Költségvetés 2020: egyetlen kiutat látnak az állami adósságcsapdából

Péterffy Attila a pécsi közgyűlés legutóbbi ülésén - A polgármester lesz a költségvetés előterjesztője március 10-én

Nem fizeti vissza év végéig pénzben teljes, 8,5 milliárdos tartozását az államnak Pécs – derül ki a város idei költségvetésének most elkészült tervezetéből, amiről kedden vitázik és szavaz a közgyűlés. 2,4 milliárdot fizetne vissza ebben az évben az önkormányzat, a fennmaradó részt ingatlanok átadásával teljesítenék.

A 2020. évi költségvetésnek a változás költségvetésének kell lennie – szögezi le az előterjesztés, ami már elérhető a város honlapján. 

hirdetés

A költségvetés megalkotása során az alábbi három fő célt vették alapul: 

  • a városüzemeltetés zökkenőmenteségének fenntartása;
  • a múltbéli adóssággal kapcsolatos lépések megtétele, szerződések betartása;
  • a város kiszámítható fejlesztése és több évre szóló gazdasági növekedést támogató terv főbb kulcselemeinek elindítása.

A dokumentum leszögezi: a jelenlegi költségvetési helyzet a korábbi években felhalmozott működési hiány, az előző városvezetés felelőtlen gazdálkodása miatt alakult ki, azaz az önkormányzat többet költött, mint amit a bevételei megengedtek volna. Ez a hiány 9,5 milliárd forintot ért el, és ebből összesen 1 milliárd forint visszafizetésére volt képes a város 2019-ben. Pécs a visszatérítendő állami támogatására vonatkozó szerződés keretében vállalta, hogy a Magyar Államkincstár lesz az önkormányzat számlavezetője és a Magyar Államkincstárral egyeztet minden jelentős költségvetési tételt érintően. A Kincstár a visszafizetési kötelezettségek teljesíthetősége érdekében tavaly mintegy 2,41 milliárd forint külön számlára irányítását javasolta a helyi adóbevétel terhére. Ennek futó kiadásokra történő elköltését nem javasolták, ezáltal ez a 2,41 milliárd forint idén visszafizetésre fordítható a korábbi szerződéses kötelezettségek alapján. Magyarán: ez az az összeg, amit idén biztosan vissza tud fizetni Pécs az államnak. Úgy tudjuk, a tárgyalások folyamatban vannak, de még nem állapodott meg az adósság törlesztésének mikéntjéről a városvezetés a kormányzattal.

8,5 milliárd pénzben idén: NEM

Az anyag egyértelműsíti, hogy 8,54 milliárdot a város nem fog visszafizetni idén, mert annak katasztrofális következményei lennének. Például drasztikusan csökkenteni kellene a helyi buszjáratok számát, ami nyilván jelentős elbocsátásokkal járna. A közvilágítás az év nagy részében a város egy részén nem működne. Bölcsődék, óvodák és idősellátó intézmények esetében kellene komoly korlátozásokat bevezetni, ezek egy részét időlegesen be is kéne zárni. Leállna a közterületek és közutak karbantartása, nem lenne kátyúzás. Az intézmények esetében a kiadások nem teljesítése miatt ráadásul közel 2 milliárd forint összegű normatíva visszafizetési kötelezettsége is keletkezik az önkormányzatnak, ami miatt újabb városi ingatlanokra kerülne állami jelzálog. Ezt a lehetőséget városvezetés nem fogadja el.

Évente 2 milliárd: mozgástér nulla

Van egy másik verzió, amely szerint a város idén visszafizet 2,41 milliárdot, majd évenként 2023-ig még 2 milliárdot. Ezzel viszont a dokumentum szerint a jövőjét élné fel a város, ami három évre minden gazdaságfejlesztési mozgásterét elveszítené. Amint írják: „Megszűnik a város saját jogú fejlesztési lehetősége, csak külső forrásokból képes megvalósítani új fejlesztéseket. Ez nagyon komoly hátrányt okozhat a befektetők vonzása tekintetében, mivel ez esetben sem ipari csarnokfejlesztések, sem irodaház-fejlesztések előkészítésében nem tud részt venni. Ez a lehetőség a jövő felélését, a lecsúszást nem állítja meg”, ezért ezt sem fogadja el a városvezetés.

A megoldás: készpénz + ingatlanok

A költségvetést ezért a harmadik verzióra építik. Ennek lényege, hogy a város idén visszafizeti a készpénzben rendelkezésére álló 2,41 milliárdot az államnak. A fennmaradó összeg visszafizetését pedig nem stratégiai ingatlanok tulajdonba adásával teljesítené a város. Ez az opció a város egésze számára azért is jó lehet hosszú távon, mert ezekkel az ingatlanokkal az államnak valamit kezdenie kéne. E verzió megvalósulása esetén a városnak maradna mozgástere gazdaságfejlesztésre az elkövetkező években.

Az előterjesztés szerint az önkormányzat vezetése a 8,54 milliárdos tartozás eltűnése után is kész a további együttműködésre az Államkincstár szakembereivel annak érdekében, „hogy a kormányzat lássa, nem kerül sor újabb működési célú adósságfelhalmozásra”.

Intézmények: ellenőrzés, fejlesztési alapok

A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében költséghatékonysági intézkedések bevezetését tervezi a városvezetés az előterjesztés szerint. A béremelések mellett az intézményeknél olyan kontrollingrendszert vezetnek be, amely havi szinten követi a forrásfelhasználást. Ezen kívül forráselvonás nélkül az intézmények dologi kiadásainak, illetve beruházási ráfordításának részleges átcsoportosítása révén fejlesztési és működési alapokat hoznak létre. Ezek célja, hogy az egyes intézmények esetében csak a szükséges és fedezettel rendelkező fejlesztések valósulhassanak meg, és sehol ne lépjék túl a meglévő kereteket. 

Cégek: megtakarítás, osztalék

A cégeknél a béremelések mellett felszámolják a párhuzamosságokat, az összes hitelszerződést felülvizsgálják és újraversenyeztetik. A műszaki-karbantartási és az informatikai üzemeltetési szerződések felülvizsgálata eredményeként, valamint az ügyvédi megbízási díjak csökkentése révén jelentős költségmegtakarításokra számít idén a város. A Pétáv és a Tettye Forrásház esetében azt várják, hogy a cégek évente osztalékot fizessenek a város kasszájába, utóbbi 50, előbbi 100 milliót.

Egyelőre kérdés, hogyan alakul a PSN Zrt. idei finanszírozása, de arra is van terve a városnak, ha az állam idén nem biztosítana akkor támogatást a cégnek, mint tavaly, amikor a Fidesz polgármesterjelöltje, Vári Attila vezette a sportcéget. Tavaly 890 milliót kapott a PSN, idén 750 milliót igényelt.

Gazdaságfejlesztés: infrastruktúra + munkaerő

A gazdaságfejlesztést négy fő területen indítanák el. A célok az alábbiak: 

  • a gazdasági infrastruktúra fejlesztése: ipari csarnokok fejlesztésének, irodaházfejlesztések támogatása, tervezésének elindítása, kkv-k támogatása;
  • a munkaerőpiaci kapacitások fejlesztésének támogatása mérnöki és informatikai területen;
  • a munkaképes lakosság számának növelése: fiatalok itt tartásának és hazahozatalának programja, telekelőkészítés, bérlakások fejlesztésének megtervezése;
  • a városi gazdaságfejlesztési alap kialakítása forrásteremtés és helyi gazdasági szereplők fejlesztése érdekében.

Élhető, okos, zöld Pécs

Fontos részét képezik a költségvetési tervezetnek az Élhető Pécs, Okos Pécs és Zöld Pécs programok, a klímavédelemmel és életminőség javításával kapcsolatos intézkedések. Ilyen például az okosparkolás tesztüzemének megkezdése vagy az elektromos buszvásárlási program folytatásának előkészítése és elektromos városgazdálkodási járművek beszerzése.

A város 2020-as költségvetésének főösszege mintegy 63,8 milliárd, az erről szóló előterjesztést jövő kedden, március 10-én tárgyalja a pécsi közgyűlés.

Hirdetés