Dr. Schmuck Roland: Takarékos gazdálkodás jellemezte a pécsi önkormányzatot 2021-ben is

Kedden tárgyalja és fogadhatja el a pécsi közgyűlés az önkormányzat tavalyi költségvetésének zárszámadását. Dr. Schmuck Rolandot, a költségvetési és gazdasági bizottság elnökét kérdeztük arról, hogyan állt össze végül a 2021-es büdzsé.

hirdetés
Uránia Mozi

– Mivel a közszférában a költségvetések elfogadásukkor tipikusan nullszaldósak, azaz a tartalékokon felül nem tartalmaznak többletet, sem hiányt – ez utóbbit törvény szerint sem lehetne – nagyon fontos a költségvetés teljesítésének értékelése, amely az adott év lezárása után tehető meg – kezdte a bizottsági elnök, az MSZP-Pécs Jövője-frakció képviselője.

A költségvetés értékelésénél a bevételek és a kiadások teljesülési arányát kell megvizsgálni. – Ez olyan, mintha amikor egy háztartásban előre látjuk az egész éves várható bevételeket, gyakorlatilag nettó fizetéseket, és ehhez terveznénk azt, hogy ebbe mi fér bele. Az eredmény akkor jó, ha a fizetések minél nagyobb mértékben beérkeznek, a tervezett költségeken pedig meg tudunk takarítani – magyarázta a közgazdász-politikus.

A dokumentumból kiderül, hogy 2021-ben a bevételek teljesülése általánosságban nagyobb, mint a költségeké, a költségeket tehát nagyobb mértékben sikerült visszafogni, mint amennyivel a bevételek csökkentek a tervhez képest. Ez a tendencia látszik az önkormányzatnál és az önkormányzat intézményeinél is. 

Dr. Schmuck Roland, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke

– 2019-ben is takarékos gazdálkodást ígértünk, és ehhez tartjuk is magunkat: 2022-re is ez a célunk – mondta Dr. Schmuck Roland.

Maradványösszegek kapcsán a képviselő szerint a két legnagyobb tételt érdemes megemlíteni. A teljes – tehát nem az alaptevékenység – maradványát illetően a dologi és a beruházási kiadásoknál látszik egy kb. 9,1 és kb. 6,5 milliárdos összeg, ezek tartalmilag nagyon nagy részben már lekötött pénzösszegek.

A bizottsági elnök megint egy háztartásra vetítve magyarázta el, mit jelent ez. 

– Mintha kapnánk valamilyen felújításra pénzt, és azt csak arra tudnánk elkölteni. Nyilván pénzeszköz szintjén megvan a forrás, de nem költhetjük el szabadon, tehát a likviditásunkat nem növeli. Az önkormányzatnál a beruházási maradvány fizikai beruházásokra van lekötve, mint például építkezések vagy felújítások. A dologi kiadások pedig tipikusan ezek járulékos költségei, amelyek nélkül ezek a projektek nem valósíthatók meg – fejtegette.

Az alaptevékenység maradványa a másik nagy tétel. Ez az a pénz, ami valóban szabadon elkölthető. 

– Mintha egy háztartásban ennyi pénzünk maradna az év végén miután mindent kifizettünk. Ezt az önkormányzatnál több éves tekintetben érdemes nézni, mivel látszik, hogy 2019-ben az önkormányzat alaptevékenységének maradványa negatív volt (mínusz 1,8 milliárd forint), ezt az összeget a 2020. évben meg kellett takarítani. Ebben az évben a Covid-pandémia miatt eleve nagy volt a bevételkiesés, a gazdálkodás mégis sikeres volt, ugyanis a 2020-as éves maradvány már pozitív, több mint 1 milliárd forint. 2021-ben a kormányzati elvonások és a járvány elhúzódása ellenére szintén sikeres volt a gazdálkodás, mivel az alaptevékenység maradványa ekkor is pozitív lett, ennek mértéke 350 millió forint – értékelt Dr. Schmuck Roland.

Fontos hozzátenni, hogy ez a 350 millió forint többlet valójában 620 millió hiány lett volna, ha az önkormányzat tavaly nem adja el a pogányi reptér fejlesztése érdekében a légikikötőt működtető két cégben birtokolt üzletrészeinek egy részét az államnak közel 970 millióért.

– A város ez évi pénzügyi mozgásterének korlátait ugyanakkor ez a maradványösszeg nem oldja meg, hiszen a városnak idén is vissza kell fizetnie 1,75 milliárdot az államnak a fideszes önkormányzati vezetés felelőtlen gazdálkodása miatt felvett tízmilliárdos hitel törlesztéseként – fogalmazott a képviselő.