21 C
Pécs
vasárnap, június 23, 2024
KezdőlapHírzónaMunkajogász: a túlélés záloga az együttműködés a munkahelyeken

Munkajogász: a túlélés záloga az együttműködés a munkahelyeken

Az élet sok területén szült sok kérdést, bizonytalanságot a koronavírus okozta veszélyhelyzet, a kormány gazdasági csomagja pedig szintén számos, korábban használatos jogszabályt írt felül. A társadalom számára az egyik legégetőbb probléma az állások megtartása, a keresőképesnek maradás. Szakember segítségével próbáltunk válaszokat találni sok kérdésre, ami a munkavállalóknak fontos lehet.

Dr. Egerszegi Zoltán pécsi ügyvéd, munkajogász szerint a kormány intézkedéscsomagja egy nagyon komplex helyzetet teremtett a munkajog területén. A legutóbbi kormányrendelet alapján a munka törvénykönyve szabályaitól a munkáltatók és a munkavállalók eltérhetnek megállapodásukban. Úgy véli, bár megállapodásról van szó, a munkavállalóknak nagy alkupozíciójuk jelenleg nincsen. Ebben a helyzetben egy biztos: mindenkinek az az érdeke, hogy az adott cég fennmaradjon, túlélje ezt az időszakot.

„A veszélyhelyzet túlélésének egyik záloga az, ha a munkáltató és a munkavállaló együttműködik. Fel kell ismerniük, hogy főként kompromisszumokkal lehet ezt a válságos időszakot átvészelni.”

– A jogszabályok jelenleg sok lehetőséget adnak. Az egyik legjobb talán a munkaidő beosztásának szabályozásában, variálásában rejlik. A közelmúltban megjelent kormányrendelet szerint az eddigi 4 (bizonyos esetekben 6, illetve 12) hónapra elrendelhető munkaidőkeretet a munkáltató 24 havira növelheti. Ezzel legfőképp a multik, de még a kisebb cégek is jól tudnak kalkulálni – vélekedett.

Fontos tudni: a munkaidőkeret tulajdonképpen egy rugalmas munkaszervezési forma a munka törvénykönyve alapján. Arra jó, hogy a változó termelési (szolgáltatási) igényeknek megfelelően végezzék munkájukat a munkavállalók.

Ez miért jó?

– Vegyük példának a vendéglátást, ahol jelenleg teljesen leállt a munka. Amikor a veszélyhelyzet elmúltával újraindul az élet, akkor a munkáltató legálisan tudja hosszabb időtartamban foglalkoztatni a munkavállalót úgy, hogy túlórapótlékot sem kell fizetnie. Nyilván ez utóbbiaknak nem kellemes, de legalább a munkahelyét megtarthatja – mondta a szakértő.

Egerszegi szerint itt jön képbe a kormány által megszabott két évre elrendelhető munkaidőkeret: a cégek négy hónap helyett 24-re tudnak előre tervezni a munkaórákkal, átütemezni őket, megtartva a munkahelyeket.

Mi lesz a veszélyhelyzet elmúltával?

A szakértő elmondta, a munkabér, és a foglalkoztatás egyéb részletei módosításának mindenképpen határozott időre kell szólnia, mégpedig a veszélyhelyzet fennállásának idejére. Ha azt a kormány megszünteti, a béreknek rögtön vissza kell ugraniuk a régi szintre.

– Természetesen ott, ahol elbocsátások vannak – és sajnos nem kevés ilyen hely van –, a munkáltatónak ugyanúgy meg kell fizetnie és meg kell adnia mindent a munkavállaló számára, ami a munka törvénykönyve szerint neki kijár (felmondási idő, végkielégítés). Ebben nincsen változás.

Nincs mit tenni a munkanélküliség ellen

– A munkanélküliség már most növekedni kezdett – mondta Egerszegi.

– Több ágazatban a kormány próbál segíteni rendeleteivel – idegenforgalom, turizmus –, hogy a kényszerű elbocsátás a minimális legyen. Néhol viszont kompromisszumos megoldásokkal, a munkaidő csökkentésével, átszervezéssel, home office-al talán meg lehet tartani pozíciókat. A munkaidő csökkentésére már volt példa a 2008-as gazdasági válság idején, akkor szerencsére jól működött ez a rendszer.

„A kormány szándéka jelenleg szintén az, hogy ösztönözzék a munkáltatókat a munkaidő csökkentésére, a dolgozók megtartására.”

Gazdaságvédelmi akcióterv keretében támogatja a kormány a csökkentett munkaidős foglalkoztatást. Ez a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére történik, ahol számos részletszabálynak meg kell felelni.

Illusztráció: Pixabay

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő