Sok izgalmas témát ölel fel a régészet napjához kötődő pécsi eseménysor. Június 18–20. között bebarangolhatjuk a török kori Pécset, érdekességeket tudhatunk meg többek között az Ókeresztény Mauzóleumról, a pécsi belváros történelmi-építészeti örökségéről, valamint a mohácsi csatatérkutatásról és tömegsírfeltárásról is.
Mint írja a Janus Pannonius Múzeum lapunkhoz eljuttatott ajánlójában, a programsor június 18-án, pénteken kezdődik a Csontváry Múzeumban tartott előadásokkal. Elsőként 16 órától a mohácsi csata tömegsírfeltárásainak történetét ismerhetjük meg Simon Béla történész-főmuzeológus jóvoltából.
Majd 18 órakor az 1526-os mohácsi csata régészeti kutatásainak kulisszái mögé tekinthetünk be dr. Bertók Gábor régész-főmuzeológus, a Mohács 500 csatatérkutatási program vezetőjének kalauzolásával.
Másnap Jakab-hegyi túrára invitálnak minden kíváncsi természetjárót dr. Gábor Olivér régész-főmuzeológus vezetésével, ahol megtekinthetik a Pálos kolostort, valamint a vaskori sáncokat és halomsírokat, emellett a Zsongor-kőről eléjük táruló látványában is gyönyörködhetnek. A túrázók 10 órakor találkoznak az Éger-völgyben (a tó északi oldalánál, a szalonnasütő helyen).
Aki pedig június 19-én, szombaton inkább Pécsett maradna, annak érdemes csatlakoznia a székesegyház elől 10 órakor induló régészeti sétához, amely Pécs történeti belvárosában kalauzol végig Tóth Zsolt régész-főmuzeológus vezetésével. Többek között olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy hány székesegyháza volt Pécsnek, hová temették el Péter királyt, hol volt Pécs középkori egyeteme,
miért van oly sok pince a történeti belváros alatt.
Vasárnap, június 20-án szintén 10 órakor az Ókeresztény Mauzóleumban Neményi Réka régész-muzeológus tart helyszíni vezetést, amelyen az érdeklődők részleteket tudhatnak meg a különleges építészeti emlékről és annak falfestményeiről.
Délután már a török kori Pécsre utazhatunk képzeletben.
A Kórház téri Jakováli Hasszán dzsámi elől 16 órakor induló városi séta során dr. Varga Szabolcs történész vezetésével megismerkedhetünk a város török kori emlékeivel, a hódítók új kultúrájával, a szakrális épületek funkcióival, valamint kiderül, hogyan éltek együtt a muszlimok és keresztények az oszmán fennhatóság időszakában.
További részletek, a programbontás ide kattintva olvasható.
