Az Európai Bizottság Pécset is beválasztotta a klímasemlegesség elérése érdekében indított küldetésébe, amelyben 100 európai város vesz részt.
Becslések szerint jelenleg a városok bocsátják ki az üvegházhatást okozó gázok több mint 70 százalékát, ami annak tükrében lesújtó információ, hogy a városok a földfelszín csupán 3 százalékát teszik ki. Az éghajlati vészhelyzettel ezért a városoknak foglalkozniuk kell. Ennek érdekében az Európai Bizottság tavaly felhívást tett közzé: a „klímasemleges és okos városok európai missziójához” várták a téma iránt elkötelezett települések jelentkezését (ez a „misszió” egy a sok közül, a bizottság indított hasonló „küldetést” többek között a rák ellen és az óceánok védelméért is).
A „küldetésben” 100 európai várost támogatnak, népszerűsítenek és mutatnak be 2030-ig, a klímasemlegességre történő átalakulásuk során.
Ezeket a városokat így olyan kísérleti és innovációs központokká tennék, amelyek példáit és jó gyakorlatait valamennyi európai város átveheti és adaptálhatja 2050-ig, a klímasemlegesség megvalósításának nemzetközi határidejéig. A projektben részt vevő 100 várost április 28-án jelentették be Brüsszelben.
Magyarországról három város került a kiválasztottak közé: Budapest, Miskolc és Pécs.
Az interneten követhető sajtótájékoztatón az Európai Bizottságot Matthew Baldwin, a misszió projektmenedzsere és Phillipe Froissord, a bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának városok és mobilitási rendszerek fejlesztéséért felelős osztályvezetője képviselte.
Matthew Baldwin kiemelte, hogy összesen 377 város jelentkezett a felhívásra, közülük 362-t találtak alkalmasnak, ezek közül választották ki a projektben részt vevő 100 települést. A kiválasztás részleteire térve elmondta, hogy a jelentkező önkormányzatoknak először is a klímasemlegessé válással kapcsolatos motivációjukat kellett megfogalmazniuk és részletes tájékoztatást kellett adniuk a témát érintő jelenlegi helyzetükről, folyamatban lévő munkájukról és a klímasemlegességhez kötődő terveikről. Mint mondta, a bizottság egy szigorú és komplex, többkörös eljárást alkalmazott a városok objektív kiválasztása érdekében. A sokszínűség – folytatta – elengedhetetlen szempont volt ahhoz, hogy 2050-re minden európai város klímasemlegessé válhasson, ezért különféle városok mellett döntöttek:
- „Élenjáró” városok.
- Olyan nagyobb városok, amelyek erősebb hatást gyakorolhatnak az éghajlat-semlegességre törekvő más városokra.
- Olyan kisebb városok, amelyek innovatív ötletekkel rendelkeznek a küldetésben megfogalmazott célok digitális vagy „okos” dimenzióinak megvalósításához (feltehetően Pécs ebbe a kategóriába tartozik).
A 360 millió euróból megvalósuló (ez az összeg a 2021–2023-as időszakra vonatkozik) misszióban a városok anyagi és egyéb támogatást kapnak a projekthez kapcsolódó kezdeményezéseik kidolgozására és tesztelésére, emellett az európai zöldmegállapodás részeként a klímasemlegességre való átállás innovációs élvonalába kerülhetnek – fogalmazott Baldwin.
Phillipe Froissord hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a városokat felkéri, hogy dolgozzanak ki egy úgynevezett klímavárosi szerződést, amelynek az összes városi ágazatra lebontva kell tartalmaznia egy átfogó koncepciót az éghajlat-semlegesség elérésére (például az energiaügyre, a hulladékgazdálkodásra és a közösségi közlekedésre), valamint az ehhez kapcsolódó beruházási terveket is.
Kiemelte, hogy a klímaszerződésben aktív szerepet szánnak a városok lakóinak, a civil társadalomnak, új platformokat, valamint jobb erőforrásokat biztosítva számukra az éghajlat-politikai fellépések megtervezéséhez és végrehajtásához.
Ehhez viszont – folytatta – a városoknak hatékony megközelítéseket kell kidolgozniuk a helyi közösségek szemléletformálására, mozgósítására és bevonására.
Újságírói kérdésre Baldwin és Froissord hangsúlyozta, hogy a szerződések jogilag nem kötelező erejű dokumentumok, tehát semmilyen jogi következménye nem lesz annak, ha 2030-ra a városok nem érik el a klímasemlegességet. A szerződés ettől eltekintve „jól látható” kötelezettségvállalásnak számít, amelyet a városok vezetése a lakóival, az adott ország nemzeti és regionális hatóságaival, valamint az Európai Bizottsággal szemben tesz.
A projekt számos előnnyel szolgál az abban részt vevő városok számára:
- „Testre szabott” tanácsok és segítségnyújtás különböző területeken (például beruházási tervek kidolgozásához).
- További finanszírozási lehetőségek felszabadítása.
- A városok nagyobb innovációs akciókban, kísérleti projektekben és bemutatókon történő részvételének anyagi támogatása.
- Hálózatépítési lehetőségek, tanulás és tapasztalatcsere a városok között.
- Jó láthatóság: a városok vonzerejének növelése a befektetők és a szakképzett munkavállalók vonzása érdekében.
A kiválasztott városokkal a közeljövőben tudatják a következő lépéseket, az elkövetkező napokban pedig egy online előadássorozatot is szerveznek számukra a gyakorlati tudnivalókról.
A 100 kiválasztott város:
