A böjtöt másolták, de sokkal több lett

Adventi vásár, koszorú, naptár. Csak néhány olyan dolog, ami lehetővé teszi, hogy karácsony előtt is legyen mivel ráhangolódni az ünnepekre. De vajon mi az advent, honnan származik? 

December 2-ára esik az idei advent első vasárnapja. Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak, a karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Kajtár Edvárd atya, a pécsi székesegyház plébánosa elmondta, körülbelül Krisztus után a 400-500-as évekre tehető az advent megjelenése, mint a karácsony előtti előkészületi időszak, ami eleinte sokkal hosszabb volt.

Általában november 11-e, Szent Márton ünnepe után kezdődött és 40 napig tartott, a nagyböjthöz hasonlóan, aminek egyfajta „másolataként” szolgált, és a magunkba szállásnak az ideje volt. Az advent színe, a lila is erről tanúskodik, hiszen a nagyböjt színe is ugyanez.

A karácsonyi készülődés öröme mellett az embert saját elmúlására, illetve Jézus Krisztus második test szerinti eljövetelére, a világ végén is emlékezteti. Ez a kettősség megmutatkozik abban is, hogy advent első időszakában (december 17-ig) az elmélkedésé, míg az ez utáni 8 nap pedig a karácsonyra való készülődésé a főszerep hagyományosan. Szintén Nagy Szent Gergely pápa határozta el, hogy nem kell olyan hosszúnak lennie az adventnek és így rövidült le négy vasárnapnyi időszakra, ahogy most is van.

Adventi szokások

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani – mondta Kajtár Edvárd atya. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el, a korábban szigorú szabályozásból – ami általában csak zöldségek, gyümölcsök és tésztafélék fogyasztását engedélyezte – már csak a karácsonyi halfogyasztás maradt meg. Jelenleg a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a visszafogottság.

Adventkor a 19–20. század óta szokás adventi koszorút készíteni, aminek ősét 1839-ben egy német evangélikus lelkész készítette el. Egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A ma is ismert koszorúkon csupán négy gyertya található. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert az az öröm vasárnapja. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A koszorút egyébként nem minden keresztények lakta helyen ismerik, hiszen az nem katolikus eredetű szokás.

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött. Kialakulását tulajdonképpen egy rendkívül türelmetlen német kisfiúnak köszönhetjük. Az édesanya egy játékot talált ki gyermeke számára, aki hetekkel karácsony előtt elkezdett ajándékokért könyörögni. Az anyuka egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet közülük. Felnőttként a fiú olyan naptárt szerkesztett, ezzel üzletágat létrehozva, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. IDE kattintva néhány tippet találunk a tökéletes naptárhoz.

Miért pont december 25-e?
A december 25-ei dátum kiválasztása önkényes volt, mivel nem tudják pontosan beazonosítani a bibliai elbeszélésekből, hogy Jézus Krisztus mikor született. A téli napéjegyenlőséget követő fény áll a középpontjában, hiszen december 21-e után hosszabbak lesznek a nappalok és rövidülnek az éjszakák. A fény ünnepe ez, ami az ókori pogányságot is megérintette, azt mutatta: a fényt nem tudja legyőzni a sötétség. A karácsonyi fények és adventi gyertyák is ezt a fajta reményt hordozzák magukban.