Pécsi bringások: egyértelmű előrelépés történt

Ismert pécsi bicikliseket kérdeztünk a Füzes dűlő új kerékpárútjánál arról, hogy milyen hosszú távú előnyei lehetnek a Pécsett – de főleg Kertvárosban – sorra épülő-bővülő bicikliutaknak.

hirdetés

Ahogy azt korábban megírtuk, az idén tavasszal kezdődött fejlesztés eredményeképp az Expo Center nyugati vége és a Nyugati Ipari út között új, kétsávos ipari feltáró út épült, amivel így közvetlen összeköttetés jött létre az Expo Center, a Vásártér, a Megyeri út és a Nyugati Ipari út között. Mint ismert, a fejlesztés részeként október 15-én elkészült egy új, 1,2 kilométer hosszú bringaút is, ami az Expo Centert a pellérdi kerékpárúttal köti össze a Füzes dűlőben. Az új kerékpárúttal kapcsolatban meg is kérdeztük a bringásokat tapasztalataikról, az alábbi videónkban megszólaló ismert pécsi bicajosok pedig több pozitív véleményt is megfogalmaztak a fejlesztéssel kapcsolatban.

A Füzes dűlő új bringaútja

Mindum Károly sokszoros pécsi vasember kiemelte, hogy az ilyen és ehhez hasonló pécsi bicikliút-építések remélhetőleg kedvező hatással lesznek a város levegőminőségére.
– Sajnos Pécs is a szennyezett levegőjű városok közé tartozik, a légszennyezés fő oka pedig a közlekedésből származik, ezért abban reménykedünk, hogy az ilyen fejlesztések eredményeképp egyre nagyobb területet tudnak a biciklisek és a gyalogosok visszafoglalni az autósoktól – mondta.

Hozzátette, hogy a kerékpározás nem csupán környezetbarát közlekedési megoldás, hanem kedvező hatással van a bicajozók egészségére is, hiszen napi mozgásformaként is értelmezhető.

Mindum Károly

– Kertvárosban lakom, és nap mint nap tapasztalom, hogy egyre többen ülnek kerékpárra. Ami még hiányzik, az a belvárossal való összeköttetés, de Kertvárosban már nagyon biztonságosan lehet közlekedni biciklivel. Ez az új kerékpárút pedig lehetőséget biztosít majd arra, hogy az itt élők könnyebben eljuthassanak otthonukba, munkahelyükre. Ezért reményeim szerint egyre többen fogják ezt a közlekedési módot választani a jövőben. A vírushelyzetben pedig különösen fontos, hogy az emberek az ilyen egyéni közlekedési megoldásokat válasszák – fogalmazott.

Végezetül hozzátette, reméli, hogy Pécsett is kialakul egy olyan közlekedési kultúra, amiben a gyalogosok és a biciklisek elsőbbséget élveznek. Mint mondta, az együttközlekedés szabályait egyelőre még tanulnia kell mind az autósoknak, mind a kerékpárosoknak.

Simon Wintermans

A pécsi-holland biciklis, Simon Wintermans lapunknak elmondta, hogy a biciklis kultúra terjedésével jobb lehet Pécs levegője, a város pedig biztonságosabbá és csendesebbé válhat. Ehhez azonban az kell, hogy mindenki átgondolja, átértékelje eddigi közlekedési szokásait. Hozzátette: csodákat nem vár, de véleménye szerint az új bicikliutaknak köszönhetően nőni fog a Pécsett biciklizők száma. Kiemelte, hogy az új kertvárosi bringautak ösztönözhetik a városrészben élőket arra, hogy kerékpárra szálljanak, hiszen ezeken az utakon már könnyebben, biztonságosabban és gyorsabban eljuthatnak A-ból B-be, anélkül hogy parkolóhelyet kellene keresniük, vagy épp fizetniük kellene a benzinért.

Konkoly-Thege Júlia, a Zöld Fiatalok Egyesületének vezetője és a Város Mindenkié civil aktivistája hangsúlyozta, hogy 20 évvel ezelőtt nem volt még jellemző a biciklis közlekedés Pécsett, tehát az új bicikliutak kiépítése egyértelmű előrelépés a pécsi kerékpáros közlekedésben. Kiemelte, hogy az új kertvárosi utaknak köszönhetően a városrészben könnyebb és biztonságosabb lett biciklivel közlekedni, mivel korábban a forgalomban, forgalmas övezetekben kellett tekerniük. Mindemellett azért – folytatta – akadnak még olyan veszélyesebb szakaszok, amelyeken keresztül körülményesebb az egyes bicikliutakra csatlakozni.

– Azt gondolom, hogy ha minél több kerékpáros megy az utakon, az autósok idővel egyszerűen csak hozzászoknak ehhez, ezzel egy időben pedig kialakul a kölcsönös tolerancia és az odafigyelés is – mondta.

A cikk a „TOP-6.1.5-15-PC1-2016-00004 – Gazdaságélénkítő, iparterületek feltáró kelet-nyugati út kialakítása III. ütem: Füzes dűlő és Nyugati Ipari út összekötése” című projekthez kapcsolódó szemléletformáló tevékenység keretében készült.