Szétlopott, megcsonkított Pécset hagytak maguk után

Idén augusztusban pontosan 100 éve annak, hogy Pécs és Baranya felszabadult a szerb megszállás alól. Az első világháborút követő, kevéssé ismert sötét időszak lezárultára centenáriumi katonai hagyományőrző felvonulással emlékeznek meg a városban augusztus 22-én. Az ünnepség előtt azonban fontos röviden felidézni, hogy mi is történt egy évszázada.

1918. november 13-án Belgrádban az antanthatalmak – akiket a francia Henrys tábornok képviselt – és Živojin Mišić szerb főparancsnok aláírta a „belgrádi egyezményként” ismert katonai megállapodást az akkori magyar kormánnyal: létrejött a fegyverszünet, ami a „Nagy Háború” lezárását jelentette, valamint kijelölték a demarkációs vonalat. Még aznap megérkezett az első szerbekkel teli vagon Baranyába, másnap pedig Pécsre is. Ebből kifolyólag nem véletlenül feltételezhető, hogy a megszállás terve már korábban, az egyezmény előtt megfogalmazódhatott.

A Pécsre bevonuló Nemzeti Hadsereg áthalad az Árpád-tetőn emelt diadalkapu alatt (forrás: történelemportál.hu)

A megállapodás szerint az elfoglalt területen megmaradhatott a már működő magyar közigazgatás, melyet elméletben a megszállóknak is tiszteletben kellett volna tartaniuk, akiknek a tisztsége egyébként papíron csak a rendfenntartásra korlátozódott.

Csakhogy a szerbek egy éven belül, apránként elkezdték megszervezni a saját, megyei szintre kiterjedő polgári közigazgatásukat.

1918. november 25-én, Újvidéken gyűlést tartottak, ahol kimondták, hogy Baranya, Bánát és Észak-Bácska többé nem tartozik Magyarországhoz, nem sokkal később pedig megalakították a Nemzeti Igazgatóságot (Narodna uprava), ami kiterjesztette hatalmukat a birtokba vett területekre:

  • megszervezték a közigazgatást,
  • önkényesen neveztek ki hivatalnokokat,
    saját rendfenntartó erőket vezényeltek ki, betiltva a magyar nemzetőrség tevékenységét,
  • míg a magyar tisztviselők közül csak azok maradhattak hivatalukban, akik esküjüket a délszláv államra tették le.

Az 1920-as trianoni békediktátum nem csak a pécsi magyarokat érte sokként – akik a szerb megszállás alatt nem is tudtak sokat az országhatárokat átíró szerződésről –, hanem a megszálló szerbeket is, hiszen a diktátumban foglaltak értelmében határidőt kaptak a kivonulásra: 1921 augusztusának végéig el kellett hagyniuk a párizsi határozat által Magyarországnak megítélt mai Baranya megye területét. Ezt nyilván nem olyan szívesen tették meg.

A magyar csendőrség megérkezik Pécsre (forrás: történelemportál.hu)

Baranya kiürítésének tervét a nagyhatalmak budapesti képviselői már 1921. július 2-án elkészítették, annak végrehajtását azonban elodázta néhány történés. Időközben ugyanis egy Pécsett szervezett gyűlésen Dobrovits Péter szerb-német származású festő vezetésével kikiáltották a Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaságot, amit egy olyan demokráciaként képzeltek el, amit a szerbektől akár fegyverrel is meg kell védeni. Ezzel egy időben a szerb katonai vezetés is ellenállást tervezett a kiürítést vezetők ellen, de ebből nem lett végül semmi. Korábban pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a jelentős számú pécsi bolsevik bevándorlóközösséggel próbált meg szövetkezni azért, hogy ne kelljen távozniuk Pécsről és Baranyából.

A Baranyai Szerb-Magyar Köztársaságot kikiáltó hirdetmény

A városvezetést a megszállók végül 1921. augusztus 20-án, a megyei közigazgatást pedig augusztus 21-én adták át hivatalosan a magyar kormánybiztosoknak, miután megtudták, hogy a megyébe érkezik Horthy Nemzeti Hadserege. A pécsi bányáknál 21-én jelentek meg a magyar csendőrök, a Nemzeti Hadsereg csapatai pedig 22-én Árpádtetőn keresztül vonultak be Pécsre, mialatt a szerbek 33 hónapnyi megszállás után végre kivonultak a városból, majd a megyéből.

A bevonuló magyar csapat a pécsi Széchenyi téren (forrás: történelemportál.hu)

Az persze egy dolog, hogy kivonultak, az viszont egy másik, hogy mit hagytak itt.

A szerb uralom Pécs és környéke számára ugyanis óriási gazdasági csapást jelentett. Egy Nendtvich Andor, Pécs polgármestere által készített jelentés szerint a kár, amit a szerbek a városnak okoztak, hozzávetőlegesen 60 millió korona volt (ami több mint 200 milliárd forintnak felel meg). A szerbek kivonulás címszó alatt szétlopták és megcsonkították Pécset. Tételesen:

  • kipakolták a Hamerli gépgyárat,
  • kifosztották a pécsi sörgyár pénztárait,
  • gépeket, eszközöket, értékes ipari tárgyakat-elemeket nyúltak le,
  • több vonatvagonnyi Zsolnay-porcelánt, pécsi dohányt, pécsi sört, pécsi bőrterméket loptak el,
  • csődbe taszított kis- és nagyvállalatokat hagytak maguk után,
  • a majdhogynem lenullázott állapotban hagyott városban az Osztrák-Magyar Bank felszámolta fiókját, a Pécsi Takarékpénztár pedig a számítások szerint 740 ezer korona veszteséget szenvedett.

A megszállásról és annak végéről léteznek 1921-es felvételek, amelyeknek egy részét ide kattintva tekinthetik meg. 

Forrás: Pécs Lexikon, Rubicon, történelemportál.hu, elsővilágháború.com


Korábban írtuk:

100 éve szabadult Pécs a szerb megszállásból