Hirdetés

Újabb fake news híradóval jelentkezett a Pécs Jövője Frakciószövetség. Mint ismert, a városvezető frakciószövetség hetente összegyűjti, miről nem mondtak igazat a helyi fideszes politikusok és médiumok. Az elmúlt napok terméséből válogatva ezúttal azt mutatják be, milyen eszközöket használnak fel a Fideszhez közeli lapok ahhoz, hogy megtévesztő híreik valóságosnak tűnjenek. A közleményt az alábbiakban változtatás nélkül közöljük. 

Így ismerjük fel az álhíreket!

1. Tények összefüggés nélküli összekapcsolása

A ferdítés egyik alapeszköze, amelyben két, önmagában igaz hírt úgy igyekeznek összekapcsolni, hogy azzal már valótlanságot sugalmaznak.

Ilyen volt a kisebbik pécsi NER-lap aljegyzőről szóló cikke a héten. Ebben kifejtik, hogy az aljegyző levelet kapott egy hatóságtól (ami igaz), és hozzáteszik azt is, hogy a Polgármesteri Hivatal új aljegyzőt keres (ez is igaz). A két témát viszont valótlan indokkal kapcsolják össze. Így azt a látszatot keltik, mintha azért kellene a hivatal vezető dolgozójának távoznia, mert egy hatósági levél címzettje volt.

Persze, a kisebbik helyi NER-lap sokat próbált kreatív munkatársa eleget ült már a bíróságon hasonló perek miatt ahhoz, hogy kellően óvatosan fogalmazzon, így kérdésként fogalmazza meg megtévesztő állításait, amellyel olyan összefüggést sejtet, amit feltehetően még ő maga sem vesz komolyan.

A felületes olvasót ezzel meg lehet ugyan téveszteni, de a valóság ettől még az marad, hogy a polgármesteri hivatal azért keres új aljegyzőt, mert a szakmai munkája miatt magasrangú állami kitüntetés mellett 2021-ben Városháza emlékéremmel is elismert aljegyző egyszerűen nyugdíjba vonul.

2. Feltételes mód

Gyakran használt, megtévesztésre kiválóan alkalmas eszköz, amikor egy lehetőséget, csak azért, mert felmerült, úgy mutatnak be, mintha az BIZTOSAN meg is valósulna.

Ugyanennek az online (ál)hírportálnak a munkatársa jegyzi a cikket, amely a közvilágítás lekapcsolásának lehetőségéről és a sötétbe burkolódzó város rémképéről értekezik. A cikk szerzője szerint azért, mert a kormány megteremtette a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok saját rendeletben szabályozzák a közvilágítás időtartamát, illetve mértékét, már Pécsett is „jöhet a sötétség.”

A valóság ezzel szemben az, hogy a pécsi önkormányzat baleset-megelőzési és közbiztonsági okokból nem tervezi a közvilágítás korlátozását. Ezt egyébként a területért felelős alpolgármester háromszor is elmondta azon a – cikk megjelenését napokkal megelőző – sajtótájékoztatón, ahol az energiatakarékossági intézkedéseket mutatta be az önkormányzat, és ahol a cikket jegyző újságíró személyesen is jelen volt. Úgy tűnik, vannak szerkesztőségek, ahová nem csak jöhet, hanem már meg is érkezett a sötétség…

3. Névtelen vádaskodás

Névtelenség = hiteltelenség, kell ennél több magyarázat?

Névtelen levélben vádaskodik egy „bennfentes” a Pécsi Közterület-felügyelet nemrég kinevezett új vezetője ellen – a nagyobbik NER-lap kapva kapott az alkalmon, hogy cikket szenteljen az így erősen megkérdőjelezhető problémának. Az anonimitás mögé rejtőző levélíró mondatait kritika nélkül idézik, még a legalapvetőbb tényellenőrzést sem hajtják végre állításaival szemben.

A valóság a leírtakkal szemben az, hogy a Pécsi Közterület-felügyelet korábbi vezetőjét nem munkatársai lejáratása miatt, hanem egy ellene indult nyomozás okán mentették fel állásából, mivel a vonatkozó törvény előírásai miatt ez kötelező volt. Az új vezető pedig minden erejével igyekszik újjászervezni és hatékonyabb működésre késztetni a jelek szerint korábban magára hagyott szervezetet.

4. Pontatlan forráshasználat

„Felületes” forráshasználat révén tévesztik meg az olvasót: olyan példát állítanak, amely nem igaz. De ez csak akkor derül ki, ha valaki veszi a fáradságot, és utánanéz.

Abban sincs köszönet, ha megjelölik a forrást, erre a rendkívül aktuális online szerkesztőség egyik múlt heti cikke a legjobb példa. Szerintük ugyanis az önkormányzatnak kellene segítséget nyújtani egy állami cég, a posta egyes hivatalainak bezárása ügyében. Pozitív példát is igyekeznek állítani: a székesfehérvári polgármesterét, aki a cikk által idézett Facebook-poszt szerint egyeztet a posta vezetésével.

Ezzel szemben a valóság – a poszt értő olvasása alapján bárki számára világosan – az, hogy Cser-Palkovics András fideszes politikusokkal egyeztetett, és megkereste ugyan a posta vezetését a hivatalok bezárása ügyében, de válaszra sem méltatták. Ahogy egyébként Péterffy Attilát sem, pedig Pécs polgármestere idejekorán egyeztetést kért a Magyar Posta vezetőitől, de mindmáig nem kapott választ.

5. Elhallgatás

Triviális, ám hatásos eszköz: ha olyasmi történik, ami kellemetlen, akkor azt egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Amiről nem tudnak az olvasók, az nem fáj. Amíg ki nem derül.

Hiába az általános főtéri jólértesültség, a Széchenyi téri történésekre mindig érzékenyen reagáló, „buborékmentes” szerkesztőség figyelmét valamilyen rejtélyes okból elkerülte az elmúlt évek egyik legnagyobb létszámú pécsi tiltakozása. Az oktatás helyzetének javítása érdekében szervezett csütörtöki fáklyás felvonulásról annak ellenére sem sikerült beszámolniuk, hogy csaknem kétezren vettek rajta részt a városközpontban.

Hirdetés