Nagyban tart már a farsang, a karácsonyi ünnepek végén, vízkeresztkor induló és a húsvéti ünnepkör kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tartó ünnepünk pedig rogyásig tele van érdekesebbnél érdekesebb népszokásokkal és hiedelmekkel, melyek közül az alábbiakban mutatunk be néhányat.

hirdetés
Uránia Mozi

Az ördög ünnepe

Érdekes ünnep a farsang, hiszen ellentétben megannyi piros betűs ünnepünkkel, a farsanghoz nem kapcsolódik vallási értelmezés, vallási háttér, igazából leginkább csak a több évszázados – kereszténység előtti időkből is származó – néphagyományokra épül, azokból pedig akad bőven. Ezek a népszokások annyira erősen rögzültek az emberekben, hogy az ünnephez kapcsolódó bujaság és mohóság szimbólumai ellenére sem tudták felszámolni a reformáció idején, noha próbálkoztak vele. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta a farsangot, de az emberek ettől még ragaszkodtak az ünnepléséhez…

Sárba dugott gyertya, medve-jóslás

A farsanghoz megannyi érdekes időjóslási és termékenységi mendemonda kapcsolódik. Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján például gyertyát kellett gyújtani azért, hogy a termést elverő viharokat, jégesőket, az ijesztő mennydörgéseket és villámlásokat elűzzék. Sokszor ezt a gyertyát a biztonság kedvéért befalazták az épülő házakba is. A bő termést hozó gyertyával szokás volt megveregetni a gyümölcsfákat is, hogy szép termést hozzanak.

Medvemaszkba öltözött fiatal és idomárjának öltözött barátja

A Dráva mentén sárba dugták a gyertyát, és amilyen mélyen le tudták tolni azt, olyan mélységben fagyott meg a talaj – legalábbis így tartották. Ehhez a naphoz kapcsolódik a jól ismert medve-jóslás is: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve (esetünkben a Pécsi Állatkert medvéje) észreveszi árnyékát, és ennek hatására visszamegy barlangjába, akkor még 40 napig hideg marad. Az általános farsangi hiedelem az, hogy ha ezen a napon szép idő van, akkor későn érkezik a tavasz.

Féregűzés és jóslás a pacsirták röptéből

Február 5-én, Ágota napján a termékenység ellenségeit, a férgeket űzték el, ekkor ugyanis rituális takarítást tartottak a baranyai házak táján, az asszonyok körülsepregették a házakat és az ólakat, nehogy férgek lepjék el azokat. Másnap, február 6-án, Dorottya-napon, ha az idő fagyos, akkor a hiedelem szerint február 16-ára jön az enyhe idő.

Kissé ijesztő farsangi maszkok

Február 14-én, Bálint napján (ami nem Valentin-nap) volt szokás még az időjóslás, az időjárásból ekkor a várható termést is megjósolták: ha ezen a napon hideg van, az azt jelenti, hogy jó lesz a termés, sőt, ilyenkor gyakran ültettek el facsemetéket is, melyek a néphit szerint ilyenkor gyorsabban erősödnek meg.

Február 19-én, Zsuzsanna napján már a pacsirták röptéből következtettek az időre, ha ugyanis a tavasz közeledtét szimbolizáló madár magasan repült, az kellemes, meleg tavaszt ígért.

Mátyás csukája

Baranyában február 24-én, Mátyás napján fogták ki a halászok a „Mátyás csukáját”, ami az egész éves sikeres halászat előjele volt. Egy másik baranyai farsangi „termékenységtrükk” az volt, hogy az ünnepi időszak alatt a gazdasszonyok kukoricát szórtak a farsangolók lába alá, azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb csirke keljen ki.

Szalonnázós házalás

Február 3-án, Balázs napján volt szokás a balázsolás, vagy Balázs-járás, melyet lényegében úgy kell elképzelni, mint az amerikai Halloweent, csak a különböző maskarákba öltözött gyerekek ekkor nem cukorkát kértek a falvakban lakók ajtajain kopogtatva, hanem szalonnát, füstölt húsokat, kolbászt, melyeket a magukkal cipelt nagy nyársakra húzattak a falubeliekkel.

Vénlánycsúfolók munkában

Ezeket a finomságokat azonban nem a gyerkőcök ették meg, hanem elvitték a helyi tanítónak, mint amolyan fizetéskiegészítést. Persze a tanár meg is vendégelte a kisdiákokat az ajándékból.

A szerencsétlen farsangi nap

Február 22-e a farsangi népszokások szerint – szerte az országban – szerencsétlen napnak számít, ezért ilyenkor inkább senki nem dolgozott, mert féltek attól, hogy bármi, amihez nyúlnak, megromlik vagy elromlik.

A szinglik csúfolása

A magyar paraszti életben a farsang volt a párválasztás, a házasság és a lakodalmak, valamint az udvarlás időszaka is. Akik viszont a farsang alatt már benne voltak a házasodó korban, de még nem akadtak párjukra, megkapták a magukét. Noha a vénlegények is kaptak az arcukra, főként a vénlányoknak szólt a csúfolás, amelynek több változata is volt, ezek közül a Dunántúlon és Baranyában a tuskóhúzás volt a legelterjedtebb, mely a megyében egy házassági színjátékkal párosult.

Vénlánynak öltözött fiatalok vonulnak a faluban (Netfolk)

A tuskót vagy rákötötték a vénlányok ajtajára, vagy felszántották vele a kertjüket, vagy nemes egyszerűséggel beverték vele az ajtajukat, miközben egy hangos, beöltözős házassági menetet rendeztek a faluban, melyen vénlánynak öltöztek a férfiak.

A farsang farka

A farsangot záró utolsó három napot hívják „a farsang farkának”. Farsanghétfő talán a leglátványosabb – vagy hát az lehetett, több mint fél évszázaddal ezelőtt –, ekkor volt ugyanis az úgynevezett asszonyfarsang, melynek során a lányok és a nők férfinak öltözve mulattak egész nap. Ja, és ez volt az egyedüli nap, amikor a nők korlátlanul ihattak alkoholt.

Tojásgyűjtő maszkosok (Netfolk)

A farsangtemetés vagy téltemetés napja a húshagyókedd volt, melynek keretében általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen ezzel lezárva a farsangot és a telet. A hamvazószerdát követő csütörtök volt a „torkos csütörtök”, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy az összes maradék farsangi maradékot megegyék.

A habzsolásnak is nagy szerepe volt: a hiedelem szerint, ha ilyenkor sokat eszünk, egész évben bőség vár ránk. Apropó, a kedvenc farsangi ételünknek, a fánknak is tulajdonítottak „varázserőt”, mégpedig azt, hogy ha fánkot eszünk farsangkor, a szél nem viszi el a házunk tetejét.

Életre kelnek a gonosz szellemek

Már csak az a kérdés, hogy miért is öltöznek jelmezekbe az emberek – ma már persze inkább a kicsik – ezen az ünnepen. Nos, egy ősi hiedelem szerint azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban, ahogy legyengül a Nap ereje, gonosz szellemek kelnek életre és szállják meg a falvakat. Ezeket a szellemeket (és a telet) akarták elűzni az eredendően ijesztő jelmezekkel és a hangos, vidám, farsangi menetekkel. A legismertebb ilyen menet a mohácsi busójárás.