Jön a fordulat: felesleges lesz füvet nyírni, ha gyönyörű virágos rétjeink lesznek

Olaszországban, Londonban már van rá példa, és most már a Pécstől 15 kilométerre fekvő Hosszúhetény kezdene mezei virágosításba a faluban és a környező utak mentén. A kezdeményezés lényege, hogy virágszőnyeggel borítsanak be területeket, így például kevesebbet kell kaszálni, valamint méhek és egyéb hasznos rovarok is megtelepedhetnek itt. 

hirdetés

Egyre több országban divat mezei virágokat ültetni, vagy csak simán hagyni őket nőni az utak mellett, parkokban, a városokon kívül és belül egyaránt. Mindennek az oka, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint az emberiség fennmaradásának kulcsa a biodiverzitás – vagyis az élővilág biológiai sokfélesége –, melynek megőrzése érdekében rendkívül hasznosak ezek a növények és a közöttük élő állatok.

A Mohács felé vezető út mentén szerencsére nem kaszálták le ezeket a gyönyörű virágokat

A Pécstől nem messze fekvő Hosszúhetényben civil kezdeményezésre kezdtek vadvirágmaggyűjtésbe nemrég. A magokat ősszel szórnák ki azokon a helyeken, amikben a lakók egymás között és az önkormányzattal megegyeznek.

Ilyen szép mezei rétjeink is lehetnének

Pető Sándor, a program egyik ötletgazdája kiemelte, hogy Hosszúhetényben egyébként is nagy hagyománya van a növények szeretetének, több száz lakó néhány éve közösen ültette újra a korábban a falu ékességének számító, időközben kipusztult cseresznyefasort. Emellett virágturizmus is működik a településen, a különböző erdei túrák rendkívül népszerűek, például a Hosszúhetény környékén, a Mecseken található rengeteg különleges orchideafajnak köszönhetően.

– Több célunk van a kezdeményezéssel. Egyrészt szeretnénk, ha a mezei virágokkal is bővíthetnénk a falu turisztikai kínálatát, másrészt közösségi összefogás jönne létre a maggyűjtés által, harmadrészt pedig a környezet védelméhez és a természeti neveléshez is hozzájárulunk ebben a formában. Ráadásul, ha szépek lesznek a beültetett területek, akkor az önkormányzatnak sem kell annyi időt és pénzt fordítani a kaszálásra, egész nyáron virágozhatnak majd a növények – fejtette ki lapunknak Pető Sándor.

Honnan az ötlet?

Hosszúhetény néhány lakójának fejéből pattant ki az ötlet, hogy a különböző hírportálokon olvasható, lassan világszerte teret hódító vadvirágosításhoz csatlakozzanak.

A BBC hírportál szerint Angliában egyre hatásosabb a kampány, melyet annak érdekében indítottak, hogy az ország településeinek vezetői és lakói ne kaszálják le az utak mentén húzódó füves szegélyeket, melyek így a vadvilág által visszafoglalt, afféle minirétekké válhatnak. Ezzel nem csupán a bolygón segítenének a britek, de a költségvetésen is spórolnak a helyiek, ha már nem nyírják a szegélyeket.

Olaszország pedig nemzeti biodiverzitási stratégiájának támogatására a veszélybe került őshonos vadvirágok védelmét tűzte ki célul, melyről az Európai Bizottság honlapján olvashatunk bővebben. 

Az erdélyi Hargitán ilyen változatosan virágos a rét

Pécsett is számíthatunk ilyesmire?

Nagy Ervin, Pécs városi főkertésze szerint jelenleg nincs tervben ilyen jellegű kezdeményezés indítása. A városban egyetlen olyan védett, tájvédelmi körzethez tartozó rész van, ahol ősztől kaszálják csak a növényzetet, hogy ezzel megvédjék a virágokat nyári virágzásuk alatt, míg elszórják magvaikat.

– Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a pécsiek a rendezett városképet részesítik előnyben. Ha Pécsett a fű 20 centinél magasabbra nő, a lakosok általában már panaszkodni szoktak, mondhatni csak az ötcentis tarlómagasság elfogadható számukra. A pécsi környezeti tudat pillanatnyi stádiumában véleményem szerint ez a kérdés nem aktuális, habár lenne benne ráció – mondta a szakember.

Pipacsból is egyre kevesebb van. Miért?

Hirdetés