Hasznosítható melléktermék után kutatnak Tüskésréten

Ez a fekete folyadék a zagy

Április első napjaiban kezdődnek a próbafúrások a Balokány mögötti területen. A szakemberek azt vizsgálják, hogy az egykor az erőmű melléktermékeként lerakott pernye napjainkban hasznosítható-e – adta hírül a pécsi önkormányzat.

hirdetés
Uránia Mozi

Hétfőn a próbafúrásokhoz vezető utak és rámpák kialakításával kezdődik meg az a vizsgálat, amelyet az erőmű egykori zagytározójának tartalmát elemzi majd. A Balokánytól délre eső területen április első napjaitól összesen 12 kutatófúrást végez majd egy pécsi cég, azt vizsgálva, hogy az ott tárolt zagy milyen hasznosításra lehet alkalmas.

A területen 1961 és 1970 között a széntüzelés melléktermékeként keletkező, ún. híg zagyot helyezte el az erőmű. A nedves pernyét nagy gátakkal határolt medencékben gyűjtötték. A deponált anyag idővel kiszikkadt, majd amikor a tározó megtelt, a rekultiváció részeként egy méter vastag termőföldet hordtak a tetejére. Azóta cserjés-bokros és ligetes fás növényzet alakult ki a Balokány és a Tüskésréti út közötti, 43 hektáros területen – áll a városháza közlményében.

A tározókban nyolc méter magasságban felhalmozott pernye mennyiségét 3,5 millió tonnára becsülik a szakemberek. A próbafúrások után felszínre került anyag vegyi összetételét vizsgálják meg, így ellenőrzik szilíciumoxid-, alumíniumoxid- és vasoxid-, valamint nedvességtartalmát.

Az eredmények alapján állapítható majd meg, hogy a Belváros határától nem messze tárolt egykori melléktermék milyen hasznosításra lehet alkalmas. A feltételezések szerint a por állagú anyagot az útépítéseknél az útalapban, illetve az építőanyag-gyártásban a cement-, illetve a betongyártásban is hasznosítani lehet.

A kutatás eredményét egy vizsgálati jelentésben összegzik majd, ez várhatóan május végén készülhet el.