Illés felfüggesztette a MAL tevékenységét – Frissítve!

Ökológiai katasztrófának minősítette a környezetvédelmi államtitkár az ajkai térségben történt vörösiszap-áradást, mely már több település növényzetét kipusztította, veszélybe került több ezer ember, a Marcal folyóba ömlött szennyezőanyag a Rábát és a Dunát is veszélyezteti.

Illés Zoltán a Veszprém megyei Kolontár településen kedd reggel, a védelmi bizottság ülésének kezdete előtt az MTI tudósítójának azt mondta: még mindig ömlik az ajaki timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójának hétfő délutáni gátszakadása nyomán a kiáramló vörösiszap, ezért az már nemcsak Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely települést és ezek lakosságát, élővilágát veszélyezteti, hanem egy 40 négyzetkilométeres területet.

Megpróbálják elzárni a megsérült zagytározót, honvédségi helikopterekkel semlegesítő folyadékot juttatnak a Marcal folyóba, illetve több száz tonna gipszet öntenek a még hömpölygő iszaplavinába – tette hozzá.

A környezetvédelmi államtitkár kijelentette: a katasztrófahelyzet kezelésének még csak elején vannak, ugyanis az enyhén radioaktív szennyeződést össze kell gyűjteni, meg kell semmisíteni és meg kell akadályozni a térség teljes ökológiai katasztrófáját.

Frissítve (10:57)

A kormány veszélyhelyzet kihirdetését rendeli el Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területeire a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt. A Belügyminisztérium kedden az MTI-vel azt is közölte, hogy délutánra összehívják a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülését a további kormányzati döntések meghozatala érdekében.

Hangsúlyozták, hogy a kormány és az érintett szervek folyamatosan kézben tartják, kezelik a védekezést és a helyreállítást.

Frissítve (11:03)

A Magyar Nemzet Online információi szerint újabb gátszakadás történt Kolontárnál kedd délelőtt, a tározóból ömlik a vörös iszap, azonnal megkezdték az emberek kimenekítését a településről. Mintegy 50-100 ember a templom körüli dombra, a település legmagasabb pontjára menekült. Egy nő a helyszínen rosszul lett, őt a mentők most élesztik újra. A polgármesteri hivatalból a dombra menekültek a védelmi bizottság ülésén részt vevők is.

Frissítve (11:07)

Általános halászati és horgászati tilalmat rendeltek el kedden a Marcal, a Rába és a Mosoni-Duna egyes szakaszaira az Ajka térségében bekövetkezett, vörösiszap-szennyezéssel járó környezeti katasztrófa miatt – közölte a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja az MTI-vel.

A Marcal folyón a Rába-torkolatig, a Rábán a Marcaltól a Mosoni-Dunába való betorkollásig, a Mosoni-Dunán pedig a Dunába történő betorkollásig terjedő szakaszra rendelt el halászati és horgászati tilalmat a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága. A halászati tilalom visszavonásig érvényes.

Frissítve (11:10)

Megpróbálják megakadályozni a vízügyi szakemberek, hogy a Marcalba ömlött vörösiszap elérje a Mosoni-Dunát – közölte a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság veszprémi szakaszmérnöke az MTI-vel. Kovács László elmondta, hogy a Marcal vízébe keveredett szennyezés még nem érte el Mersevátot.

A vízügy szakemberei Győrnél felkészültek a szennyezés fogadására, és megpróbálják megakadályozni, hogy az eljusson a Mosoni-Dunába. A szakaszmérnök hozzátette: ahhoz, hogy ez sikerüljön, szerencse is kell. A Torna-patak visszatért medrébe, újabb árhullám nem várható. A mederben jelenleg nagy mennyiségű szennyezett víz folyik.

Kovács László elmondta, hogy a kármentesítés részeként, a lúgos kémhatás csökkentésére savasító gipszet öntenek Kolontár belterületén és a település felett a folyóba, mert még mindig nagyon nagy a szennyezés töménysége.

Ilyen mértékű katasztrófára emberemlékezet óta nem volt példa, ezért megbecsülni sem lehet mekkora a kár – közölte a szakmérnök. Hozzátette: most a meder helyreállítása a legfontosabb feladat, mert Kolontáron a víz vasbeton hidat, autókat sodort a Tornába.

Frissítve (11:15)

Nem történt újabb gátszakadás az ajkai térségben – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a Veszprém megyei ügyelet jelentésére hivatkozva kedden az MTI-vel. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) az MTI-hez eljuttatott közleményében szintén cáfolta a második gátszakadásról szóló információkat.

Az MTI tudósítója korábban a helyszínről azt jelentette: a Kolontáron tartózkodókat a templom melletti dombra terelték, csakúgy, mint a védelmi bizottság éppen ülésező tagjait, arra hivatkozva, hogy újabb gátszakadás történt.

A védelmi bizottság éppen ülésezett a polgármesteri hivatalban, amikor a katasztrófavédelmi szakemberek közölték: azonnal el kell hagyniuk az épületet és magaslati pontra kell menekülniük. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, a védelmi bizottság tagjai, a rendőrség vezetői a templom dombjára húzódtak az újabb árhullám elől. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) később közölte, hogy szerencsére mégsem szakadt át a gát.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti egyik tározójának a gátja hétfőn szakadt át, eddig egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést – Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely – öntött el.

Frissítve (11:17)

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt ígérte, hogy az állam is hozzájárul az ajkai térségben bekövetkezett katasztrófa okozta károk enyhítéséhez; a politikus erről a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) konferenciáján beszélt kedden Budapesten.

Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke közölte: ahogy megközelíthetőek lesznek a vörösiszappal elöntött települések, a biztosítók megkezdik a kárfelmérést, majd a kifizetést is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte a károsultak jelentős hányadának nincs lakásbiztosítása. A szövetség elnöke úgy véli, a katasztrófákat adóbevételekből nem lehet kezelni, ezért az állam és a biztosítók együttműködésére van szükség.

Frissítve (11:58)

Minden létező segítséget megad a kormány az ajkai térségben kialakult ökológiai katasztrófa felszámolásához, azonban a költségeket az azt okozó cégnek kell állnia – jelentette ki a környezetvédelmi államtitkár az MTI-nek Kolontáron kedd délelőtt, a védelmi bizottság ülését követően. A tejes kárfelszámolás meghaladhatja a tízmilliárd forintot, és hónapokig eltarthat – mondta az államtitkár.

Illés Zoltán azt mondta: „nem megalapozott információk szerint” off-shore cég áll a katasztrófát okozó vállalkozás mögött, és ha csődeljárást kezdeményeznek önmaguk ellen, akkor az már bűncselekmény. Megjegyezte, a katasztrófa kapcsán már megindult a rendőrségi vizsgálat.

Hozzátette: meg kell akadályozni, hogy a térség élővilága kipusztuljon, a szennyeződés pedig az ivóvízbe, illetve száradása után rákkeltő anyagként az emberek szervezetébe jusson. A legfontosabb feladat, hogy a 30-50 méter magas tározót megtámasszák, az iszapömlést megállítsák – mondta. Illés Zoltán szerint fennáll a veszélye, hogy további tározók is megsérülnek. A következő nagy feladatnak az enyhén radioaktív szennyeződés összegyűjtését és megsemmisítését nevezte.

Illés Zoltán közölte: a teljes költséget a kárt okozó cégnek kell állnia, de ha ehhez nincs elegendő tőkéje, akkor a magyar államnak kell azt biztosítania, vagy az Európai Unió támogatását kell kérni. Ennek érdekében már fel is vette a kapcsolatot Áder Jánossal, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagjával.

A környezetvédelmi államtitkár kijelentette: törvénymódosítást kezdeményez, hogy a veszélyes anyagokat tároló cégek kötelezően fizessenek biztosítást, ugyanis a bizosítékhagyást nem tartja elegendőnek. Véleménye szerint így a jelenlegi 800-1000 ilyen tevékenységgel foglalkozó cég “megtisztulhat”, és ha csak 15-20 vállalkozás marad, azokat könnyebb lesz ellenőrizni.

Frissítve (14:18)

Azonnali hatállyal felfüggesztette a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelői tevékenységét a környezetvédelmi államtitkár; Illés Zoltán egyúttal utasította a céget a megsérült tározó helyreállításra. Az államtitkár Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően az MTI tudósítójának azt mondta: a hétfő délutáni baleset óta a cég továbbra is folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.

Hirdetés