Pécsi sürgősségi osztályvezető: a hajléktalanok ugyanolyan ellátásban részesülnek, mint bárki más

Cikksorozatot indítunk, melyben górcső alá vesszük a pécsi hajléktalanellátást. Ez a sokszereplős, rendkívül komplex és nehéz feladat ugyanis nagyon fontos egy jól működő városhoz. Rendvédelmi szervek, szociális feladatokat ellátó szervezetek képviselőit kérdeztük, de egészségügyi szakember és az önkormányzat is állást foglal. Az alábbiakban dr. Kanizsai Péter, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztályának (PTE KK SBO) vezetője nyilatkozik. Sőt, a mentőket is utolértük – bár nehezen – a témában. 

Kanizsai Péter azzal kezdte, hogy leszögezte: a hajléktalanok gyógyítása ugyanolyan eleme a munkájuknak, mint a nem az utcán élőké.

Az SBO munkatársai számára természetesen minden beteg egyenlő,

ha az akut probléma egy hajléktalan esetében áll fenn, ugyanúgy sürgős kezelésben részesül, mint bárki más; az állapot súlyossága határozza meg az ellátási sorrendet – mondta.

Az orvos hangsúlyozta, habár a hontalanok esetében természetesen a kihűlés jelenti télen a legnagyobb veszélyt, Pécsett ez ritkán fordul elő, náluk sokkal inkább a különböző súlyos – főleg lágyrészi és légúti – fertőzések, illetve a krónikus alkoholizmus adnak feladatot a sürgősségin dolgozóknak. Mint mondta, sajnos volt olyan is, aki több mint 200-szor került be részegen az SBO-ra, kijózanítás után pedig elhagyta a kórházat és ott folytatta az ivást, ahol abbahagyta.

– Ha mégis ki van hűlve egy beteg, akkor azonnali ellátásra szorul. A hipotermiának három fokozata van a testhőmérséklettől függően, ezek alapján más-más eljárást alkalmazunk: enyhe esetben elég csupán a melegített infúzió és a fokozatos visszamelegítés, közepes fokozatnál meleg levegő befúvása, illetve súlyos kihűlésnél speciális terápiás lépésekre van szükség.

Nagyon fontos a fokozatosság, hiszen a gyors visszamelegítésbe bele lehet halni.

A hozzánk beérkező hajléktalanokat étellel és szükség esetén tiszta, meleg ruhával is ellátjuk. Mivel nehéz az elhelyezésük, két szociális munkás is dolgozik az osztályon, akik lelkiismeretesen megpróbálnak hosszú távú segítséget nyújtani, hogy ne kerüljenek vissza a páciensek az utcára, de a Támasz Alapítvánnyal és kisebb kórházakkal is kooperálunk. A gyógyítás egyébként teljesen ugyanúgy működik, mint bárki más esetében – fejtette ki az osztályvezető.

Mit tehetnek a pécsi lakosok? 

Lapunknak az orvos azt is elmondta, a járókelőknek azt tanácsolja, amennyiben bajbajutott embert találnak az utcán, minden esetben értesítsék a mentőket. Amennyiben az illető valamilyen bódítószer hatására agresszívan viselkedik, a szakemberek eldöntik, hogy a sürgősségi vagy pedig a pszichiátriai osztályon van a helye. Továbbá azt kérte, hogy ha riasztjuk a készenléti szerveket, várjuk meg őket, vagy legalább adjunk pontos helyszínleírást, hogy ráleljenek az ellátásra váró személyre.

Azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg nagyon nagy a fertőzésveszély – nem is csak a koronavírus miatt, mert sok hajléktalan be van oltva –, így az ellátónak mindig a maga biztonságáról is gondoskodnia kell.

A mentőket is kerestük a témában, sajnos helyi szakemberrel nem tudtunk beszélni, mert központilag folyik náluk a kommunikáció. Mindazonáltal – habár konkrét kérdéseket nem küldtünk, csak megkeresést – e-mailt kaptunk az Országos Mentőszolgálat kommunikációs- és pr-vezetőjétől, Győrfi Páltól.

Azt írta: „Ha valaki egy utcán fekvő embert lát, menjen oda hozzá és az elsősegélynyújtás szabályai szerint tájékozódjon az állapotáról. Ha nem lélegzik, kezdjen újraélesztést, ha eszméletlen, megsérült, erősen vérzik, vagy más súlyos akut egészségügyi problémája van, nyújtson elsősegélyt és értesítse a mentőket. Ha életveszély nem áll fenn, de féltjük az utcán tartózkodó személyt a hidegtől, Pécsett a Támasz Alapítvány éjjel-nappal hívható számát tárcsázhatjuk, akik a szociális elhelyezésben, gondozásban segítenek.”

Hirdetés