Mi a világ legboldogabb országának a titka? Utánajártunk a finn klubesten

Ahogy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója volt a Pécsi Magyar–Finn Társaság április 23-ai meghívott vendége, aki a „finn boldogságról” tartott előadást.

Az előadáson elhangzott, hogy több kutatás van, amely az országok boldogságát méri. A Happy Planet Index a társadalmilag és ökológiailag fenntartható gazdaságot méri, ebben Finnország a 15. helyen áll, az emberi fejlettségi indexben az ország a 12., és van az úgynevezett „better life index” (jobb élet), melyen listavezető. Majd megemlítette, hogy inkább az elégedettség szót szerencsésebb használni, ahogy ugyanis érvelésében kifejtette, ezek a kutatások leginkább az emberek elégedettségét hivatottak mérni.

2018 óta vannak ilyen kutatások, melynek eredménye a finneket lepte meg a legjobban – mondta Lukács Dániel.

Finnország a világ legboldogabb országa? – tette fel a kérdést az előadó bevezetőjében, amelyre 10 pontban fejtette ki válaszát.

És hogy mik azok az „építőelemek” amiből a finn boldogság felépül? Íme az alappillérek:

1. Bizalom. Lukács Dániel ezt két részre osztotta: horizontális és vertikális bizalomra, majd kifejtette: a horizontális, hogy mennyire bízom meg a szomszédomban, a vertikális, hogy mennyire bízom meg az intézményekben (például rendőrség, katonaság, állam). Finnországban ez kimagasló, hiszen a finnek bíznak a közintézményekben, sőt még a politikusokban is kimagaslóan.
2. Jó közigazgatás. (Mennyire gyorsan lehet bizonyos banki, adóintézeti szolgáltatásokat elérni) ebben szintén élen jár az ország, köszönhetően a digitalizációnak.
3. Támogatási keret. Az ország bőkezű támogatást nyújt, ami kiterjedt hálózat is egyben, hiszen betegség és munkanélküliség esetén is biztosítja az ellátást.
4. Megosztott felelősség. Egymásért is, ami azt jelenti, hogy az emberek nemcsak önmaguk jólétéről gondoskodnak, hanem embertársaikéról is.
5. Részvétel és párbeszéd. Finnországban sok a közhasznú szervezet, ahol az emberek pártpolitikától függetlenül különböző tevékenységekben vesznek részt. Az előadó megemlítette továbbá, hogy már gimnáziumokban is léteznek szervezetek, a diákok így már fiatalkorban elsajátítják hogyan kell egy nagyobb csoportot képviselni. Parlamenti képviselők, miniszterek is fogadják őket, akikkel ezáltal kialakíthatnak egy párbeszédet és elmondhatják véleményüket. A finnek általában véve aktívak, ehhez nagyban hozzájárul az oktatási rendszer és nyelvi készségek.
6. Egyenlőség és igazságosság. Itt az iskolákat hozta példaként Lukács Dániel. Elmondta, hogy a finn iskolákban mindenki egyenlően indul, hiszen nincs privát iskolarendszer, mint a legtöbb európai országban. Jó példa erre, hogy ugyanabban az iskolában tanulnak a különböző családi háttérrel rendelkező gyerekek. Megemlítette, hogy ma Finnország kiemelkedően jó helynek számít az anyaság szempontjából is.
7. Élet és munka közötti kapcsolat. Finnországban a szülők közösen azt is eldönthetik, hogy milyen arányban veszik ki a szülői szabadságot. Továbbá azt is megemlítette, hogy az apák így jelentősen több időt tölthetnek otthon gyermekükkel. Így tehát mindkét szülő kiveszi a részét a gyermeknevelésből egyenlő arányban.
8. Oktatás. Finnországban más alapokon van az oktatási rendszer és más a struktúrája is, mint hazánkban – számolt be az előadó. Ahogy elmondta, az irodalmat, esszéírást magas fokon művelik a finnek. A másik fontos része az oktatásnak a technológiai átalakulás követése. Továbbá ide tartozik még az is, hogy a munkaerőpiacon magán és nyilvános szférában is magasabb arányban küldik képzésekre a dolgozókat, akik így nagyobb eséllyel tudnak karrierjükben fejlődni, vagy ha elveszítik a munkájukat, akkor könnyebben találnak más lehetőséget.
9. Kapcsolat a természettel. Számos (tudományos) elmélet van arról, hogy a természet jó hatással van az emberre. A Helsinki egyetem nemrég közzétette egyik kutatásának eredményét, mely szerint már 20 perc a természetben jelentősen lecsökkenti a stresszhormonokat, normalizálja a vércukrot és vérnyomást. Finnországban ez nemcsak egy adottság, hanem egy döntés is egyben, hiszen a finnek jó állapotban tartják erdőiket, ügyelnek annak tisztaságára és nem szemetelnek.
10. Egyszerűség és szauna. Az egyszerűségnek nyugtató hatása van, (gondolhatunk itt a skandináv lakberendezésre és építészetre) ha túl sok ingert kap a szem, az már nem hat nyugtatóan. Továbbá a szaunákról itt megemlítette, hogy központi jelentősége van Finnországban.

Végezetül Lukács Dániel kiemelte, hogy fontos az egyensúly is. Eszerint sok kicsi dologból áll össze, hogy valaki boldog-e. Tehát mi is a boldogság titka a finneknél?

Összefoglalva:

A Bizalom, a demokrácia és közigazgatás, az egy főre jutó GDP, a biztonság, az elérhető szociális támogatások, a döntés szabadsága, a nagylelkűség (Finnország aktívan vesz részt a karitatív szervezetek munkájában), a korrupció hiánya, a kihívások, a finn egészségügy, a nyugdíjak, a munkanélküliség kezelése egyaránt hozzájárul a „finn boldogsághoz”.

„A boldogság kulcsa nem a kihívások hiánya, hanem az, ahogyan megpróbálják megoldani.”
/ismeretlen szerző/

Fotók: Kurdi József