Mellár Tamás nem bánta meg, hogy az MSZP-P-ben politizál

A függetlenként megválasztott, jelenleg az MSZP-P-frakciószövetségben politizáló Mellár Tamás egyáltalán nem bánta meg, hogy a baloldali frakció tagja lett – nyilatkozta lapunknak adott interjújában. Beszélt arról is, hogy azokkal kell leváltani a Fideszt, akikkel lehet, s arról is, hogy ellenzékiként nincs értelme befektetőkkel tárgyalni, valamint elmondta azt is, hogy mit tett eddig a kertvárosiakért.

– Megbánta, hogy belépett az MSZP-P-frakciószövetségbe, hiszen nyilvánvalóan voltak olyanok, akik – elutasítják az MSZP-t, vagy a DK-t – azért szavaztak Önre, mert egy független konzervatív képviselőt láttak Önben?

– Egyáltalán nem bántam meg, mert olyan feltételekkel tettem, hogy meg tudom őrizni a függetlenségemet, és többször is másképpen szavaztam, mint a frakcióm, másrészt sokkal több megszólalási lehetőségem van így, a költségvetési vitában például vezérszónok voltam. Lehet, hogy voltak, akik csalódtak. De én az elveimet nem adtam fel, és az önkormányzati választási együttműködésnél is elvek mentén álltam bele a konfliktusokba, s bízom abban, hogy a választók megfelelően tudják ezt értékelni. Több pozitív hozadéka volt, mint negatív.

– Most a baloldali polgármesterjelölt ugyanazt az utat követi, mint amit Ön egy éve: azt mondja magáról, hogy független, miközben pártok állnak mögötte, köztük leginkább a DK-MSZP a meghatározó. Nem tart attól, hogy majd kiderül róla, hogy az MSZP-DK előretolt hajója és emiatt csalódnak benne a választók?

– Éppen ezért vitatkoztunk erről többet, és mondtuk azt, hogy a Mindenki Pécsért Egyesület akkor tudja támogatni Péterffy Attilát, hogy ha aláírja azt az öt pontot, amely számunkra alapvető, és amit elvárunk tőle. Ez biztosíték számunkra arról, hogy valóban a pécsi polgárok érdekében tevékenykedik. Ez alapján tudjuk kontrollálni a későbbiekben.

– Korábban azt mondta, hogy a baloldali jelölt a Fidesz B terve, és alkalmatlan a feladatra. Azért lett alkalmas, mert elfogadott 5 pontot?

– Mi mindvégig az előválasztást szerettünk volna azért, hogy három polgármesterjelölt is megmérettesse magát. Kétségkívül én más jelöltet szerettem volna, aki jobb lett volna, de ő visszalépett, ahogy a Jobbik jelöltje is. És mivel Péterffy elfogadta az 5 pontos feltételrendszert, így kvázi megnyerte az előválasztást.

– 2006-ban fideszes képviselő volt, amikor a közgyűlésben ott ült Kunszt Márta (DK) és Nyőgéri Lajos (MSZP) is. Emlékezetes volt, amikor a szocialisták az önkormányzati választás előtt megígérték, hogy nem emelnek árakat, majd 30-50 százalékos áremelésekről döntöttek. Most ugyanezek az emberek szeretnének szerepet vállalni a közgyűlésben.

– Elvileg a veszély mindig fennáll, hogy a képviselő-testület a könnyebb utat választja és árat emel. De szerintem egy kiegyensúlyozott közgyűlésben a Momentum és a Jobbik képviselni tudja majd az ellensúlyokat. Úgy gondolom, erkölcsi és szakmai ráhatásom is lehet ilyen ügyekre: ha mégis ez történne, akkor én leszek az első, aki feláll és tiltakozik. A Fidesz is mást mondott 2009-ben, a város a 2014-es konszolidáció után újabb adósságot szedett össze. A legnagyobb probléma az, hogy nincs egy kiegyensúlyozottabb közgyűlés, ami képes lenne kiharcolni egyfajta gazdaságpolitikai módosítást.

– Az ellenzék azonban legutóbb sem adott be javaslatokat a költségvetés módosítására.

– Igen, szomorúan láttam, hogy az ellenzék mennyire inaktív a költségvetés tárgyalásakor, sokkal felkészültebbnek kellett volna lenniük, alternatívákat felmutatni – megmutatni, hogy az emberek lássák, hogy mit tudnánk másképp csinálni. Mindenesetre én annak idején szerettem volna látni azt a dokumentumot, amelyet a Hoppál Péter által vezetett bizottság készített a pécsi költségvetésről, de nem kaptam meg, pedig szerintem ez mindenkire tartozik. Én olyan politikai kultúrát szeretnék Pécsen, hogy a városlakók beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe.

– Erre a Fidesz polgármesterjelöltje, Vári Attila is alkalmas lenne.

– Nem ismerem, így ezt nem tudom, de Péterffy Attila egy nagy cég második vezetője a fővárosban, és Pécsen is a Hőerőmű céget vezette, így van tapasztalata arról, hogy milyen egy nagyobb apparátust irányítani. Vári Attiláról nem tudom, hogy vezetett volna valamilyen céget.

– A PSN Zrt.-t vezeti és a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, ezek elég nagy cégek. De térjünk rá arra a gazdasági kérdésre, hogy korábban azt állította, hogy nem az Ön feladata befektetőkkel tárgyalni, miközben az MSZP azzal kampányolt tavaly is, hogy nincsenek munkahelyek. Miért vélekedik így?

– Jól működő piacgazdaságban nem a képviselő dolga üzleteket kötni, befektetőkkel tárgyalni. Gondoljon bele, miről tárgyalhattam volna egy befektetővel, én, aki nem vagyok tagja a pécsi önkormányzatnak, ellenzéki képviselő vagyok a parlamentben? Azt mondom a befektetőnek, hogy az önkormányzat vagy a kormány köt vele megállapodást? Felelőtlen dolog lett volna, hiszen ilyen ígéreteket nem is tudok teljesíteni. Vajon ellenzékben a fideszes képviselők hány céget hoztak Pécsre? Ellenzéki oldalról nem lehet befektetőkkel tárgyalni. Sőt, kormányzati oldalról sem kívánatos azért, mert ez egy olyan fajta lobbizást jelent, amelynek kárvallottjai lesznek. Ha ugyanis az alapján történik az erőforrások elhelyezése, allokációja, hogy kinek van nagyobb lobbiereje, akkor az nem a piac alapján valósul meg. Tehát olyan helyzetbe kell hozni Pécset, hogy a vállalkozások akarjanak idejönni. Nem ügyeskedésre van szükség, vagy arra, hogy különböző kedvezmények miatt jöjjenek ide, mert az csak időleges: amíg van kedvezmény, addig maradnak, de három-öt év leteltével elmennek. Hosszú távú megoldásra van szükség.

– Igen ám, de egy élet során 3-5 év nagyon is számít, és az is, ha el tudnak hozni Pécsre egy nagyobb vállalatot.

– Ha olyan cégeket hoznak, amik komoly foglalkoztatást tudnak beindítani, emelni tudják a technológiai-technikai szintet, és szakképzett munkaerőt vesznek fel, akkor igen. De általában nem erről van szó, hanem olyanokról, amik nagyon kevés embert foglalkoztatnak, és csak le akarják fölözni az adókedvezményeket, meg a támogatásokat. Ha megnézzük, látjuk, hogy ipari termelésben Baranya a legutolsó. Az összeszerelő üzemek sem jók, mert akkor olyan munkakultúrát rögzítünk, amely a modernizáció útjában áll, és ebből nem lesz Magyarország fejlődő ország. Akkor már a közmunkaprogram is jobb ezeknél – amit egyébként a Fidesz részéről jó ötletnek gondolok.

– Most Pécsen az amerikai Harman, vagy éppen a gyárat építő thyssenkrupp is mérnököket, szakképzett munkaerőt keres, de az Ormánságban bizonyosan lenne igény betanított munkára is.

– Teljesen egyetértek azzal, hogy ha ilyen munkahelyek vannak, akkor azokat támogatni kell.

– Ilyenek jönnek.

– Akkor az nagyon jó. A következő feladat az lesz, hogy a város jól együtt tudjon működni az egyetemmel azért, hogy olyan képzések induljanak együttműködve a cégekkel, amelyek a cégek számára hasznosak.

– Úgy tudom, 50 együttműködése van különböző cégekkel a műszaki karnak.

– Ha így van, akkor ez nem kérdés. Ha valóban fejlett technológia érkezik és szakképzett munkaerőt akarnak foglalkoztatni, akkor ennek nagyon örülünk, megígérem, hogyha a városvezetésben változás lesz, akkor ehhez nem fogunk hozzányúlni.

– Beszéljünk egyéni képviselőségéről: konkrétan milyen ügyekben lépett, segített a kertvárosiaknak megoldani az ügyes-bajos dolgaikat?

– Több panasz is érkezett, hogy Kertváros elhanyagolttá vált, gazos volt, a járdák nem voltak takarítva. Közbenjártam a polgármesternél és a helyi képviselőknél, és több helyen elértem, hogy a környezetet rendbe tegyék, de ez persze folyamatos munkát igényel. Az Uitz Béla utcából a rossz közbiztonság miatt kerestek meg, írtam az önkormányzati képviselőnek, valamint a városi rendőrkapitánynak. Ígéretet kaptam arra, hogy a polgárőrökkel együttműködve kiemelten fognak figyelni erre a problémára. Igyekeztem közbenjárni az Árpád Fejedelem Gimnázium beázásánál, sajnos a polgármester úr arról tájékoztatott, hogy nincs elegendő forrás. Mivel nem csak Kertváros tartozik hozzám, a zsebedombi lakók víz- és szennyvízberuházása ügyében próbáltam lépni, valamint a cserkúti fordulónál a járdasziget ügyében lobbiztam. A közútkezelő is forráshiányra hivatkozott. A 2020-as országos költségvetésnél 500 milliót kértem a pécsi tömegközlekedésre, de ezt a kormánypárti képviselők mind leszavazták – Hoppál Péter és Bánki Erik is. A Mindenki Pécsért Egyesület elindította a helyi ügyek parlamentjét, ahol a város polgárait leginkább érintő és érdeklő kérdéseket jártuk körbe, például a tömegközlekedést, lakhatást. A PVSK támogatásáról és átláthatóságáról is kértem levélben tájékoztatást a polgármestertől, de ezt mindmáig nem kaptam meg. Parlamenti képviselőként viszont fontos feladatom az is, hogy a törvényeket és a törvénymódosításokat véleményezzem, valamint a szavazóim véleményét is próbáljam meg képviselni az Országgyűlésben, többek közt kiálltam a Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Egyetem ügyében is.

– A munkahelyteremtés kapcsán azt mondta, hogy nincs értelme lobbizni, akkor az MTA vagy a CEU-ért nem felesleges kiállni?

– Én a befektetőkkel való részletekbe menő tárgyalásról szóltam, a munkahelyteremtés nagyon fontos dolog, elsőrendű feladat Pécs vonzásának megteremtése. Azt látom, kevesebben vannak az egyetem doktori iskoláiban, mesterképzéseken, és Pécsről is elmentek tízezren. Mindez azért, mert ez egy válságövezet. Jó lenne, ha Pécs olyan lenne, mint a 70-es években, amikor jó volt Pécsre jönni. Hiába szép a város, akik itt élnek, nem így látják, mert nincs elég jövedelem, munkahely. Mert nincs erős ipari háttér.

– Abban az időszakban szénbánya és uránbánya is volt, mind a kettő mesterségesen volt felturbózva, meg is ittuk a levét később.

– Ez kétségkívül így van. Ráfizetésesek voltak, de a szerkezetváltást egyik önkormányzat sem tudta megtenni. Most ez a feladata az új városvezetésnek, hogy újra fejlődő pályára állítsa a várost. Ezért próbáltam létrehozni az ellenzéki együttműködést. Ez nem lett volna kötelező. Itt végeztem az egyetemet, itt voltam tanársegéd, majd egyetemi tanár, nekem szívem közepe Pécs, azt szeretném, ha egy felfutó város lenne.

– Ha már gazdasági ügyeknél vagyunk: tudja-e esetleg hogy a Déli Ipari Parknak miért üres szinte az egyik fele, míg a másikban folyik a munka?

– …

– Ahol építkeznek, az közösségi tulajdonban van, míg a másik része magántulajdonban. A szocialisták időszakában alakították ki úgy, hogy magántulajdon legyen. Ugyanaz a tulajdonosa, mint a Corso Hotel melletti félbehagyott építkezésnek, amit felver a gaz, és amiért a várost szidják.

– Magam is láttam az Áper-laktanyát, hogyan pusztul le. Nyilvánvalóan egy felelős városvezetésnek ezeket az ingatlanértékesítéseket át kellene gondolnia.

– Ez is magántulajdonban van, a szocialisták adták el.

– Akkor rendelettel feltételként kellett volna szabni, hogy 3 vagy 5 éven belül hasznosítani kell, ha ez nem történik meg, akkor ezt komolyan szankcionáljuk. Nem lehetett volna ilyet előírni? Ha van egy ingatlanunk, akkor annak a hasznosítását elő lehet írni.

– Különben van erre egy másik rossz példa. Pécsen a kispiac területét piaci ár alatt azért adták el szintén a szocialisták idején, mert az volt az elvárás, hogy új piacot építenek cserébe, a befektető a piac nagyobbik felére házakat húzhat fel. Piac azóta sincs.

– Ezeket a dolgokat évek múltán is fel lehet göngyölíteni, felderíteni, hogyha olyan városvezetés lesz, amelynek nincs takargatni való múltja és nem foglya azoknak a politikai pártoknak, akkor bátran hozzányúlhat, így például sem én, sem Péterffy nem vett részt ilyen döntésekben.

– Ha viszont ezt mondja, akkor az MSZP-vel és a DK-val miért fognak össze?

– Vannak ezeknél a pártoknál olyan elemek, amelyekkel nem értek egyet. Ha nem vesszük be őket, akkor a Fidesz megtarthatja a fölényét, ám róluk bebizonyosodott, nem képesek felívelő pályára tenni a várost. Azokkal kell változtatni, akikkel lehet.

Az interjú készítését még augusztus elején kezdtük el, azelőtt, hogy Mellár Tamás a helyi balliberális üzenőfalakon arról írt, a Pécsi Hírek és a PécsMa.hu nem ad lehetőséget az ellenzékieknek a megszólalásra. Közben viszont az interjú már javában készült.

Hirdetés