A Pécs nevezetességeit bemutató sorozatunk legújabb részében a város egyik olyan híres és ikonikus szobráról lesz szó, mely erősen megosztotta a pécsieket, és melynek egy részét ellopták a mecsekoldali alapzatáról: a Szárnyas Nikéről van szó, amit korábban Felszabadulási emlékműnek is hívtak.

hirdetés
Uránia Mozi

A város felett, a Mecsekoldalban több mint négy évtizede áll Pécs egyik országszerte ismert nevezetessége, a Szárnyas Niké nevű szobor, melyet Pécs szinte minden pontjáról látni lehet.

A szobor felavatása után (forrás: Régi Pécs)

A pécsieket a mai napig megosztó fejetlen Niké-szobor korábban Felszabadulási emlékműként volt ismert. De sokan manapság is így emlegetik, hiszen a nem mindennapi látványt nyújtó alkotással Makrisz Agamemnon görög származású Kossuth-díjas szobrászművész célja valóban az volt, hogy emlékeztessen arra a napra – egészen pontosan 1945. április 4-re –, amikor Magyarország területét Nemesmedvesnél elhagyta az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva.

Erőszakosan bontja meg a teret

A szobrot a felszabadulás 30. évfordulóján, 1975. április 4-én adták át a pécsieknek, ez a nap egyébként a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től egészen 1989-ig. A Hunyadi János út északi kanyargós részén található, Pécsre néző műalkotás képében a görög szobrász a párizsi – szintén fejetlen – Szamothrakéi Niké szobor, illetve Eugène Delacroix „A Szabadság vezeti a népet” című híres festményének kubista-expresszív stílusú összevonásával idézi meg a felszabadulás szellemiségét és motívumait.

A szobrászművész és a Niké-szobor méretarányos, kisebb változata (forrás: Régi Pécs)

Így írtak 1974-ben az akkor épp Budapesten készülő 9 méteres – a munkások által „Lángnak” nevezett – szoborról, a szakértők pedig a mű pár érdekességére is rávilágítottak:

„A szamothrakéi győzelmi Niké modern változata monumentális arányaiban is megőrzi annak lendületét, győztes szárnyalását. Nagysíkú kemény idomai szinte erőszakosan bontják meg a teret, minden oldala más-más szögből nézve más térhatást ad, fémesen sugárzó légkört teremt maga körül. A rézlemezek még magukon viselik a hegesztés, kalapálás nyomait, évek múlva fognak bronzossá érni, zölden patinásodni.”

A szobrot két héttel avatása előtt egy hidraulikus daruval emelték a helyére, az összetett és nagy precizitást igénylő munka fél napig tartott, és rengeteg pécsi nézte végig a helyszínen.

Amikor még vörös volt, és több darabból állt (forrás: Régi Pécs)

Persze nem mehetünk el szó nélkül a szobor talapzata mellett sem, hiszen anélkül Niké sem fordulhatna dicsőségesen a város felé, nem vált volna a Mecsekoldal messziről felismerhető támpontjává. A 7 méter magas fehérbeton talapzat közadakozásból épült, és nem Agamemnon munkája, hanem Jánossy György építész műve, aki a szoborhoz illően aszimmetrikus és monumentális formákat hozott létre, egyfajta mellvédet, avagy támfalat kialakítva.

A félig ellopott pécsi szobor

Tehát a ma ismert sötétzöldes színű szobor nem is volt mindig ilyen színű: vörös volt. Ugyanakkor a ma látható Niké-szobor nem csak ezért különbözik az eredeti állapotától: eredetileg ugyanis egy „1945–1975” felirat is állt rajta, és a főalak mögött két kisebb vörösréz szobordarab is állt. De mi lett ezekkel? Nos, a felszabadulásra és annak 30. évfordulójára emlékeztető feliratot a rendszerváltáskor egyszerűen csak leszedték, és ekkor kapta a Szárnyas Niké nevet is. Ami a két kisebb szobordarabot illeti, azokat 2000. február 25-én megrongálták és ellopták.

A fejetlen Niké megosztja a pécsieket

A színesfémtolvaj a szoboregyüttes két kisebb darabját csupaszította le és fosztotta meg bronzossá nemesedett rézburkolatától, ami eleinte csak azért nem okozott nagyobb felháborodást, mert a jóhiszemű – vagy inkább naiv – pécsiek azt hitték, hogy az idővel leharcolt állapotba került műalkotást restaurálják. Mikor azonban kiderült, hogy nem ez a helyzet, a rendőrség nyomozói egyből munkához láttak. Közben a megrongált és megmaradt szobordarabokat elszállították a nagyobb, sértetlenül maradt Niké-szobor mellől. A kár több mint fél millió forintra rúgott.

A zsaruk nem is tétlenkedtek, február 26-án el is kapták a szobor „rajongóját”, aki – mint később kiderült – vakmerően, de nem túl eszesen elkövette azt a hibát, hogy visszajárt bontogatni a szobrokat. A színesfémtolvaj éppen az emlékmű város felőli oldalán „dolgozott”, amikor a talapzatra csendben felmászó rendőrök megkopogtatták a vállát. A házkutatás során meg is találták lakásán a szobor darabjait, amiket nyilván jó pénzért akart elpasszolni.

A felmosórongy

Tény, hogy a Szárnyas Niké nem az a szobor, ami minden pécsinek tetszik. Sokan egyszerűen csak csúnyának, nehezen értelmezhetőnek és elavultnak vélik, azok azonban, akik felállítása után álltak értetlenül az érdekes formájú hatalmas szobor előtt, igen frappáns becenevekkel látták el Agamemnon művét.

A városban uralkodó fejetlenség felmosórongy-szobra volt (forrás: MaNDA)

Elterjedt neve volt ugyanis „a felmosórongy”, de sokan úgy gondolták, hogy a fejetlen Niké a ’70-es és ’80-as években Pécsett uralkodó fejetlenség szimbóluma volt. Akadtak azonban olyan pécsi férfiak is, akik szerint a női fejetlenséget ábrázolta a szobor.

A kérdés már csak az: önöknek tetszik ez a Pécs városképétől elválaszthatatlan alkotás?

Forrás: Pécs Lexikon, Köztérkép.hu, Régi Pécs