kezdte – “Lánykák, az idő lejárt” című novellája alapján készült, akinek édesanyja megjárta a Donyec-medencét és így hiteles forrásként szolgált a szomorú eseményekről.

A pécsi díszbemutatón több száz érdeklődő, illetve Gera Marina főszereplő, a rendező Szász Attila, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Lajos Tamás (pécsi származású) producer is részt vettek. A filmszínház nem volt tele, a téma valószínűleg mindmáig sokak számára túl megrázó az efféle művek megtekintéséhez.

Életkép egy szovjet munkatáborból: ételosztás a bányamunka után

Nem megszokott módon nyúlt az elhurcoltak történetéhez Köbli Norbert és Szász Attila rendező. A film ugyanis egy Tolna megyéből a szovjet munkatáborba hurcolt nő tragikus szerelmi történetéről szól. Az alkotók több kérdést feszegetnek a cselekmény alatt. Egyrészt, hogy ki tudja-e állni egy a lágerben alakult szerelem a megpróbáltatásokat, főként ha mindkét szerelmest család várja otthon. Másrészt, túl lehet-e élni a poklot, ha igen, milyen áron? Mennyire maradhat ember valaki egy embertelen világban?

Részlet a filmből: Csányi Sándor és Gera Marina, a két főszereplő

A vetítés utáni közönségtalálkozón az alkotók állították, hogy a Gulág Emlékbizottság, a film fő támogatója szabad kezet adott nekik, csupán a téma volt meghatározva. Semmit nem kellett cenzúrázniuk sem, mondta a rendező. Ennek köszönhetően a film tartalmaz csak erős idegzetűeknek ajánlott jeleneteket. Habár a rendszerváltás óta ez az első a málenkij robotot bemutató játékfilm, az alkotók abbéli reményüket fejezték ki, hogy nem az utolsó. 

Aki még nem látta a filmet és nem szeretne lemaradni róla, megnézheti a MédiaKlikk oldalán, itt.

MÁLENKIJ ROBOT
„1944. december 22-én adta ki a Magyarországon harcoló 2. és 3. Ukrán Front Katonai Tanácsa a hírhedt 0060-as szigorúan titkos parancsát, amelyben elrendelték a német származásúak deportálását szovjetunióbeli kényszermunkára. A 0060-as parancs alapján 1945. január 31-ig szedték össze az embereket. A mai Magyarország területéről mintegy 150-170 ezer polgári lakost hurcoltak el »málenkij robotra«, míg a korabeli, 172 000 km2-es 14,7 millió lakosú Magyarországról 250-270 ezer civilt. A polgári elhurcoltak nagyobb része hadifogoly-, kisebb részük internálótáborba került. Utóbbiba német származás okán, illetve ürügyén vitték el az embereket, akik között már nők és leányok is tömegesen voltak. A német származásúak elhurcolásának első hulláma a Baranya megyei Babarcon kezdődött el már 1944. december 22-én, a parancs kiadásának napján” – írják a malenkijrobot.hu oldalon.