Bár az elmúlt években csúcson volt a gyöngybaglyok baranyai állománya, több külső tényező miatt idén jóval kevesebb fióka kelt ki a tojásból.

Mivel az utóbbi két évben a mezei pockok állománya folyamatosan növekedett, és az előző tél is enyhe volt, nagyon magas volt Baranyában a gyöngybaglyok száma is – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírleveléből.

Idén azonban a pocokgradáció összeomlott, így az élelemhiány okán a bagolypárok egy része nem is kezdett költésbe. Főként a megye dél-keleti részén található fészkelőhelyek esetben volt volt megfigyelhető ez a jelenség. Ráadásul az idei tavasz hűvös is volt – ez pedig a költések sikerességét befolyásolta negatív irányban.

Sokatmondó adat, hogy a templomtornyokba kihelyezett 159 költőládából idén csupán 94-et foglaltak el a madarak, ez mindössze az összes láda alig 60 százaléka. Idén összesen 82 pár gyöngybagoly, 17 pár macskabagoly és 8 pár vörös vércse költését tudták megfigyelni a megyében a szakemberek.

Arról, hogyan lehet segíteni a baglyok biztonságos költését, lapunk is írt már korábban:

Kell a segítség, hogy biztonságban költhessenek a hazai baglyok

A térségben ritka példányt mentett meg egy lelkiismeretes autós
November 22-én, Sellye és Bogád egy autós bukkant rá az út szélén imbolygó bagolyra. Mivel az állat kába volt, és nagyon szelíd, befogta azt, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik drávafoki önkénteséhez szállította. Mivel az önkéntes korábban ilyen fajjal még nem találkozott, képek alapján sikerült a szakértőknek beazonosítani az állatot, amely egy Magyarországon, kiváltképp Baranyában ritkán előforduló uráli bagoly volt. Baranya megyében ez volt a második regisztrált előfordulása, még egy 2013-as eset mellett. Szerencsére nem volt komoly baja a Sellye mellet talált pédánynak, amit valószínűleg egy autó sodorhatott el, de megúszta egy agyrázkódással a találkozást. Néhány napig a Szigetvári Madármentő Állomáson vigyáztak rá, majd visszaengedték a szabadba. A faj elsősorban az északi erdőségek lakója, de fészkel a Dinári-hegységben is. Magyarországon az Északi-középhegységben 200-250 párra becsülik költő állományát. Egyes években ősztől tavaszig inváziószerűen jelenik meg a domb- és síkvidéki területeken. Valószínűleg most is ilyen invázióról van szó, mert az ősz folyamán több helyen is megfigyelték magányos példányait az országban.

Egy sötétbarna uráli baglyot a közelmúltban egyébként az M6-os autópályán is elsodort már egy kamion. A csodával határos módon az esetet túlélő madárról a PécsMa is beszámolt akkor.

Az ritkaságszámba menő uráli bagoly, amely túlélte a gázolást

A fészkelő gyöngybaglyok száma a tavalyihoz képest 7 párral csökkent. Ez azonban
nem az állomány tényleges fogyatkozását jelenti, hisz számos költőládát rövidebb-hosszabb ideig foglaltak a baglyok, tehát jelen voltak a fészkelőhelyeken, csak kihagyták a költést. Inkább növekedhetett az állomány, amit az is erősít, hogy 15 olyan költőládában neveltek fiókákat a szülőmadarak, melyek tavaly nem voltak lakottak – derül ki a hírlevélből.

A  második költések azonban csaknem teljesen elmaradtak idén. Mindössze 3 pár vállalta be a második költést, ez az összes pár alig 4 százaléka. Míg 2020-ban ez az arány 37 százalékos volt, addig 2019-hez képest még nagyobb a visszaesés, akkor ugyanis a párok több, mint fele másodszor is költött.

A költések sikeressége is jócskán elmarad az elmúlt évekéhez képest. Most összesen 280 fióka repült ki – tavaly ennek a több, mint a kétszerese. A macskabaglyoknál csupán 11 sikeres költés volt idén (összesen 33 kirepült fiókával), míg a vörös vércsék 8 költési próbálkozásából csupán 1 volt sikeres ebben az évben.

Még Flash is megirigyelné a belorusz vörösbegyet
Bár már októberben történt az eset,  mégis megér egy kalapemelést a kis fehérorosz vörösbegy esete! A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson ugyanis egy Fehéroroszországban jelölt vörösbegy akadt a hálóba. Már önmagában azért is érdekes a sztori, mert ez volt Magyarországon az első olyan befogott vörösbegy, amely belorusz gyűrűvel volt jelölve. Az igazi különlegesség azonban csak ezt követően derült ki. A sumonyi befogása előtt csupán 10 nappal ugyanis még a 887 km-re lévő Vísokoe nevű településen kapta meg a gyűrűjét. Közel 89 km/napos sebesség a csupán 15 grammos kismadártól? Azért ez nem semmi!