Babos Attila Szekszárdon: „Nem politikai kinevezett vagyok”

Babos Attila

A Szabad Pécs alapítóját, felelős szerkesztőjét új feladat találta meg. A szekszárdi önkormányzat hetilapjának főszerkesztője lett. Feltételekkel vállalta el a munkát, ezekről is beszél az alábbi interjúban, ahogy arról is, mi lesz a Szabad Péccsel.

hirdetés
Uránia Mozi

– Hogyan jött a megkeresés és miért vállaltad el?

– Közvetlen megkeresés és felkérés volt. Január második hetében hívott fel Bartal Zoltán, a Szekszárdi Vagyonkezelő ügyvezetője. A Szekszárdi Vasárnap önkormányzati lap, de Szekszárdon nincs külön városi médiacég, a helyi vagyonkezelő a lap kiadója, így az ügyvezető a felelős kiadó. Nyomtatott hetilapról van szó, amit a Pécsi Hírekhez hasonlóan a megyeszékhely összes háztartásába eljuttatnak, 15 ezer példányban, a terjesztése tehát ugyanúgy ingyenes. A felkérést sok mindennek nevezhetném, de hétköznapinak semmiképpen sem. A lap főszerkesztője december végén felmondott, ezért viszonylag gyorsan kellett új vezetőt találni. A MÚOSZ-t értesítették, ők egy hírlevélben ki is küldtek egy felhívást, de arra senki sem jelentkezett. Mindeközben elindult a kasztingolás Szekszárdon, de senki sem vállalta a munkát. Szekszárd olyan, mint Komló, az ellenzék nyert 2019 őszén, egyfős többségük van, de a polgármester fideszes maradt. Nem találtak emiatt olyan embert, aki helyben ezt a munkát elvállalta volna azok közül, akiket megkerestek, tudtommal többeket. Aztán eljutottak Pécsre is, előttem megkerestek még legalább két embert, de nem vállalták ők sem. Rám ezt követően gondoltak csak, amennyire tudom, azért is, mert a Szabad Pécs miatt nem voltak abban biztosak, hogy elvállalom. Addigra azonban már ott tartottunk, hogy alig több, mint fél napom volt dönteni. Az egyik legfontosabb abban, hogy igent mondtam, az az volt, hogy feldühítettek ezek a viszonyok. Persze, ez nem ismeretlen előttem, ebben élek, de tömören mégiscsak arról van szó, hogy ma újságírók, vidéken nem mernek elvállalni egy ilyen felkérést, csak azért, mert a központi hatalom helyi emberei akkor is kígyót-békát kiáltanak rájuk és a munkájukra, ha amúgy a személyük feddhetetlen, a legjobb szándék vezérli őket, és ha csak a munkájuk alapján ítélnék meg őket, akkor nem tudnának beléjük kötni. Ez az a helyzet, ami miatt annak idején a Szabad Pécset is elindítottuk, mert erre nem az a jó válasz, hogy mindenki nemet mond, egy közéleti-politikai újságíró pedig arról is megismerhető, hogy nem fél a hatalomtól. A másik pedig az volt, hogy érzékeltem, hogy Szekszárdon most tényleg jó újságot szeretnének, de ennek ilyen gátjai is vannak, lehetnek ma Magyarországon. Az elődöm, Farkas Melinda több mint 20 éve van a pályán, kitűnő újságíró és szerkesztő, és kifejezetten jó lapot csinált, ő azonban nem szakmai, hanem családi okok miatt távozott, és a döntése érthető is. A másik ok az volt, hogy a Szabad Pécs kapcsán sokszor beszéltem arról, hogy régiós portálnak gondoljuk, és bővíteni is szeretnénk idővel. Az egyik legfontosabb ilyen helyszín vagy cél Szekszárd volt, de egyelőre a Szabad Pécs biztonságos működésének a feltételeit igyekeztünk, és igyekszünk még most is megteremteni. A végső döntésemhez ezen túl is kellett még néhány dolog, feltételek. Például, hogy sem a kiadó, sem a helyi önkormányzati többség nem szólhat bele az újságkészítésbe, a politikai-közéleti tartalmakról van természetesen szó. Fontos ok volt, hogy Szekszárdon csak nyomtatott az önkormányzati média, és hogy nagyon finoman szólva nem plurális a helyi médiapiac. Gyakorlatilag szinte csak egy politikai párthoz és oldalhoz bekötött újságok és médiumok vannak. Merthogy az az önkormányzati média, amely a piacról is él, azaz piaci hirdetéseket is fogad, értékesít, torzítja a helyi nyilvánosságot, a helyi sajtópiacot. Kicsiben hasonlóan, mint Orbánék a teljes magyar médiapiacot. Persze, nagyon más a mérték és minőség, de attól még a PécsMa és a Pécsi Hírek is torzítja a pécsi médiapiacot, ahol azonban van olyan független lap, mint a Szabad Pécs, és a Szekszárdi Vasárnap is torzítja valamiképpen. Utóbbinak azonban a helyi sajtópiac egyöntetűsége miatt közel sincs ilyen erős torzító hatása. Viszont ezek után is csak feltételekkel vállaltam.

– Mik voltak ezek?

– Azt már mondtam, hogy a teljes függetlenség a politikai-közéleti témákban. A másik, hogy legfeljebb fél évre írok alá, és kötelezően kiírnak egy városi pályázatot is a posztra, aminek azért legkésőbb a félév végére le kell zajlania. Azt is mondtam a kezdet kezdetén, hogy nem ígérem meg, hogy pályázni is fogok. Mivel azonban korábban még nem volt pályázat ott, ez szerintem már egy fontos eredmény, amit sikerült elérnem. Persze annak örülnék a legjobban, ha úgy érezném később, hogy érdemes folytatni, de jelenleg az érdekel, hogy jó újságot készítsünk.

– Nyilván nincs akkora helyismereted, mint Pécsett, kire vagy mire támaszkodsz a munkád során?

– Ez valóban így van, és ez valóban kulcsfontosságú kérdés, hiszen mi éppen a helyismeretünkből és a kapcsolatainkból élünk újságíróként. Sajnos valóban nincs rendes helyismeretem. A hírek azonban mindenütt hírek, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, a munka éppen ezért több lesz, és nehezebb, de lényegében ugyanaz, mint amit 2004 óta végzek.

Milyen önkormányzati lapot szeretnél? 

– Semmiképpen sem kis vagy nagy Szabad Pécset. Nagyon más a két munka, de alapvetően stílusról beszélek és keretekről. A printben kevesebb dolgot lehet megcsinálni mint online-ban, és kötöttebb, van sor széle és lap alja, és van lapzárta is.

Én alapvetően nem hiszek az önkormányzati médiában, mint arra fentebb utaltam is, de a jelen politikai és médiapiaci viszonyok miatt ma olyan helyzet van, amikor az önkormányzati médiának adott esetben akár nagyon komoly feladata van a helyiek hiteles tájékoztatásában. Egyes városokban, megyeszékhelyeken különösen, Szekszárd ma ilyen város szerintem. Erre készülök tehát, pártatlan hírekre, helyi közszolgálatra, a legfontosabb helyi politikai és közéleti hírek terén a szakmai szabályoknak megfelelő tájékoztatásra. Nem politikai megbízott és nem politikai kinevezett vagyok.

A Szabad Péccsel mi lesz?

– Természetesen a kulcskérdés ez volt. A szekszárdi főszerkesztői beköszönőmben azt írtam, hogy alaposan átgondoltam, elvállalhatom-e ezt a feladatot. Morálisan, szakmailag, emberileg. És a legfontosabb kérdés éppen ez volt, hogy mi lesz akkor a Szabad Péccsel. Ami viszont éppen átalakulóban van, egy nagyon picit szeretnénk változtatni, új embereknek még több lehetőséget adni. Én mindenképpen szerettem volna valamivel kevesebbet írni, mert az elmúlt immáron majdnem 4 évben gyakorlatilag nem volt megállás a számomra. Most nem fogok kevesebbet dolgozni, sőt még az eddigieknél is többet. Nem vesztettem el soha a motivációmat, nem untam bele, de ez az új feladat plusz motivációt ad, lelkes vagyok. Hogy ez tartható lesz-e, meg lehet-e ülni két lovat egy fenékkel, lehet-e két helyen 100 százalékot adni, azt, bevallom, az idő, a következő hetek, hónapok döntik majd el.

Disclaimer: Babos Attilával együtt dolgoztam a Dunántúli Naplónál és a Szabad Pécsnél is.

Hirdetés