Lesz Nemzeti Emlékezet Bizottsága?

A kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása lesz a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladata. Létrehozását pénteken törvényjavaslatban kezdeményezte Navracsics Tibor igazságügy-miniszter. A kormány lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák megfigyelőik nevét.

hirdetés

Az indítvány szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága minden más szervezettől független, önálló költségvetési szerv lesz és tevékenységének eredményéről átfogó jelentést tesz közzé. A kormány a sarkalatos törvényben azt is kikötné, hogy költségvetése nem csökkenthető.

A testület – amely a tervezet alapján a kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat – öttagú lenne, elnökét és két tagját az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel, míg egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevezhetne meg. Megbízatásuk kilenc évre szólna és egyszer megújítható lenne. A parlament által választott tagokra eseti bizottság tehet javaslatot.

Kikötés, hogy a tagok – akiknek jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írnak elő – egyike sem születhetett 1972. február 14-ét megelőzően, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor.

A bizottság tagjai – tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül – keresőtevékenységet nem folytathatnának. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnének.

Az indítvány alapján a bizottság feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében, így büntetőeljárást is kezdeményezhet. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak – a diktatúra működésével összefüggő – személyes adatainak közzétételére is, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek.

A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lennének felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy vélemény miatt.

A testület munkáját egy hivatal segítené, amelynél nem dolgozhatnának olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárnák a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnának a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.

A javaslat emellett lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarniuk.

Szintén lehetővé válik, hogy a hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsolatok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a törvényjavaslat célja megfordítani azt az állapotot, hogy a jogszabályok a rezsim áldozataival szemben az ügynökök irányítóinak nyújtanak védelmet.

A tárca közlemény szerint a bizottság létrehozásával 23 év után lehetővé válik a múlt mélyreható feltárása és a kommunista rendszer hatalmi működésének megismerése, fény derülhet a rendszert működtető pártállami vezetők tevékenységére. Ismertetésük szerint Magyarország az utolsó a volt kommunista országok közül, amely hasonló bizottságot vagy intézetet állít fel.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik.

A testület létrehozásáról már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója. A képviselőcsoport akkor arra kérte fel a kormányt, hogy május 15-éig dolgozza ki a bizottság felállításához szükséges szabályokat.