Tragikus szerelem: halálos beteg feleségnek épült a mecseki pihenő

A Tettye felett emelkedő Ilonka pihenő megható története más fénybe helyezi a turisták és a pécsiek által is kedvelt gyönyörű emlékhelyet.

hirdetés
Uránia Mozi

A mecseki parkerdő éke

Az 1891. április 30-án megalakult Mecsek Egyesület tagjainak és támogatóinak célja a kezdetektől fogva az, hogy közelebb hozzák a Mecseket a pécsiekhez és a Pécsre látogató turistákhoz. Kezdődött ez azzal, hogy az egyesület a város fölötti szőlők között turistautakat épített, amiken a városiak könnyen fel tudtak jutni a hegyre és az erdőbe. Ekkor kezdődött a Mecsek parkerdővé alakítása, mely „erdőbútorok”, azaz padok, menedékházak és turistapihenők megépítésével folytatódott évtizedeken át.

A Mecsek legszebb pihenője (forrás: Régi Pécs)

Fontos tudni, hogy ezek az építmények közadakozásból, vagy egy-egy természetbarát pécsi család hagyatékából épültek és emléket állítanak azoknak, akik kötődtek a hegyhez, a mecseki erdőkhöz. Dr. Kenessey Aladár sebész, szemész, Érdemes Orvos, a pécsi szemklinika alapítója és a református egyház főgondnoka ilyen ember volt. Neki köszönhetjük a Mecsek megannyi pihenőhelye közül a legszebbet és a legérdekesebbet, az 1934-ben épült Ilonka pihenőt.

Ahol meg lehet pihenni, ahol lehet elmélkedni

Az enyhe félkörívben kialakított klasszikus dór oszlopairól híres pihenő távol áll a megszokott mecseki pihenőhelyek bástyáinak, kőpadjainak képétől, ezért is nehéz elfelejteni látványát. Az Ilonka pihenőt terveztető sebész (a terveket Hoffmann László építész készítette) célja a nem mindennapi és Pécsett szinte alig látható „görögös” stílussal az volt, hogy a hely szervesen illeszkedjen a város akkor már észrevehető és érezhető mediterrán hangulatába.

Franciaországból hozott ajándék Pécsnek (forrás: Régi Pécs)

A Tettye felett emelkedő oszlopos pihenő története akár egy romantikus regényben vagy filmben is megállná a helyét. Az orvos saját elmondása szerint a pihenő ötletét feleségével, Szántó Ilonkával találta ki akkor, amikor egyszer kettesben Versailles-ban jártak. A palota mellett egy görög oszlopsorral körbevett padon ülve beszélgettek az idő múlásáról, a történelemről, és kapcsolatukról, dr. Kenessey Aladár pedig ekkor határozott úgy, hogy egy hasonló, elmélkedésre, testi-lelki megpihenésre használható helyet építtet szeretett városában.

Egy örök szerelem emléke

Pécsre hazatérve az első dolga az volt, hogy megfelelő helyet keressen az általa megálmodott pihenőhelynek. Sokáig nem kellett keresnie, az akkoriban kiépülő és szépülő Tettye feletti hegyen meg is találta azt. A helyszín felkutatásában és a pihenő terveinek elkészítésében Nendtvich Andor, Pécs akkori polgármestere is segédkezett neki.

Dr. Kenessey Aladár katonai ezredorvos is volt

A pihenő 1934-es építésekor felesége azonban már beteg volt. A sebész felesége emléke előtt tisztelegve vésette fel az építményre: Ilonka pihenő. Szántó Ilonka 1937-ben halt meg, mindössze 57 éves volt. A sebész és szerelme 38 éven át éltek boldog házasságban. Dr. Kenessey Aladár felesége halál után egy évvel adta ki – ahogy mondta – „első és egyetlen” verseskötetét, melynek azt a címet adta, hogy „az Ő tiszta emlékének”. A kötet ma már nem létezik, szerelmükre viszont mindig emlékeztet a Mecseken álló – a 2000-es évek elején felújított – pihenő, ami így tulajdonképpen egyben egy emlékmű is.

Egy szerelem emléke

Dr. Kenessey Aladár 99 éves korában – a város akkori legöregebb polgáraként –, 33 évvel felesége halála után halt meg. 88 évesen még operált.

Forrás: Baronek Jenő, Pécsi Története, Pécs Lexikon