Óriási felelőtlenség, ha nem visszük el csecsemőnket a gyermekkori ortopédiai csípőszűrésre, hiszen felnőttkorában majdhogynem borítékolható a protézisbeültetés, képtelen lesz a teljes életre: nem sportolhat, mozoghat rendszeresen, és a pszichés gondok sem kizárhatóak.

Dr. Szabó György, a PTE Ortopédiai Klinika egyetemi docense elmondja, hogy a veleszületett csípőficam a leggyakoribb mozgásszervi fejlődési rendellenesség. Európában tízezer újszülöttből három-négy gyermeket érint, a korai diagnózis pedig rendkívül fontos. A vizsgálatot a baba születésétől számított egy hét múlva és legkésőbb hat héten belül kell elvégezni annak érdekében, hogy a betegség ne váljon a gyerek kárára.

hirdetés

– Az élet első hetében a magzat olyan anyai hormonhatások alatt áll, melyek befolyásolják a vizsgálat eredményeit, tehát ekkor még nem szabad elvégezni a szűrést, utána viszont minél hamarabb érdemes babánkat alávetni a vizsgálatnak – mondja dr. Szabó György. Hozzáteszi, hogy bár kötelező a szűrés, vannak olyan szülők, akik nem hozzák el gyermeküket, és nem is lehet erre „kényszeríteni” őket.

Pedig mindez gyors és fájdalommentes, a mechanikus vizsgálatot kiegészíti a pécsi ortopédiai klinikán az ultrahangszűrés is, mely tökéletes képet ad a csípő állapotáról. Az ortopédiai csípőszűrésre a családi gyermekorvos adhat beutalót.

Megelőzni nem lehet, sőt örökletes

Az ortopédorvos elmondja, hogy a csípőficam elsősorban genetikailag öröklődő probléma, másodsorban lehet nem genetikailag öröklődő aspektusa is: a kevesebb magzatvíz, az anya szűkebb medencéje, de a farfekvés is okozhatja a betegséget.

– Elsősorban genetikailag meghatározható oka van a csípőficamnak, ami azért baj, mert annak ellenére, hogy a betegséget, ha időben kezeljük, szinte teljes valószínűséggel gyógyítható, sajnos öröklődő – mondja az orvos.

Szinte 100 százalékosan gyógyítható azonban műtét nélkül a szakember szerint, ha időben kiszűrik az orvosok a betegséget. A kezelést már egy-kéthetes korban el kell kezdeni kezelni, ha ez megtörténik, akkor jó eséllyel olyan egészséges lesz a gyermek, mintha ficamos se lett volna. Ha ebből az érzékenységi időszakból kicsúszik, a kezelés eredménye egyre rosszabb lesz, és akit egyéves koráig sem tudnak kezelni, annak súlyos műtétre lesz szüksége felnőttkorában.

A Pavlik-kengyel nem fáj, és gyors megoldást nyújt

A csípőficam egyébként könnyen észrevehető – bár a diagnózist bízzuk inkább az orvosokra. Ha a baba szimmetrikusan, az úgynevezett békapozícióban fekszik a hátán, akkor kis túlzással azt lehet mondani, hogy a csípője egészséges. Ha az egyik, vagy egyik csípője sincs a helyén, akkor nem tudja felvenni a békapozíciót – ezt egyszerűen és fájdalommentesen tudja korrigálni az úgynevezett Pavlik-kengyel. A speciális hám úgy köti fel a baba lábait a vállához, hogy tulajdonképpen „rákényszeríti” a helyes pozícióra – ennek segítségével pár hét alatt helyére kerül a csecsemő csípője.

Bár a csípőficamnak vannak fokozatai – mondja dr. Szabó György –, ha későn kezeljük, vagy nem kezeljük egyáltalán a betegséget, súlyos csípőízületi kopásnak nézünk elébe, aminek a vége legtöbb esetben a protézisműtét.

Arról nem is beszélve, hogy a sportolásról és a rendszeres mozgásról szó sem lehet, a beteg ezáltal nem élhet teljes életet.