Közéleti fórumra hívta Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő, a Baranya 2-es országgyűlési választókerület képviselőjelöltje Péterffy Attilát, Pécs polgármesterét. Pénteken délután a Művészetek Házában beszélgettek meghívottak előtt és Marton Ferenc moderálása mellett a város helyzetéről, valamint az önkormányzat(ok) előtt álló kihívásokról. Témánként csoportosítottuk, és röviden összefoglaltuk a két politikus megszólalásait.

hirdetés
Uránia Mozi

Keresztes László Lóránt bevezetőjében hangsúlyozta, rendszeresen konzultál Pécs polgármesterével a közös feladatokról, a várost érintő témákról. Hangsúlyozta, egy jelölt úgy tud kérni felhatalmazást a választóktól, ha világos programmal rendelkezik, és pontosan tudja, hogy a választási győzelem másnapján, hogyan fog hozzá a munkához. 

A pécsi önkormányzat pénzügyi helyzete

Péterffy Attila: 2021-ben a járvány, és a részben ahhoz kapcsolódó kormányzati elvonások miatt 5,77 milliárd forint hiánnyal vágtak neki az évnek. Az 59 milliárdos költségvetésből 37 milliárd a működési rész, abból hiányzik 5,77 milliárd. Nem fejlesztési források hiányoznak, az intézmények működtetéséből hiányzik ez az összeg. Bár 2020-ban is volt hiány, azt “megoldották”, de 2021-ben már kompenzációt kértek a kormányzattól. 2 milliárdot meg is kaptak, ez az összeg az iparűzési adó megfelezéséből állt össze. 3,77 milliárd még hiányzik. Benyújtottak egy 1 milliárdos REKI pályázatot a belügyminisztériumhoz, aminek a helyzete “nem reménytelen”. A reptérfejlesztés egy üzleti konstrukció: Pécs üzletrészének egy részét megvásárolja az állam, nagyjából 1,5 milliárd forintért. Ehhez egyetlen aláírásra várnak, november végéig megvalósulhat az adásvétel. Ha ez a pénz befolyik a költségvetésbe, akkor már csak 1-1,2 milliárd hiány marad, aminek megszerzésére szintén van ötletük. Nincs az önkormányzatnak 10 milliárd forintja a reptér fejlesztésére, viszont a befektetők, akikkel tárgyalnak, vagy a már betelepült cégek rendre úgy nyilatkoznak, hogy a reptér hasznos lenne nekik.

A kormánnyal változó a városvezetés kapcsolata. Vannak városok, amiket a kormány egyértelműen büntet, ilyen például Hódmezővásárhely, vannak a támogatott (fideszes) városok, Pécs pedig valahol “középen van”, egy harmadik kategóriában. Nem szereti őket a kormány, de elismeri a munkát, amit eddig elvégeztek. Szerinte azt látja a kormány, hogy az előző városvezetés tutyimutyisága helyett átlátható a munka, hiteles a városvezetés.

Keresztes László Lóránt: Nem szabadna a kormánynak különbséget tennie a városok között. Súlyos rendszerproblémák vannak. A rendszerváltás után kialakított önkormányzatiság önállóságot adott a településeknek, de az elmúlt évtizednek az önkormányzatok egyértelműen a kárvallottjai voltak, folyamatosan szűkült a mozgásterük. Fontos közfeladatokat vett el tőlük a kormány.

A világjárvány során az önkormányzatok olyan azonnali feladatellátással szembesültek, amihez többletforrások kellettek volna, ehelyett jöttek a megszorítások. 

Kötelezte például a városokat a kormány arra, hogy az iparűzési adóból oldják meg a helyi tömegközlekedést, azaz kivonult az állam erről a területről, de megtiltotta a járatok ritkítását is. A kormányváltás után ezekhez a közfeladatokhoz meg kell adni a központi forrásokat.

A vízszolgáltatás katasztrofális állapotban van országszerte, a szakmai szereplők jelezték,  az összeomlás szélén áll a rendszer, duplájára nőtt a meghibásodások száma, durván forráshiányos az ágazat, ezt is meg kell majd oldani. 

Pécsnek újra ki kell alakítania a korábbi gazdasági kapcsolatait a térségben, amihez a tömegközlekedés teljes átszervezésére lenne szükség. Egy új kormánynak ezen a téren is sok tennivalója lesz.

Gazdaságélénkítés, de hogyan?

Péterffy Attila: A pécsi önkormányzat 2019-től csak önmagára számíthat, nincs hátszele a városnak, de igyekeznek stabilizálni a város gazdaságát. Minél több befektetőre, magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtő beruházásokra van szükség, ez az egyik kitörési irány. A másik az “A” kategóriás irodaépületek kialakítása, ilyen lett például az új IH. Hasonló, sőt, ennél nagyobb szolgáltatóközpontok fejlesztését tervezik. A cél a fiatalok Pécsett tartása. 

Keresztes László Lóránt: A városnak, a környező településeknek, az egyetemnek, és a gazdasági szereplőknek olyan támogató környezetet kell kialakítaniuk, hogy akik elmentek, vissza tudjanak térni. Európában sok jó példa van erre, de kulcskérdés, hogy ehhez meg kell erősíteni az önkormányzatokat, és el kell érni, hogy nagyobb befolyásuk legyen az uniós források elosztásában a helyhatóságoknak. Lengyelországban például erősebbek az önkormányzatok, ezért hatékonyabban tudják felhasználni a központi és uniós forrásokat. 

Jó irányba indult el Pécs, pozitív fejlesztési lehetőségek előtt állunk, amit igazán a kormányváltás indíthat be.

Legfontosabb tényező: az egyetem

Keresztes László Lóránt: Pécs városában az egyetem miatt hatalmas potenciál van, el kell érni, hogy újra növekedjen a hallgatói létszám, ami az utóbbi években erőteljesen csökkent. 

A modellváltásnak hazudott kiszervezési folyamat elindult a PTE-n. Nem véletlen, az egyetem költségvetése 110 milliárdos, dupla akkora, mint a pécsi önkormányzaté. 6-7000 munkavállalójával a PTE a régió legnagyobb foglalkoztatója. Kiszervezték egy vagyonkezelői alapítványba, élén politikailag elkötelezett szereplők állnak. Megalapozatlan indoklással történt mindez. Az Európában működő nagy, tekintélyes egyetemek nagy része állami. Meg kell teremteni ismét az egyetemi autonómiát, és el kell érni, hogy újra a magyar emberek tulajdona legyen az egyetem.

Péterffy Attila: Egyetért azzal, amit Keresztes elmondott. Az egyetem a legfontosabb tényező a városban. Ha Pécs szeretné a régióvezető szerepét megőrizni, ahhoz egy nem politikai alapon működő egyetemre, fejlesztés- és tudományorientált intézményre van szükség. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a városvezetés és az egyetem között, de amikor megkezdődött az egyeztetés, még nem a kuratórium állt az intézmény élén.

Több forráshoz jutnak rövidesen az egyetemek, mint egy-egy nagyváros.

Keresztes László Lóránt: Aggasztó, hogy  kuratórium magához vonja a legfontosabb jogköröket. A szenátus csak véleményezési jogot kapna a költségvetés esetében. A szenátusnál és a rektornál kellene hagyni ezeket a jogokat. 

Nem elég a kétszer 15 százalékos béremelés, rendezni kell a kutatói béreket. Ha komolyan vesszük, hogy a tudás a jövő kulcsa, akkor a kutatókat anyagilag meg kell becsülni.

Orbánék az európai újjáépítési alapból hatalmas forrást ígértek korábban az egyetemeknek. Azt mondták, aki a modellváltásból kimarad, az ebből is kimarad, ami nyílt zsarolás volt. Közben azonban kiderült, nem fog megérkezni ez a hatalmas forrás.

Stadion, akvapark + zöld ügyek

Péterffy Attila: Az új pécsi futballstadionról: ragaszkodnak ahhoz, hogy csak zöld megoldásokat alkalmazó, városi támogatást nem igénylő fejlesztések valósuljanak meg. Hónapokat töltöttek el azzal, hogy olyan koncepció jöhessen létre, ami nulla forintos önkormányzati hozzájárulást eredményez. Fontos, hogy az új stadion más funkciókra is alkalmas legyen.

Akvapark: Fenntarthatónak kell lennie, ha nem tud az lenni, nem építik meg.

Bevezetik az okosparkolást a belvárosban. 

Keresztes László Lóránt: A fenntarthatóság azt jelenti, hogy a környezet kérdéseit mindig figyelembe vesszük, ennek nincs alternatívája. Az éghajlatváltozás hatásai már most látszanak, a gondolkodásunkat meg kell határozni annak, hogyan tudjuk ezt kezelni, megváltoztatni. 

A közszolgáltatások, például a vízbázisok védelme kiemelt fontosságú. Ki kell találni, hogyan reagálunk az extrém időjárási hatásokra. A légszennyezés csökkentése érdekében a tömegközlekedés fejlesztése nagyon fontos, folytatni kell a zöld busz programot, még nagyobbakat kell lépni, mint eddig. A Bodára tervezett radioaktív hulladéktárolóról: ezt sehol a világon nem oldották még meg. A társadalmi és gazdasági adottságokat is figyelembe kell venni. A zöld gazdaságban hatalmas potenciál van, ezt Pécsnek is ki kell aknáznia a jövőben.