A mecseki sárkány legendájával számos helyen találkozhatunk. A pécsiek számára talán a legközelebb a Tettyei Mésztufabarlang van, ami már megnyitotta kapuit. De érdemes egy kicsit messzebbre is elbarangolnunk. Orfűnél ugyanis számtalan helyen találkozhatunk a konok sárkány legendájával, sőt ha egy kis szerencsénk van, akkor még hallhatjuk is a hangját.

A Tettyei Mésztufabarlang több mit száztíz évvel ezelőtt, 1906-ban föld alatti vidámparkként működött, ahol sárkányokkal ijesztgették a látogatókat. Az akkoriban „Pokol kapuja” néven ismert pécsi látványosságnak gyorsan híre ment. De a sárkány legendája  még napjainkban is lázban tartja a túrázókat.

Az egyik ilyen legenda Orfűhöz köthető, ahol állítólag élt egy sárkány. Az elmondások szerint, ha nem a barlangjában volt, rabolt és fosztogatott, az ott élők féltek tőle. Egy napon azonban hatalmas vihar támadt, megmozdultak a Mecsek sziklái és egy óriási sziklatömb begördült a sárkány barlangja elé – meséli a legendát Völgyi Sándor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őre.

A sárkány pedig bent rekedt és hatalmas morgásba kezdett, amit persze a környékbeliek is meghallottak. De a sárkány már nem tudott kijönni többé, örökre a Mecsek barlangjaiban rekedt.

A legenda szerint a sárkány még most is a Mecsek barlangjaiban él, sőt, olykor a hangját is hallatja

Az orfűi sárkány mítoszának magyarázata

Persze létezik a történetnek egy hétköznapibb, tudományos tényekkel alátámasztható magyarázata is, bár ez valószínűleg nem tartaná ennyire lázban a helyieket. Ez pedig nem más, mint Orfű és Abaliget elhelyezkedése. A települések ugyanis mészkő alapkőzetre épültek, és ezek alatt kiterjedt barlangrendszer található.

Mini gejzír az orfűi Sárkány-kútnál

– Ha a barlangrendszer hirtelen megtelik vízzel, például egy hóolvadás után, akkor ez okoz olyan hanghatást, morajlást, ami aztán a legenda szerint a sárkány hangjának tudható be – meséli Völgyi Sándor. A természetvédelmi őr hozzáteszi: ennek látványos része, mikor a barlangrendszerbe bekerülő víz olyan nagy erővel tör fel a felszínre, hogy az Orfűnél található Sárkány-kútnál mini gejzír alakul ki.

A Sárkány legendáját még mindig őrzik a helyiek, megjelenik például a helyi elnevezésekben is. Orfűnél található a Sárkány szakadék, illetve ennek aljában a Sárkány-forrás, ami szintén a legendához köthető.

Ez a szökőárjelenség azonban egyre ritkább, hiszen egyre kevesebb hó és eső hull a hegyekben, így kevesebb víz van a karsztüregekben is.

Sokáig vizsgálták is a forrást

A különleges jelenséget és a jelentős hírnévvel rendelkező időszakos karsztforrást, azaz a Sárkány-kutat egyébként sokáig vizsgálták, folyamatosan figyelték, hogy vajon milyen rendszeresen ad vizet. A műszerek azt állapították meg, hogy a forrásnak teljesen önálló, sajátos működése van. A triász mészkőben kialakult, nem feltárt szifonrendszerben a karsztvíz olyan szinteket érhet el, melynek következményeként időszakosan megindulnak a vízkitörések. A kifolyások igen intenzíven indulnak meg, majd fokozatosan csökkenő tendenciára váltanak. Működésük huzamossága is egyedi, pár perctől akár napokig tartó is lehet, így hidrogeológiai szempontból igen ritka természetes jelenség.

Aki pedig látni is szeretné a sárkányt, a Tettyei Mésztufabarlangban megtekintheti, hiszen 1906 óta a legendához is köthető, papírsárkánnyal ijesztgetik a látogatókat

Hirdetés