Elképesztő módszerekkel gyógyították magukat a pécsiek, de van, amelyik hatásos!

Itt a tavasz és a változékony időjárás, ilyenkor könnyű megbetegedni. Ősi elv pedig, hogy „fűben, fában hagyta Isten az orvosságot”. Összegyűjtöttük a legfurább, régi népi gyógymódokat, melyeket korábban a Pécs környéki népek is alkalmaztak. Vigyázat, valószínűleg nem érdemes mindet kipróbálni!

hirdetés

A nagyszüleid is mindig arról meséltek, ők milyen megoldásokat alkalmaztak régen a betegségekkel szemben? Esetleg tippeket is adtak, mit kezdj egy gyulladt foggal, fájó hassal, sebekkel? Sorra vettünk néhányat a teljesség igénye nélkül a legfurcsább régi kezelések közül és a modern orvostudományok ismerőjével vizsgáltattuk meg őket. Érdekes eredmények születtek dr. Tibold Antal pécsi vezető főorvos segítségével.

Nem csak a pálinka segített a fogfájáson

A fogfájást a népi hiedelem szerint csillapította a szegfűszeg rágcsálása. Legtöbben viszont természetesen a pálinkát emlegették mint legjobb gyógyszert.

A szakember szerint a fogaknál aranyszabály, hogy minden tartós fájdalom esetén fogorvoshoz kell fordulni, nem érdemes házi megoldásokkal próbálkozni. A főorvos elismerte ugyan, hogy a szegfűszegnek eugenoltartalma miatt ismerik érzéstelenítő hatását, akinek azonban fáj a foga, a rágcsálástól valószínűleg csak még rosszabbá teszi a helyzetét.

A pálinkáról pedig úgy gondolja, esetleg a fogíny duzzanatát tudja csökkenteni, egyrészt a nyálkahártyára gyakorolt irritáló hatása miatt kitágulnak a kiserek és meggyorsul a véráramlás, ami így jobban el tudja szállítani a gyulladásos mediátorokat, valamint ozmotikusan aktív anyag lévén a duzzadást okozó víz kiáramlását is elősegíti.

Természetesen tudni kell, hogy a szájüreg nyálkahártyáján keresztül az alkohol nagyon könnyen felszívódik, akár csak öblögetés során. Gyerekeknek így semmi esetre sem szabad adni. 

Gyomorbántalom, hasfájás esetén gyümölcs, kámfor, pálinka?

Egyes források szerint hideg gyümölcslevest etettek napokig a hasmenéssel vagy székrekedéssel küszködő beteggel, aki ettől állítólag rendbe jött.

Gyomorfájás esetén meleg fedőt tettek a hasra, ám ilyenkor is előkerült a pálinka: azzal dörzsölgették a gyomortájékot. Mások pedig kámfort tettek vizes ruhába, és azt tették a fájó gyomorra.

A gyümölcsök magas rost- és cukortartalma miatt elképzelhető Tibold Antal szerint, hogy a gyümölcsleves székrekedésnél hatásos lehet, viszont mivel a hasmenés gyakorlatilag ennek a panasznak az ellentéte, nehéz elképzelni, hogy ezen is segíthetne ugyanaz a kezelés. Azonban ma is szokásos és ismert megoldás az aszalt szilva fogyasztása székrekedés ellen, tette hozzá az orvos.

A már korábban említett irritáló, és ezáltal vérbőséget okozó hatás nem csak a pálinkánál, de a kámfornál is valóban megfigyelhető. Felszínes fájdalom esetén akár segíthetnek is, hiszen sok ismert sportkrém és tapasz is tartalmaz kámfort, mondta a szakember.

Mély, zsigeri fájdalomnál viszont inkább keressünk fel egy orvost, ne próbálkozzunk ilyen módszerekkel – hívta fel a figyelmet – hiszen a banális panaszoktól kezdve akár egészen komoly betegségeket is jelezhet.

Sebek kezelése à la Pókember

Mikor még nem volt ragtapasz, a régiek pókhálóval ragasztották le a kisebb sebeiket.

– Régebben ez nyilván jó megoldásnak tűnhetett, és ma is vannak olyan természetközeli népek, akik alkalmazzák. Ez tehát egy érdekes tény, de azért a mai világban többet tudunk a fertőzések terjedéséről és átvitelük módjáról, így nem ajánlott nem steril sebkötöző anyagokat a sebre helyezni – így Tibold Antal a módszerről.

Fejfájásra már régen is ott volt a masszázs

Legáltalánosabb gyógyítási módja volt a hideg vizes ruha fájó részre helyezése, illetve annak nyomkodása. Akinek pedig magas vérnyomás miatt fájt a feje, annak ecetes ruhadarabbal kell az orra alját és a halántékát törölgetni. Sokan pióca nyakszirtre rakását vetették be fejfájás ellen.

A borogatás és a masszázs valószínűleg ártani nem fog, de használni sem minden esetben, persze ez a fejfájás típusától is függ a főorvos szerint. Ezek inkább kényszer-megoldások, de manapság már akár a migrént is jó szerekkel tudják kezelni, megkönnyítve a betegek életét.

A magas vérnyomással kapcsolatban mindenkinek érdemes az eszébe vésni a szakember szerint: a magas vérnyomás okozta fejfájás típusosan tarkótájon jelentkezik, ilyen panaszokkal menjen orvoshoz az ember. A magas vérnyomást adekvát módon lehet kezelni, ne várjuk meg, amíg szövődmények jelentkeznek.

A piócákkal kapcsolatban pedig nevetve jegyezte meg, valószínűleg macerásabb a vérszívók beszerzése, mint elmenni a patikába gyógyszerért, ráadásul feltehetően nem is használ majd a vérszopó beavatkozása a fejfájás ellen.

A fejfájással korábbi cikkünkben részletesebben olvashatnak ITT.

Rosszul járt, akinek fájt a füle… hagymát, rózsát kapott bele!

A fülfájás ellen a hagyma bizonyult hatékonynak. A vöröshagymát megpirították, vagy csak úgy nyersen egy kendőbe csavarták, amelyet a beteg fülére helyeztek. A póréhagymának pedig a levét csepegtették a páciens fülébe.

Más helyütt kövirózsa nedvét csavarták a beteg fülbe éjjelre, és bedugták kis vattával. Reggel langyos vízzel kitakarították.

Tibold Antal leszögezte, általános szabály az, hogy semmilyen panasz esetén ne tömjünk vagy csepegtessünk semmit a fülünkbe, amit nem szakorvos javasolt. Nagyon nagy bajt lehet ugyanis okozni, komoly fertőzéseket vihetünk a fül belsőbb részeibe.

Megfázás, influenza? Nem probléma. 

Nátha kezelésére égetett cukorral édesített törkölypálinkát kortyolgattak, persze módjával. Asszonyok inkább minél több gyümölcsöt, és gyümölcslevest fogyasztottak, és azt etették a náthás gyermekeikkel is. Voltak férfiak, akik a forralt borba őrölt borsot tettek.

Lázcsillapításra a fűzfa levelének nedvét préselték ki, és ezt fogyasztották, torokfájás esetén pedig vízzel hígított feketeribizli-lekvárt ettek vagy zsályafőzettel gargalizáltak.

Ha megfázástól fájt az emberek dereka, jót tett a meleg. Legtöbben a befűtött kemence mellé ültek, mások meleg korpát, vagy sót tettek zacskóba, és azt ágyra téve ráfeküdtek.

– A pálinka értágító hatása nem feltétlenül hat nátha ellen. A gyümölcsök és gyümölcslevek fogyasztása viszont természetesen hasznos betegség esetén is, hiszen a vitaminok pótlása érdekében fontosak. A fűzfa kérge és levele valóban tartalmaz gyulladásgátló hatóanyagokat, így ez a módszer akár működhetett is, ennek ellenére inkább lázcsillapítót és vizsgálatot javasolnék. Torokfájásra véleményem szerint a feketeribizliből és zsályából készített főzetek ugyanolyan jók vagy rosszak lehetnek, mint a gyógyszertárban kapható szopogatótabletták – mondta Tibold Antal hozzátéve, hogy a meleg a derékfájás egyes eseteiben valóban enyhítheti a tüneteket.

Néhány módszer, ami nálunk kiverte a biztosítékot…

  • Sebekre gyakran emberi vizeletet csepegtettek, amitől állítólag könnyebben gyógyultak. Ugyanerre a célra, illetve a vérmérgezés ellen egyébként szalonnát is kötöttek a sebre.
  • Gyulladt szemekre tegyünk reszelt krumplit, vagy nyers krumplikarikákat. Állítólag többet ér bármilyen szemcseppnél.
  • Gennyező tagokra régen a tehén ürülékét kenték a népi gyógyászatban.

Ezekkel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy az emberi vizeltben lehetnek olyan baktériumok, melyek sebbe kerülve elfertőződéshez vezethetnek, így semmiképp sem ajánlatos a módszer alkalmazása, ugyanúgy ahogy a vérmérgezés ellen használt szalonna is hatalmas humbug szerinte.

A krumplival kapcsolatban a főorvos nem tud gyulladáscsökkentő hatásról, így elképzelése sincs, miért pont ettől remélték a szemgyulladás elmulasztását. Valószínűleg csak azért, mert ez volt kéznél és a hagyma csípett volna, jegyezte meg nevetve. 

A tehéntrágyában tetanusz-, lépfene-, és más rendkívül veszélyes baktériumok is előfordulhatnak, így semmiképpen nem szabad sebekre tenni azt.

Leszögezzük, a főorvos szerint a felsorolt gyógymódok semmilyen esetben sem pótolhatják az adekvát, bizonyítékokon alapuló kezelést, maximum ezekkel párhuzamosan, kiegészítésképp próbálhatóak ki. Emellett minden módszer kipróbálása előtt érdemes kezelőorvosunkkal konzultálni róluk. 

hirdetés

Hirdetés