A saját telefonodon láthatod, mit mutat az erőmérő, a véroxigénmérő, a hőmérő fizikaórán, nem kell hozzá más, csak wifi és egy applikáció. Ez a találmány, nem csak hogy magyar, pécsi is! Nem csak hogy pécsi, gimisek hozták létre! Kis-Bogdán Kolos és Hegedüs János innovációja komoly elismerésben részesült egy országos versenyen, a fiúk pedig szeretnék a „JanusMeter” névre keresztelt berendezést több iskolában is bevezetni.

hirdetés

Egy eddig soha nem látott berendezés készült el a Janus gimi „boszorkánykonyhájában”, az innovációs szakkörön, diákok keze alatt. Két ifjú feltaláló, tanáruk mentorálása alatt egy olyan mérőrendszert alkotott meg, amiért országos versenyen kaptak elismerést, a 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. A megyében egyedüliként Kis-Bogdán Kolos és Hegedüs János tizedikes tanulók pályamunkáját II. díjban részesítette, Hegedüs János pedig megkapta legfiatalabb pályázóként a Junior Ösztöndíjat is. Egy egészen új, okoseszközökre is alkalmazható mérőrendszert fejlesztettek ki, ami szinte bármelyik tudományághoz kapcsolható az iskolai oktatásban.

Kis-Bogdán Kolos (b) és Hegedüs János (j) egészen egyedi rendszert alkottak

Ahogy lapunknak a fiúk elmesélték, minden egy igencsak pontatlanul mérő hőmérővel kezdődött.

– Tanórákon ugyan az erőmérővel és pár eszközzel még többé-kevésbé pontos értékek jöttek ki mindenkinek a csoportban, de a hőmérés során már egészen furcsa eltéréseket tapasztaltunk. Ennek orvoslására az általunk létrehozott JanusMeter a tanórai méréseket segíti, azokat pontosítja. Például sokkal pontosabb, mint egy higanyos hőmérő.

A megalkotott rendszer segítségével a diákok okostelefonon – sőt, szinte bármelyik okoseszközön – wifi segítségével meg tudják nézni a méréseket, és nem csak a tanárokat látják, az általa mért eredményeket lesik. Az egészet pedig ki lehet vetíteni egy digitális táblára is – mondta Kis-Bogdán Kolos.

– Ha az iskolai wifire rá lehetne kötni, gyakorlatilag bármely teremben, bármelyik iskolai gépen elérhető lenne a program.

A JanusMeter működése: a modulok egy központi vezérlőegységbe futnak be, ami wifi segítségével továbbítja a jelet az okoseszközökbe

– A JanusMeter képes rögtön grafikont is készíteni a mért értékekből, így a diákok valós időben tudnak saját számításokat végezni a mutatott adatok alapján. Nem kell külön ábrákat készíteni, mert a program megteszi ezt helyettük. Hiánypótlónak érezzük ezt az eszközt – tette hozzá Hegedüs János.

Minden alkatrész 3D-s nyomtatóval készült az iskolában

A fiúk célja elsősorban az, hogy bevezessék ezt az oktatási rendszerbe, minél több iskolához juttassák el. Más-más iskolákat más-más eszközök érdekelhetik inkább, ezért alapvetően bővíthető keretrendszernek tervezték meg – a további bővíthetőség is fontos lesz majd a jövőben. Az első mérőeszközük a JanusMeterben a hőmérő volt, később bővítették ki minden más modullal – jött a stopper, az áramerősség-mérő, az egészségügyi készlet és így tovább.

– Nem utolsó szempont, hogy olcsóbb, mint egy ipari digitális mérő, akár egy iskolai szakkörön egy 3D-s nyomtatóval is el lehet készíteni. Minden eleme a mérőrendszernek akkumulátoros, egyedül a vezérlő az, amit áramhoz kell kötni. Persze ez is átalakítható úgy, hogy akkumulátoros legyen. Az internetre feltöltöttük az összes programunkat, ezt bárki letöltheti. Vannak olyan megírt példaprogramok, amiket a felhasználónak csak picit kell átírnia és máris működhet a saját rendszere – mondta János.

Ahogy működésbe lép az erőmérő, megmozdulnak a mutatók is az okoseszközökön

A fiúk természetesen matek-infós osztályba járnak, Kolos a matematikára, János az informatikára szakosodott, így remekül kiegészítik egymást. Ahogy elmondták, leginkább informatikai tudás volt szükséges a JanusMeter megalkotásához, hiszen maga az alkatrészek legyártása egy 3D-s nyomtatóval történik, nem is beszélve az eszközök programozásáról. Kicsit azért a matek és a fizika is kell – előbbi a szögfüggvények megalkotásánál, utóbbi pedig a különféle modulokhoz.

„Az alapeszközök már a rendelkezésünkre álltak, de a vezérlés kialakítása teljes mértékben saját fejlesztés. Majdnem minden kis darabot 3D-s nyomtatóval készítettünk el, csak az olyan eszközök kellettek, mint például a vércukormérő, testhelyzetmérő” – így Kolos.

Nem akármilyen tehetségek a fiúk

– Kiskorom óta mindenfélével bütyköltem, szerettem szétszedni és összerakni a kis kütyüket – utóbbit általában kevesebb sikerrel – mondta Kis-Bogdán Kolos. – Nyolcadikban kezdett el érdekelni a fizika, a Janusban pedig már egészen komoly szinten kezdtem el foglalkozni vele és ugyanígy a matekkal is. A programozással két-három éve foglalkozom csak.

– Én már kicsit korábban, általános iskolában is foglalkoztam programokkal, szintén szétszedegettem mindent, hogy újra összerakjam. Kisebb játékokat is csináltam, néhány egészen jól sikerült! A gimnáziumban most tanultam még egy programnyelvet, jött a barátom és a tanár út ötlete, én pedig csatlakoztam – tette hozzá János.

János és Kolos a díjátadón tanárukkal

Kolos szabadidejében továbbképzi magát YouTube-videók nézegetésével, de szívesen tollasozik is. Nem akármilyen családi háttere van: édesapja statikus (a fizikában segít), nagybátyja programozó, anyja általános iskolai tanítónő.

János hasonlóan a videókon kívül szeret számítógépes játékokkal játszani, de a horgászat is hobbija. Ő a családban egyedül választotta magának ezt az irányt, általános iskolában lett a szerelmese.

A jövőben mindketten a BME-t veszik célba, ugyanebben az irányban – fizika-informatika – haladnának tovább.

A diákok mentora, felkészítője, Dlusztus Péter, aki egy 3D-s és innovációs szakkört vezet a Janus gimnáziumban

A tehetségkutató verseny színvonaláról árulkodik, hogy fővédnökei Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára. A zsűri elnöke Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja volt, tagjai között pedig számtalan vállalatvezető, akadémikus, egyetemi tanár, fejlesztőmérnökök foglaltak helyet.

Hirdetés