Egy sokáig elhallgatott témáról beszélnek fiatal kutatók

A Szovjetunióba elhurcolt politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Német Kör) „Málenkij robot – Fiatal kutatók kutatási eredményei” címmel nemzetközi konferenciát szervez Pécsett.

Magyarország különböző településeiről, a határon túlról, Erdélyből és Kárpátaljáról 17 fiatal kutató érkezik a témában végzett munkáik bemutatására. A kétnapos rendezvény keretprogramjához kiállítás és filmvetítés is tartozik.

– A Német Kör nagy hangsúlyt fektet hivatásos történészek és laikus kutatók, a kutatás régebbi és újabb generációinak szóhoz juttatására. Több régióból és határon túlról lesznek meghívott előadók, akik a kutatás úttörőiként az 1990-es években kezdték meg a Málenkij robot múltjának feltárását. A konferencián bemutatunk fiatal kutatókat, akik az utóbbi évek regionális feltárásaival járultak hozzá a még a történelemkönyvekben sem megtalálható események bemutatásához – mondta el Matkovits-Kretz Eleonóra főszervező, aki maga is a téma érintettje. A Német Kör elnöke családjának több tagját is munkatáborba szállították a Szovjetunióba.

Balról jobbra: Rozsnyai Ilona, Márkus Beáta, Matkovits-Kretz Eleonóra

Márkus Beáta, a Német Kör alelnöke elmondta, fiatal történészként egyrészt érdeklődött a téma iránt, másrészt szintén – az egyesület elnökéhez hasonlóan – családi háttér miatt kezdett el 2011-ben foglalkozni a korábban némaságba burkolózó érintettek történeteivel. Így kezdődött munkája a baranyai, országos és külföldi levéltárakban és könyvtárakban, amely során felkutatta az innen elhurcoltakról fellelhető információkat. Emiatt indítványozta végül, hogy más fiatal kutatók meghívásával szervezzenek konferenciát a téma köré.

A konferencia célja tehát az 1944-es szovjet bevonulás fronttörténetének feltárása, különös tekintettel az elhurcolásokra, deportálásokra. A nemzetközi történeti kutatásnak hála ma már ismert, hogy a szovjet csapatok paranccsal érkeztek a Kárpát-medencébe, melynek értelmében először a német származású lakosságát deportálták több éves
kényszermunkára a Szovjetunióba, a GUPVI lágerekbe. Később pedig válogatás nélkül civileket, etnikai tisztogatásnak köszönhetően a határon túli magyarokat is.

A konferencia munkanyelve a magyar lesz, minden érdeklődőt várnak. 

Az esemény részletes programját IDE kattintva érjük el. A november 23-án és 24-én zajló konferenciát a tervek szerint Hoppál Péter országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke nyitja meg.

A téma neves szakértői és fiatal kutatók is előadnak majd
A Málenkij robotról
A Vörös Hadsereg bevonulásával már 1944 őszén megindult a civilek tömeges elhurcolása. Ennek oka az óriási munkaerőhiány volt, ugyanis a Szovjetunió a háborúban 30 millió embert veszített és körülbelül 11 millió katonát tartott fegyverben 1945 nyarán. A munkaerő-beszerzéshez indokul használták a kollektív bűnösség elvét, amelynek alapján Kelet-Közép- és Délkelet-Európából deportálták szovjetunióbeli kényszermunkára a német származásúakat, illetve az annak mondottakat. Baranyából körülbelül 6000 embert vittek el.