Ősbiokomost hívtak vissza a város mindenesének élére

Genczler István, a BIOKOM ügyvezető igazgatója

A BIOKOM tevékenységi köre elképesztő mértékben kibővült az elmúlt években, a cég a város mindenesévé vált. Hogy ez milyen kihívásokat jelent az önkormányzati vállalat számára, arról az új ügyvezető igazgatót kérdeztük.

Genczler István Pécsett született, de Pécsváradon nőtt fel. A pécsi Széchenyi gimnáziumban érettségizett, a miskolci Nehézipari és Műszaki Egyetemen szerzett bányamérnöki diplomát. A mecseki szénbányáknál kezdett el dolgozni bányamérnökként 1988-ban. A bánya bezárásakor váltania kellett. A BIOKOM-nál 1995-ben kezdett el dolgozni kontrolling vezetőként, aztán gazdasági igazgató lett az önkormányzati cégnél. Később volt gazdasági és kereskedelmi igazgató, majd az előbbi pozíció a cégvezetőséggel egészült ki. Közben a BIOKOM-hoz kapcsolódó más cégeknél, leányvállalatoknál is felbukkant különböző pozíciókban, ügyvezető igazgatóként, igazgatósági elnökként vagy felügyelő bizottsági tagként. Ezeket a feladatokat már mint szakközgazdász végezte, hiszen 1994-ben mérnök-szakközgazdász diplomát szerzett a pécsi egyetemen. 2015-ben távozott a BIOKOM-tól, ezt követően Kaposvárra, az ottani vízmű élére került ügyvezetőként, egészen idén január végéig dolgozott ott. Ezen időszak alatt vízmű üzemeltetési szakmérnöki diplomát szerzett. Az új pécsi városvezetés kérésére tért vissza a BIOKOM élére február elsejétől. „A korábban itt eltöltött húsz év alatt a BIOKOM összes nagy projektjében, fejlesztésében, a cégcsoport kialakításában részt vettem” – mondja.

– Hazajött a BIOKOM-hoz. Változott valamit a cég azóta, hogy 2015-ben itthagyta?

– Nagyon sokat. A tevékenysége nagymértékben kibővült. Korábban a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységeken volt a hangsúly, és még csak kezdeti stádiumban volt a városüzemeltetési feladatok átvétele. Az elmúlt öt évben viszont, miután a hulladékgazdálkodás nagyrészt átkerült az egyik leányvállalathoz, a Dél-Komhoz, rengeteg városüzemeltetési tevékenységet végez a cég.

– Például?

– A közterületek – utak, terek, játszóterek, parkerdő, zöldfelüleletek, vizek, vízfolyások, tavak – teljes körű üzemeltetése. Hozzánk tartozik a közvilágítás, a közutak forgalomirányítása, minden, ami a városban felújításra, karbantartásra szorul a Pécsi Vagyonhasznosítóhoz tartozó létesítményeken és épületeken kívül. A BIOKOM-hoz került a köztemető üzemeltetése, de a közösségi közlekedés szervezésében is van szerepünk, ahogy a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó programok bonyolításában is. Több mint száz tétel szerepel a tevékenységi körünkben.

– A szervezeti felépítés és a munkavállalók létszáma is követte a változásokat?

– Igen, nagy mértékben. Míg korábban 300-an dolgoztak a cégnél, a cégcsoport munkavállalóinak létszáma most 1100, azaz Pécsett a tíz legnagyobb munkáltató között vagyunk. Ebből vannak közfoglalkoztatottak, idénymunkások, és sok alvállalkozóval is dolgozunk, de az irányító-szervező szakembergárdát egyértelműen a BIOKOM építette fel.

– Hogyan épül fel a cég költségvetése? Mennyi a saját, piaci bevétel és mekkora részt tesz ki az önkormányzattól érkező pénz?

– A cég szolgáltatóként végez tevékenységeket egy feszes terv alapján az önkormányzat számára, amiért pénzt kap. A parkolásból, közterület-használatból, temetkezésből származó bevételt a város átengedte a BIOKOM-nak, ezek saját bevételként jelennek meg a költségvetésben. A cégnek 6,5-7 milliárd az éves árbevétele. Ebből a város nettó 1,4-1,5 milliárd forintot fizet az elvégzett városüzemeltetési feladatok után. A megszerezhető saját bevételek sajnos nem tudják fedezni a költségeket, ez sokáig így is fog még maradni. A munkák elvégzése iránti igény egyre nő, az önkormányzat és a városlakók részéről is, mindenki azt várja el – jogosan –, hogy az eddiginél szebbek legyenek a közterületek, de közben az infláció meglódult és a munkaerő is drágult. Ennek ellenére arra törekszünk, hogy ne kérjünk többet a várostól, mint eddig, hiszen tisztában vagyunk az önkormányzat anyagi lehetőségeivel. 

– Mi változna, ha mondjuk külső vállalkozók végeznék el azt a munkát a városnak, amit a BIOKOM?

– Elképesztően takarékosan végzi a cég a városüzemeltetést. Mivel ez egy tervszerűen felépített és nem ad-hoc jellegű munka, lényegesen olcsóbb, mint korábban, amikor külső vállalkozóktól volt megrendelve szinte minden. A piac működése miatt ezt a munkát a jelenlegi sokszorosáért lehetne elvégeztetni másokkal. Magam is rácsodálkoztam már többször, hogy a kollégáim miből miket csinálnak. Mindent, amit lehet, újra felhasználnak hozzáértéssel, lelkesedéssel, mintha a sajátjuk lenne, semmi nem megy kárba. Önköltség szinten dolgozunk a városnak, hiszen non-profit cég vagyunk, a cél, hogy a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban végezzük el a feladatokat. 

– Néhány napja vezeti a céget. Korai még megkérdezni, mit változtatna meg a cég működésében?

– Szeretném folytatni a megkezdett munkát, és szeretnék tovább építkezni, a lehető legtöbb tevékenységet megtartani és továbbfejleszteni. Ehhez elengedhetetlen, hogy meg tudjuk tartani az elkötelezett munkavállalóinkat. A külső piac felé nyitni szeretnénk és minél több saját bevételt produkálni. 

– Utóbbira van kapacitás?

– Mindig van olyan piaci szegmens, ahol meg lehet jelenni. Tavaly például a cég csinált egy fizetős parkolót a volt Boccaccio területén, ami eddig nem volt hasznosítva. Sok hasonló ötlet sokra mehet.

– A sokat emlegetett munkaerőhiányt érzékelik Önök is?

– Igen, a szakmunka és a segédmunka területén is. Korábban a segédmunkát igénylő feladatokat a rengeteg közfoglalkoztatott végezte, de most már ott is emberhiány van. Szakmunkásokból is hiány van, és a közép- és felsővezetők megtartása is nagy kihívást jelent, jelentős elszívó hatás érvényesül többfelől.

– A helyi piaci szféra vagy Budapest irányából?

– Is-is, de a környező városok irányából is. Éppen ezért számos olyan program indult a cégnél korábban, ami a munkaerő itt tartására irányul, ezeket természetesen én is meg kívánom tartani.